Történelmi mélypontra esett szerda hajnalban a török líra a dollárral szemben, majd onnan kicsit enyhült a nyomás. Az újabb zuhanást az váltotta ki, hogy Erdogan elnök ismét kamatcsökkentést sürgetett, sőt nyíltan beavatkozott a jegybank monetáris politikájába.
A feltörekvő gazdaságok közelmúltbeli kamatemelései a globális pénzügyi eszközbuborékok kipukkanásához vezethetnek, véli a kínai bankfelügyelet egyik magas rangú tisztviselője.
A vártnál kicsit nagyobb mértékben emelkedett az USA-ban a személyes fogyasztások árindexe (PCE), az a mutató, amit a Fed is kiemelten figyel a kamatdöntéseivel kapcsolatban. Így egyre kevésbé van kényelmes helyzetben a jegybank, legközelebb június közepén ülnek össze a döntéshozók.
Több mint három éve nem volt olyan kevés forint elleni spekulatív pozíciójuk a külföldieknek, mint most, az utóbbi egy hónapban sorra fogták menekülőre azok, akik eddig a magyar deviza ellen fogadtak – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Júniusban szinte borítékolható a kamatemelés, jó eséllyel közel tíz év után az alapkamat is feljebb kerülhet, azonban az árfolyamba ezt nagyrészt már beárazhatták a befektetők.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok. Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú – olvasható az MNB keddi kamatdöntését követően kiadott közleményben. A Tanács előrevetíti, hogy kész a monetáris kondíciók proaktív szigorítására a szükséges mértékben.
Változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így továbbra is 0,6% az alapkamat, és ez alapján valószínűleg az irányadó kamat se változik majd csütörtökön. A várakozások szerint ez volt az utolsó ilyen alkalom, akár már júniusban jöhet kamatemelés majdnem tíz év után, de már most érdemes lehet figyelni a közlemény fontosabb üzeneteire.
A héten az MNB viszi el a show-t, hiszen kedden kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács, ahol fontos üzenetek jöhetnek. Emellett sok izgalomra nem kell számítani, viszont jönnek a áprilisi munkaerőpiaci adatok, melyekből kiderül, hogy áll a magyar foglalkoztatottság egy évvel a járvány kitörése után.
Virág Barnabás múlt heti nyilatkozata után hirtelen izgalmas lett a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint most még nem emelnek majd a kamaton, viszont júniusban jöhet az első szigorítás. Ezzel együtt már most érdemes lesz figyelni a közleményt, hogyan változik annak hangvétele.
Várhatóan rendkívüli ütemben emelkednek még jövőre is a globális államadósság-ráták a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítését célzó költségvetési kiadások miatt, és ebben a környezetben kockázatos lenne arra számítani, hogy az alacsony kamatok hosszú távon fennmaradnak, költségvetési kiigazítások nélkül is elviselhetővé téve a magas adósságterheket - áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett globális adósságdinamikai áttekintésében.
Az öt évvel ezelőtti szintre emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az utóbbi hónapokban, az MNB alelnökének hétfői nyilatkozata pedig további lendületet adott a jelenségnek. Minél inkább elköteleződik az MNB a monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete növekedésével (részben a moratórium után), hiszen majdnem minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. 411 ezer darab, 1969 milliárd forintnyi jelzáloghitel-tartozást érinthet rövid távon probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt érdemi törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
A fontosabb ázsiai feldolgozóipari központokban tapasztalható romló járványhelyzet érzékenyen érintheti a beszállítói láncokat, így inflációt generálhat – figyelmeztet egy szakértő a CNBC szerint. Vagyis, ha nem terjed át Európára és Amerikára az újabb hullám, akkor is súlyosbíthatja a gondokat a helyzet.
Egy ponton szükséges lehet a jelenlegi eszközvásárlási program fokozatos leállítása, ha a gazdaság további erőteljes javulást ér el – olvasható a Fed szerda este kiadott jegyzőkönyvében. Ezzel az amerikai jegybank döntéshozói is elismerték, hogy közel lehet az a pillanat, amikor az első szigorító lépést megtehetik.
Hétfőn derült égből villámcsapásként érte a piacot a hír, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke közelgő kamatemelésről beszélt. A nyilatkozatra azonnal erősödni kezdett a forint az euróval szemben, azonban két nap után megakadni látszik ez az erősödés. De miért okozott ekkora meglepetést a jegybank mindenkinek? Meddig erősödhet még a forint?
Magyarországon már a Covid-válság előtt is ismert volt a magas nyomású gazdaság receptje, ugyanis mind a költségvetés, mind a monetáris politika nyomta a gázpedált. Mi is az a magas nyomású gazdaság, és mi vár ránk a kilábalás időszakában?
Alaposan próbára tette a bankok kamatkockázat-kezelési tevékenységét a vírusjárvány nyomán a hazai és nemzetközi piacokon tapasztalt volatilitás. A CRD V uniós tőkekövetelmény-előírásainak átvezetése a hazai hitelintézeti törvényben ugyanakkor ez évtől a korábbinál szigorúbb előírásokat vezetett be a bankokat érintő kamatsokkok negatív hatásainak megelőzése, illetve mérséklése érdekében.
A foglalkoztatásban és az inflációban is további emelkedésre lenne szükség ahhoz, hogy változtassak jelenlegi alapállásomon – mondta hétfőn a CNBC-nek Charles Evans, a chicagói Fed elnöke. Az amerikai jegybank Nyíltpiaci Bizottságának (FOMC) tagja végre számszerű értékekről is beszélt: ő személy szerint nem bánná, ha átmenetileg 2,5% fölé emelkedne az infláció Amerikában.
Nyolc éve nem látott szintre emelkedhet 2022-ben Magyarország kamatkiadása, ebből elsősorban a lakossági állampapírok tulajdonosai és a forintkötvények vásárlói profitálhatnak – derül ki a jövő évi költségvetés kedden benyújtott tervezetéből. Az adósságkezelés alapelvei nem változnak, viszont a tavalyi megugrás után csak nagyon lassan kezd majd csökkenni újra a GDP-arányos ráta.
Előbb-utóbb emelkedni kell a kamatoknak, hogy elkerüljük az amerikai gazdaság túlfűtöttségét – mondta egy keddi rendezvényen Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, a Fed korábbi elnöke. Mindez azért érdekes, mert a jegybank egyelőre még évekig várna a szigorítással elsősorban a munkaerőpiac helyzetére hivatkozva. A pénzügyminiszter egy másik tegnapi rendezvényen is beszélt, ahol azt mondta, hogy jó úton halad a globális minimáladó ötlete.
Az elmúlt hetek egyre kisebb részvénypiaci árfolyammozgásai alapján sokaknak feltűnhetett, hogy egyre nagyobb a nyugalom a világ tőzsdéin, pedig valójában már hónapok óta tartó folyamat a volatilitás csökkenése. A tavaly márciusi tőkepiaci turbulenciák óta több lépcsőben lassan a válság előtti szintre esik a részvénypiaci volatilitás, fundamentális és technikai okok is a volatilitás csökkenése irányába hatnak, ezeket foglalta össze legutóbbi elemzésében a SocGen.
Közel két éve nem tapasztalt ütemben nőttek a fogyasztói árak Törökországban áprilisban a helyi fizetőeszköz gyengülésének és a drága nyersanyagimportnak a következtében. A török deviza azután esett hatalmasat, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban váratlanul menesztette Naci Agbalt, a jegybank addigi kormányzóját. A korábbi jegybankelnök igyekezett stabilizálni a fizetőeszközt és az áremelkedési ütemet a kamatok emelésével, utóbbit azonban Erdogan nem tolerálta, a lépést most az egész török nép a saját bőrén érzi.
A profit kis részét helyezik csak eredménytartalékba.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Korrupciós ügybe keveredett az ukrán agrártárca vezetője.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
