Az előzetesen várt 100 helyett 200 bázisponttal emelte meg az irányadó egyhetes repókamatot csütörtökön a török jegybank. A hírre a líra azonnal jelentős erősödésbe kapcsolt a dollárral szemben.
A vártnak megfelelően nem változtatott a kamatokon a Fed kétnapos ülésén, és az eszközvásárlási program is az eddigi ütemben folytatódik. Hamarosan jön Jerome Powell sajtótájékoztatója, ahol a jegybank elnöke további információkkal jöhet. Elsősorban az utóbbi hetek hozamemelkedése és az inflációs kilátások erősödése aggasztja a befektetőket, ezekre a Fednek is reagálnia kellene.
Az amerikai gazdaság idén várható nominális növekedése alapján a jelenlegi 1,6 százalékos tízéves hozamszint egyáltalán nem drámai – mondta a Portfolionak Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója az elmúlt hetek piaci folyamataival kapcsolatban. A szakember szerint a jegybankok megpróbálják majd kihúzni a mostani helyzetet szigorítás nélkül, itthon viszont az MNB-nek problémát okozhat az, hogy a forint történelmi mélypontja körül jár, 370 felett fontos válaszúthoz érhetnek.
A héten a Fed kamatdöntő ülését várják leginkább a befektetők, a szerda esti közleményben és a sajtótájékoztatón az lesz a legnagyobb kérdés, mit reagál a jegybank a hosszú hozamok emelkedésére és az inflációs kilátások erősödésére. Ez pedig akár az utóbbi időben rekordközelbe gyengült forintra is hatással lehet, hiszen a dollár reakciója bármerre is elmozdíthatja az euró-forint árfolyamot is.
Az utóbbi napokban megint erősödő piaci nyomás alá került a török líra, mivel a feltörekvő piacokkal kapcsolatos romló kockázatvállalási kedv az egyik legsérülékenyebb devizaként érinti őket. A tavalyi csúcstól még messze van a dollár-líra árfolyam, azonban a következő időszakban ismét felerősödhetnek a befektetői aggodalmak.
Az EKB múlt heti kamatdöntése után a héten folytatódik a jegybanki döntések sora, hiszen a Fed, a Bank of England és a Bank of Japan is határoz a monetáris kondíciókról. Itthon a négynapos munkahéten nem sok izgalom lesz, de a forint árfolyamát és a kötvényhozamokat érdemes lesz figyelni továbbra is.
Nem változtatott az irányadó kamatszinteken az Európai Központi Bank mai kamatdöntésén, azt viszont kihangsúlyozták, hogy az eszközvásárlási programot fenntartják a tervezett időpontig, és a TLTRO-n sem változtatott a jegybank. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón ismertette a felülvizsgált inflációs várakozást, amely szerint idén 1,5%-kal nőhetnek az árak az eurózónában, de még 2023-ban is cél alatt lehet az áremelkedés. Idén átmenetileg a 2% cél fölé emelkedik az infláció, mindez viszont technikai jellegű emelkedés lesz, így az EKB átnéz rajta. A GDP idén és jövőre is 4% felett nőhet.
Lassan egy éve nem volt olyan magas a magyar tízéves kötvények referenciahozama, mint most, tavaly a járvány kitörésekor látott piaci turbulenciában láttunk hasonlót. Most elsősorban globális tényezők hajtják felfelé a hozamot, az utóbbi hetek amerikai hozamemelkedése alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. A folyamatra már a jegybanknak is reagálnia kellett kedden az eszközvásárlási program módosításával.
Az elmúlt napokban újra vészesen közelítette történelmi mélypontját a forint az euróval szemben, belátható távolságba került a 370-es árfolyam. Most nem elsősorban magyar tényezők miatt van nyomás az árfolyamon, az egyre romló járványhelyzet és a globális piaci folyamatok mozgatják a magyar devizát a többi régiós fizetőeszközhöz hasonlóan. A tavalyi tapasztalatok alapján azonban könnyen lehet, hogy már kezd kellemetlenné válni a forintgyengülés az MNB számára, akár lépéskényszerbe is kerülhet a jegybank a következő hónapokban.
Februárban ismét 3% környékére emelkedhetett az infláció Magyarországon, vagyis az MNB célsávjának közepén lehet a pénzromlás üteme – vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők. A következő hónapokban viszont megint fejfájást okozhat a jegybanknak az áremelkedés, tavasszal akár a célsáv tetejét is átlépheti az inflációs ráta, ami lépésre kényszerítheti a Monetáris Tanácsot is.
Magyarország lehet az első, mely a monetáris kondíciók szigorítására kényszerülhet idén tavasszal – írják friss elemzésükben az ING Bank szakemberei. Az elemzők szerint a várhatóan emelkedő infláció mellett újra lejtőre kerülhet a forint, így nem lesz más lehetősége az MNB-nek, mint azonnal kamatot emelni.
Rekord szintre, 77 százalékra emelkedett a 10 éves kamatperiódust vagy végig fix kamatozást választó lakáshitel-felvevők aránya januárban – mutatják az MNB tegnap közzétett adatai.
Akár már ebben a hónapban reagálhat az amerikai jegybank az utóbbi hetek hozamemelkedésére – írja a CNBC. A lap szerint a Fed kezében két eszköz is van, melyekkel csillapíthatja a piaci turbulenciát.
Az MNB továbbra is óvatos az inflációt illetően, az lehet majd a döntő, hogy a gazdaság újranyitásakor milyen adatok érkeznek – kommentálták elemzők a jegybank keddi kamatdöntését. Abban szinte mindenki egyetért, hogy tavasszal átmenetileg emelkedik majd az infláció, a legnagyobb kérdés az lesz, hogy alakulnak majd hosszabb távon az átárazások. Ettől függhet a forint második féléves árfolyama is, hiszen ha a tartósan magas áremelkedési ütemre nem reagál elég gyorsan a jegybank, akkor az nyomást helyezhet a magyar devizára is.
Nem változtatott kedden a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa, és a délutáni közleményben is a korábbi álláspontját ismételte meg. Eszerint a bizonytalanságok miatt kiemelt figyelemmel követik az infláció alakulását, és szükség esetén készek a megfelelő eszközöket alkalmazni.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az eddigi 0,6%-on hagyta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A döntéshozók a kamatfolyosó két szélén sem változtattak, várhatóan az egyhetes betét kamata sem módosul csütörtökön.
Várhatóan kedden sem módosít majd a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa, ahogy az utóbbi hónapokban megszokhattuk. Egyelőre az infláció sem indokol lépést, azonban megjelentek az első olyan elemzői vélemények, melyek szerint akár már az idén szigorítania kell majd a jegybanknak, ha valóban elindul az áremelkedés.
Az amerikai gazdaság jelenleg messze van a Fed céljaitól – olvasható a jegybank szerdán megjelent jegyzőkönyvében. Azt is elárulták, hogy a cél a munkaerőpiac széles magára találása és a legalább 2%-os infláció elérése.
Januárban még az előző havi szint körül maradhatott az infláció Magyarországon, azonban ez csak a tavalyi magas bázisnak volt köszönhető. Az év további részében a Portfolio által megkérdezett elemzők egyértelműen az áremelkedési ütem élénkülésére számítanak, és szerintük 2022-ben is alig enyhül majd a nyomás. Kérdés, hogy erre hogyan reagál majd a jegybank, szükségesnek tartja-e szigorítani a monetáris kondíciókat.
Egészen tavaly tavaszig a nagyok játéktere volt a mennyiségi lazítás (quantitative easing – QE) a monetáris politikában, a világ jelentős jegybankjai a 2008-as válság után vég nélkül vásárolták az állampapírokat. 2020-ban a feltörekvő piacon is ledőlt az addigi tabu, az MNB is elkezdett állampapírokat vásárolni. Az év végéig aztán rögtön több mint ezer milliárd forintos állományt halmozott fel a magyar jegybank. Ezzel persze nemzetközi összehasonlításban még ezzel is kezdőnek számít az eszközvásárlásokban az MNB, ám a magyar gazdaság és adósságállomány méretéhez képest kifejezetten erőteljes a magyar QE.
Enyhülés vagy egy újabb háború előszele a Dél-Kaukázusban?
Minden terület a zöld megoldásokat keresi.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ettől függetlenül várható, hogy egyre gyakrabban látjuk majd a fronton a megoldást.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
