Bemondta az EKB elnöke, amit már mindenki tudott: jó eséllyel idén kamatot emelnek
Nagy esély van arra, hogy az idén kamatot emel majd az Európai Központi Bank (EKB) – mondta pénteken Christine Lagarde, a jegybank elnöke a CNBC-nek.
Nagy esély van arra, hogy az idén kamatot emel majd az Európai Központi Bank (EKB) – mondta pénteken Christine Lagarde, a jegybank elnöke a CNBC-nek.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változik az irányadó kamatszint. A jövő héten viszont jön a Monetáris Tanács ülése, amit követően az egyhetes kamat is tovább emelkedhet.
Az utóbbi hónapokban a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a magyar állampapírok referenciahozama is. Ez pedig az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő költségvetés számára újabb rossz hír, sőt évekig százmilliárdos extra kiadást jelenthet. Vagyis nem csak a rezsicsökkentés fenntartása és az MNB várható vesztesége terheli majd 2023-tól a büdzsét, hanem várhatóan a kamatokra is jóval magasabb összeget kell kifizetnünk, mint eddig.
Ma délután új résszel jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastje. A mai műsor első részében a gyermekvállalás előtt állók körében nagyon népszerű babaváró hitelről fogunk beszélni, mivel a kormány átalakítja ezt a konstrukciót, mégpedig a bankok kárára, de azoknál is változnak a feltételek, akik nem tudják teljesíteni a gyermekvállalást. A műsor második felében a jövő bankolásáról beszélgetünk majd, és arról, hogy a mesterséges intelligencia a bankolás mely területein lesz majd az ügyfelek és a pénzintézetek segítéségére.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis harmadik hete nem változik az irányadó kamat. A jegybank legközelebb két hét múlva, az áprilisi kamatdöntő ülés után módosíthat majd.
A múlt hetivel megegyező, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, így nem változik az irányadó kamat – jelentette be a jegybank csütörtök reggel. A jelek szerint a forint utóbbi napokban látott gyengülése és alulteljesítése sem volt hatással, emiatt nem lépett az MNB.
A Román Nemzeti Bank 50 bázisponttal, 3 százalékra emelte az alapkamatot kedden.
A múlt hetivel megegyező, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emelte tovább az irányadó kamatot. A következő időszakban várhatóan havonta egyszer emelnek majd, amennyiben a piaci folyamatok nem indokolnak rendkívüli szigorítást.
Már most többéves csúcson vannak a kamatkondíciók Magyarországon, és a fokozódó inflációs nyomás miatt még nincs itt a folyamat vége. Az elemzők többsége ma már 7-8%-os irányadó kamatról beszél, ami 2009 óta nem látott szintet jelentene. Azonban még így is kicsi az esélye az év elején áhított pozitív reálkamatnak, ami a forintot támogathatná fundamentális oldalról.
A múlt hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel tovább emelkedett az irányadó kamat.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően hirtelen új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani szintet is megérintette a jegyzés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen komoly spekulatív pozíciók épültek ki a magyar deviza ellen, ezt támasztja alá az MNB most megjelent ábrakészlete is. Ezeket a pozíciókat mostanra elkezdték zárni a befektetők, aminek eredményeként 370-ig kapaszkodott vissza a forint.
A túl magas infláció a legnagyobb kockázat az amerikai gazdaság szempontjából, és ez csak rosszabb lesz az orosz-ukrán háborúval – mondta a Reuters tudósítása szerint Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke. Az amerikai jegybank döntéshozója szerint az infláció letörésére magasabb kamatok kellenek.
A várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan 7,4%-ra nő a kamatfolyosó felső széle. A döntést követően Virág Barnabás további inflációs és növekedési kockázatokról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán.
A jegybank a piac által vártnak megfelelő mértékben emelte az alapkamatot az MNB – emeli ki gyors értékelésében az Amundi Alapkezelő. A cég befektetési igazgatója szerint nehéz helyzetben van a magyar jegybank, mivel a monetáris politika tradicionális eszközei nehezen működnek a jelenlegi helyzetben, így lehet, hogy ismét más eszközök után kell nézniük.
Az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot, illetve hasonló mértékben tolta feljebb a kamatfolyosót is – jelentette be a jegybank kedd délután. Hamarosan érkeznek a friss gazdasági előrejelzések, a közlemény, illetve Virág Barnabás háttérbeszélgetése.
Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa, mely nagyon nehéz helyzetben van, hiszen a megfelelő monetáris kondíciók mellett friss GDP- és inflációs prognózist is közzé kell tennie. Ebbe pedig már bele kell kalkulálnia az orosz-ukrán háború hatásait is, melyeket egyelőre az elemzők is csak nagyon óvatosan mernek megbecsülni. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az alapkamatban akár 100 bázispontos emelés is jöhet, ha valóban tartja magát ahhoz a jegybank, hogy belátható időn belül össze akarja azt olvasztani az irányadó egyhetes betéti rátával.
Az előttünk álló héten itthon egyértelműen az MNB kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény, ráadásul ezúttal nem csak a monetáris kondíciókról dönt a jegybank, hanem érkezik a friss inflációs jelentés. A módosított előrejelzésekben pedig már az orosz-ukrán háború hatásait is bele kell kalkulálni, így különösen érdekes lehet a prognózis.
Az előzetes adatok szerint 2021-ben mintegy 50-60 milliárd forintos vesztesége lehetett az MNB-nek, azonban ez az idén még nem ró terhet a költségvetésre – mondta a Portfolionak adott interjúban Kuti Zsolt, a jegybank monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. A tavaly elért 7,1 százalékos magyar növekedésben nagy szerepe volt az MNB válságkezelő programjainak. Míg a kedvezők konstrukciók előnyeiből a gazdasági szereplők széles köre részesült, addig a válságkezelés és az infláció elleni küzdelem költségei jórészt a jegybanknál koncentrálódnak. Utóbbi az idén már százmilliárdos nagyságrendű lehet. Mindezek miatt 2023-tól tőkepótlásra szorulhat a jegybank. Kuti Zsolt szerint a szomszédban dúló háború miatt erőteljesebb kihívást jelent az infláció elleni harc, de készek addig folytatni a monetáris politika szigorítását, amíg el nem érik a céljukat.
Szerdán több mint három év után először kamatot emelt a Fed, az amerikai jegybank ezzel egyidőben hat további 25 bázispontos szigorítást vetített előre az év végéig. Kérdés, hogy ezzel sikerülhet-e leszorítani az inflációt, vagy olyan mértékben visszavetik a gazdaságot, hogy a recesszió hozza el a deflációt 2023-ban.
Csütörtökön 5,85%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel nem emelte meg az irányadó kamatot a múlt héthez képest. Vagyis a jelek szerint a forint utóbbi napokban látott erősödése sem volt hatással a jegybankra, jövő kedden adhat majd további előrejelzést a Monetáris Tanács.
Az európai indexek is lefordultak.
Közzétette a fontos dátumot a társaság.
Kölcsönös fellépést fontolgatnak a G-7 tagjai
Van olyan térsége az országnak, ahol a diploma negatívan hat a bérekre.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
