Brit kormánytisztviselők azt közölték, vizsgálják egyes külföldi államok lehetséges szerepét az erőszakos tüntetésekhez hozzájáruló online dezinformáció terjesztésében, egyúttal arra figyelmeztették a közösségimédia-vállalatokat, hogy többet kell tenniük ennek megakadályozására.
Több mint egy évtizede nem látott zavargáshullámot indított el Nagy-Britanniában egy szörnyű tragédia. 2024. július 29-én egy ruandai családi háttérrel rendelkező brit állampolgár kisgyerekeket késelt meg Southport városában, három fiatal életét vesztette és még tíz ember megsérült. A tragikus atrocitásra válaszul brit nacionalisták tömegei döntöttek úgy, hogy a „kezükbe veszik a dolgokat” és az utcára vonultak, bevándorlóellenes szlogeneket skandálva, közterületeket rongálva, valamint összetűzésbe keveredtek a rendőrhatóságokkal is. Válaszul a bevándorlók is a erődemonstrációba kezdtek: több nagyvárosban is összecsapások alakultak ki a brit nacionalista és bevándorló hátterű csoportok közt. A hatóságok egyelőre tehetetlennek tűnnek, az új brit kormány összehívta a Cobra testületet.
Brüsszel egy sor olyan követelményt fogalmazott meg, amelyeket az Egyesült Királyságnak teljesítenie kell ahhoz, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a meglévő brexit-megállapodások mellett, és hogy jobb kapcsolatot alakítson ki az EU-val.
A július 4-i brit választásokon elért munkáspárti sikert több brit és nemzetközi elemző is a centrista baloldal visszatéréseként értelmezte, amely reményt adhat az Európában a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali előretörés következtében éppen erősen visszaszorulófélben lévő mérsékelt baloldali pártoknak. Amerikában a Demokrata Párthoz köthető, és a centrizmust mint politikai programot támogató agytröszt, a Third Way, szintén a Munkáspárt taktikáit másolná a trumpista jobboldallal vívott harcban. Azonban ha majd húsz nap távlatából és több adat birtokában vizsgáljuk a dolgot, az összkép nem egészen a baloldal álmait látszik alátámasztani: a helyzet úgy áll, hogy a brit társadalom jobban széttöredezett, mint modern története során bármikor, a Konzervatív Párt az életéért küzd, a kis pártok sokat erősödtek, a Konzervatívoktól jobbra álló Reform UK pedig történelmi sikert ért el. Az összhatás túlzás nélkül drámai: az Európában egyedülállóan stabil, és a szélsőségességeket más országoknál eredményesebben kiszorító brit rendszer alapjaiban rengett meg.
Bár azzal, hogy Joe Biden visszalépett az elnökjelöltségtől, ismét bizonytalanná vált a helyzet az Egyesült Államokban, Európa legtöbb országa már készül arra, hogy a november 5-i amerikai elnökválasztás Donald Trump győzelmét hozza. Míg kezdetben – úgy tűnt – sokként érte az EU-s országok és európai NATO-tagállamok vezetőit, hogy Trump visszatérhet, mára megbarátkozni látszanak a gondolattal, és arra készülnek, hogy a Biden-érára jellemzőnél jóval kevésbé baráti lesz a viszony Amerika és Európa között. Amennyiben azonban Kamala Harris lenne a demokrata elnökjelölt, és esetleg az elnökválasztást is megnyerné, nagy valószínűséggel a bideni politika folytatódna Európát és Ukrajnát illetően.
Az Európai Politikai Közösség (EPC) következő csúcstalálkozóját Magyarország rendezi - jelentette be a csütörtökön tartott angliai EPC-csúcs záró sajtóértekezletén Sir Keir Starmer brit miniszterelnök.
Nagy-Britannia megerősíti fegyveres erőit, hogy felkészüljenek a „halálos kvartettel” – Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea – szembeni lehetséges konfrontációra.
Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy a korábbi információkkal ellentétben még egyáltalán nem adott engedélyt Ukrajnánk arra, hogy Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen vesse be a Storm Shadow rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A brit parlamenti választáson a 14 évig kormányzó Konzervatív Párt történelmi vereséget szenvedett, és ez nagyrészt a gazdaság helyzete miatt történhetett így. A konzervatívok valóban rossz állapotú gazdaságot hagynak maguk mögött, gazdaságpolitikai hibák sorozatát követték el hosszú kormányzásuk idején. De a rossz gazdasági helyzet nem kizárólag az ő hibájuk: a bekövetkező kedvezőtlen változások egy részét külső tényezők okozták. A Munkáspárttal szemben nagy az elvárás, hogy visszaterelje a királyságot a növekedés útjára. A nagy lelkesedésből csalódás lehet, a siker receptjét ugyanis eddig kevesen találták meg, miközben a baloldali kormány ígéretei között vannak ellentmondások. Ám a nehézségek közepette is találunk egy olyan szempontot, ami szerint az egész nyugati világ irigy lehet a britekre.
Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke nemrégiben egyértelművé tette, hogy Ukrajna maga döntheti el, hogyan használja fel az Egyesült Királyság által szállított Storm Shadow rakétákat - írta a Sky News.
Létrehozta árnyékkormányát a múlt csütörtöki brit parlamenti választásokat elvesztő Rishi Sunak volt konzervatív miniszterelnök – írja a Reuters.
Megalakította kormányát péntek este Sir Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök.
A csütörtöki parlamenti választáson földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a brit Munkáspárt, a részleges eredmények alapján 412 mandátumot szerezve. Miután a történelmi vereséget elszenvedő Rishi Sunak volt konzervatív miniszterelnök leköszönt, Keir Starmer megválasztott munkáspárti kormányfő hivatalosan is elfogadta III. Károly felkérését a kormányalakításra. Starmer első, miniszterelnökként tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy "a változásért zajló munka azonnal kezdődik" - számol be a Guardian.
Miután történelmi vereséget szenvedett pártjával, Rishi Sunak konzervatív miniszterelnök leköszönő beszédében azzal kezdte, hogy elnézést kért az elszenvedett csalódásért, majd lemondása bejelentését követően kifejtette: "Mindent beleadtam ebbe a munkába, de önök egyértelmű jelzést küldtek, hogy az Egyesült Királyság kormányának változnia kell." 14 év tory kormányzás után a mai napon fel fog állni az új munkáspárti kabinet az országban, Keir Starmerrel az élén.
A brit Munkáspárt rekordszintű, megközelítőleg 170 fős többséget szerzett a tegnapi parlamenti választáson, miután a 650 képviselői helyből 412-t szereztek meg az egyelőre két körzet végeredménye híján részleges adatok alapján. Ez Tony Blair 1997-es tarolása mögött lemaradva a brit politikatörténet második legnagyobb mandátumszámának minősül. A megalázó vereséget szenvedő Konzervatív Párt ezzel szemben 121 fős frakcióval készülhet az ellenzéki szerepre, ami a párt 1834-es alapítása óta a valaha volt legrosszabb eredménynek számít. Rishi Sunak korábbi miniszterelnök, aki szerint "a britek ma este kijózanító ítéletet hoztak", telefonon gratulált az új kormányfőnek, Keir Starmernek. Starmer hivatalba lépése után kijelentette: "a változásért zajló munka azonnal elkezdődik."
Helyi idő szerint este tíz órakor bezárultak a szavazóhelyiségek az Egyesült Királyságban, amint pedig egészet ütött a Big Ben óratornya, a BBC nyilvánosságra hozta a legnagyobb médiavállalatokkal együttműködésben készített exit pollját. Az előzetes becslés szerint a Munkáspárt történelmi szintű, kiütéses győzelmet aratott a 14 éve hatalmon lévő konzervatívokkal szemben, akik mindössze 131 mandátumot szerezhettek.
Megnyíltak a választóhelyiségek csütörtök reggel az Egyesült Királyságban, ahol parlamenti választásokat tartanak.
A fordulatokkal teli másfél hónapos kampányidőszak a végéhez ért az Egyesült Királyságban, holnap az állampolgárok Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország-szerte a szavazóurnákhoz járulva fognak ítéletet mondani az elmúlt 14 év konzervatív kormányzásáról. A Keir Starmer vezette Munkáspárt győzelméhez a pollok szerint nem fér kétség, viszont számos, a jövőre nézve kulcsfontosságú kérdést befolyásolhat akár egy-két százalékpontnyi különbség is a végeredményben. A tét tehát óriási mindegyik párt és az egész ország számára, így összeszedtük azt az öt legfontosabb szempontot, amelyeket érdemes majd figyelemmel követni a holnap éjjeltől megállás nélkül érkező adatok értelmezésékor.
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint gyakorlatilag biztos, hogy a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt az 1997-ben elért eddigi rekordjánál is nagyobb arányú győzelmet arat a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választásokon.
Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn cáfolta azokat a vélekedéseket, hogy négy nappal a nagy-britanniai parlamenti választások előtt feladta volna a kampányt.
Az európai indexek is lefordultak.
Közzétette a fontos dátumot a társaság.
Kölcsönös fellépést fontolgatnak a G-7 tagjai
Van olyan térsége az országnak, ahol a diploma negatívan hat a bérekre.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
