kereset

A béreken már látszik a kínzó munkaerőhiány

A januári bérstatisztikából kiderült, hogy szépen meglódultak a bérek a versenyszektorban egy év alatt: átlagosan 6,8 százalékkal több pénzt vihettek haza a dolgozók, mint egy évvel korábban. Az egyes piaci ágazatokat elnézve a 2015-ben felszínre törő munkaerőhiány problémája néhol komoly béremeléseket idézett elő, ezek egy részét szedtük össze. A nettó béreket nézve azt se felejtsük el, hogy időközben volt egy 1 százalékpontos szja-kulcs csökkentés is.

Kilőttek a bérek januárban

Éves összevetésben januárban 6,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ám ha a közfoglalkoztatást nem számítjuk ebbe bele, a növekedés a 7 százalékot is eléri.

Még mindig nagyon alulfizetettek a női vezetők Magyarországon

Az ezredfordulóhoz képest csökkent, a 2005-ös állapothoz képest azonban kissé nőtt a nemek közötti megkülönböztetés a munkahelyeken. A nők még mindig nehezebben jutnak vezető álláshoz, és ott sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak - írja a Világgazdaság a KSH egy új kiadványára hivatkozva.

4,4 százalékkal emelkedtek a magyar fizetések tavaly

Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.

Tényleg olyan keveset keresnek a tanárok?

A magyarországi közoktatásban dolgozók bére nemzetgazdasági összevetésben egyértelműen kevés, de még a közszférában is csak most éri el az átlagot. Az elmúlt bő egy évtizedben a tanárok bére lassabban emelkedett, mint az országos bérszínvonal vagy akár az állami szférában dolgozók bére, azonban a 2013-ban indult emelések jelentős bérfelzárkózást idéztek elő az állami szektor kereseteihez képest.

Idén sem szaladnak el a bérek a cégek szerint

A versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket - állapította meg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) legutóbbi, októberi vállalati konjunktúra felmérése alapján. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.

Itt vannak a legjobban kereső teniszcsillagok

Másfél éve a leglassabb a magyar reálbérek növekedése (2.)

Az infláció hirtelen "meglódulása", illetve a nettó keresetbővülés ütemének lassulása együttesen oda vezetett, hogy májusban éves alapon mindössze 1%-os volt a nemzetgazdaságban a reálkeresetek növekedése az áprilisi 3,9%-os bővülés után. A friss adat másfél éves mélypontot jelent, igaz ha a közmunkások bérfolyamatait kiszűrjük, akkor 4,0%-os nemzetgazdasági reálbér-dinamikát kapunk, ami december óta a legmagasabb. Közben a jegybank számára továbbra is nyugtató lehet, hogy a versenyszféra rendszeres keresetei nem utalnak említésre méltó bérnyomásra. A közmunkások létszáma májusra már csaknem elérte a kerek 200 ezres számot, így a költségvetési szektorban dolgozók létszáma tavaly szeptember óta nem látott szintre kapaszkodott.

Idén nem fognak elszállni a bérek

A decemberi igen magas, 6,7 százalékos éves béremelkedés leginkább a közszféra béremeléseinek és az év végi bónuszoknak volt köszönhető, ami abból is látszik, hogy a rendszeres jövedelmek éves növekedési üteme csupán 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint a novemberi adat (3,5%) - írják az OTP elemzői munkaerő-piaci jelentésükben. A bank szakértői arra számítanak, hogy az idei évi reálbér-emelkedés jelentősen elmaradhat a tavalyi szinttől, így azt sem tartják valószínűnek, hogy a jegybank márciusban visszakozna kamatcsökkentési szándékától.

Mi az igazság a magyar foglalkoztatásról? (2.)

Alacsony infláció és visszafogott bérkiáramlás mellett csaknem három százalékkal többet értek a keretesek szeptemberben, mint egy évvel korában. A foglalkoztatottság viszont nem gyarapodott tovább, így a közmunkásokkal szűrt mutatónk szerint a válság során elszenvedett visszaesés felét dolgoztuk le.

Egyre csak hízik a költségvetési szféra

Júliusban 2,9 százalékkal volt magasabb a keresetek reálértéke, mint egy évvel korábban. Egyre több a közmunkás, de ezt leszámítva is folyamatosan hízik az állami szektor.

Így keres a magyar (3.)

Júniusban folytatódott a keresetek moderált bővülése Magyarországon, ami az alacsony infláció mellett azt eredményezte, hogy a fizetésünk átlagosan 4%-kal ér többet, mint egy évvel korábban.

Így keresünk Magyarországon

Áprilisban 4,2%-kal haladta meg a keresetek reálértéke az egy évvel korábbit. A növekedésben a nettó bérek emelkedése mellett az alacsony (áprilisban éppen negatív) infláció is szerepet játszik.

Így emelkedett a bérünk idén

Az év első három hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban az első negyedévben 230 ezer forint volt, a versenyszférában 246 ezer forint. A nettó reálkeresetek emelkedése még a lényegében zéró inflációval is nagyon alacsony, nem éri el a két százalékot. Mindebben jelentős szerepe van azonban annak, hogy megnövekedett a közfoglalkoztatottak aránya, az első negyedévben átlagosan 203 ezren voltak, 150 ezer fővel többen, mint tavaly ilyenkor.

240 ezer forint a bruttó átlagkereset a versenyszférában

Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.

158 ezer forint a versenyszférában az átlag havi nettó

2014 januárjában mindössze 0,9 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági átlag bruttó bérek az előző évhez viszonyítva - derül ki a KSH friss jelentéséből. A bérdinamikára igen nagy csökkentő hatást gyakorolt azonban a közfoglalkoztatás nagy súlya, közfoglalkoztatottak nélkül ugyanis a bérnövekedés 6 százalék lett volna. Januárban is közel 200 ezren voltak közfoglalkoztatottak.

230 ezer forint volt 2013-ban az átlagbér

2013-ban az év átlagában 230 664 forint volt a bruttó átlagbér a nemzetgazdaságban, 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 151 085 forint volt, 4,9 százalékos éves emelkedéssel. A nettó reálkeresetek 3 százalékkal nőttek a rekord alacsonyra csökkenő infláció mellett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma lényegében stagnált 2013-ban az előző évihez képest, mivel a növekedés mindössze 0,1 százalékos volt. A közfoglalkoztatás azonban a várakozások szerint decemberben tovább bővült, az év utolsó hónapjában már 203 ezren voltak ilyen módon foglalkoztatottak, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Bár 107 ezer fővel emelkedett összességében a foglalkoztatás a tavalyi utolsó negyedévben, ennek hetven százalékát magyarázhatja az egyre növekedő közfoglalkoztatás.

Bérbefagyás várható

A magyarországi vállalatok átlagosan 2,6%-os béremelést terveznek 2014-re, ami az MNB által előrejelzett évi átlagos 1,3%-os inflációval számolva bruttó reálbér-növekedést jelent - derül ki a Hay Group felméréséből. A béremelés mértéke inkább mérsékeltnek mondható, reálbér-emelkedés akkor lehet, ha az infláció alacsony marad, akárcsak 2013-ban. Növekszik viszont a bérbefagyasztó vállalkozások aránya. A gyenge növekedés és alacsony infláció mellett nemsokára a hazai fizetések befagyásának lehetünk szemtanúi a Hay Group szerint.

248 ezer forint az átlag magyar bruttó bér

2013 novemberében 4,1%-kal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, a versenyszférában ennél magasabb, 5,3%-os volt a bruttó átlagkeresetek emelkedése. A bérdinamikát a közfoglalkoztatás növekvő súlya húzhatja vissza. A nemzetgazdasági nettó reálbérek a rekord alacsony infláció mellett 3,3% körül emelkedhettek a január-novemberi időszakban átlagosan. Ami a versenyszféra foglalkoztatását illeti, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám kicsit megmozdult, eközben a téli közfoglalkoztatás valóban elindult, novemberben már közel 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak.

Ennyit vittek haza a magyarok októberben

Októberben 3,8%-kal növekedtek a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek az egy évvel ezelőtti szinthez képest - közölte friss Létszám-kereset statisztikájában a KSH. Hasonló növekedés volt tapasztalható az idén január-októberi időszakban. Ebben az időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt.