Vége a biztos támogatásoknak? Magyarország különösen rosszul járhat az új uniós tervekkel

Az Európai Bizottság júliusban bemutatott többéves pénzügyi keretterve (MFF) gyökeresen átrajzolná az Európai Unió közös agrárpolitikáját (KAP). A tervezett változásokról és azok várható hatásairól Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója osztotta meg véleményét.

A Bizottság javaslata szerint a jelenlegi kétpilléres KAP-rendszer helyett a mezőgazdasági támogatások a nemzeti és regionális partnerségi tervek részeként jelennének meg, miközben az eszköztárat külön rendelet szabályozná.

Ez önmagában azt a veszélyt hordozza, hogy az eddigi, kiszámítható felépítésű kétpilléres rendszer megszűnik, vagy legalábbis elveszíti a stabilitását

– figyelmeztetett a szakértő.

A tervezett változások Magyarországot különösen érzékenyen érintenék. A deklaráltan agrártámogatásokra fordítható uniós keret mintegy 25 százalékkal csökkenne, ami jóval meghaladja az uniós átlagot. Ez összegszerűen körülbelül 9,2 milliárd eurót jelentene, ami több mint 3 milliárd euróval kevesebb a 2021-2027 közötti időszakhoz képest. Az inflációs hatásokat is figyelembe véve a valós csökkenés akár 35 százalékos is lehet – ismertette Petri Bernadett.

A szakértő hangsúlyozta a kétpilléres KAP-rendszer jelentőségét. Az első pillér a közvetlen támogatásokat és piaci intézkedéseket tartalmazza, amelyeket teljes egészében uniós forrásból finanszíroznak. „Ez biztosítja a gazdák számára az éves, kiszámítható közvetlen kifizetéseket, és ide tartoznak az intervenciós vagy exporttámogatási mechanizmusok is” – magyarázta. A második pillér a vidékfejlesztésé, amely társfinanszírozású, tehát nagyobb a tagállami mozgástér, de bizonytalanabb is.

Az Európai Bizottság érvelése szerint a KAP elavult, igazságtalan és nem ösztönzi az innovációt, ezért a versenyképességet helyezné előtérbe. Petri szerint azonban

a területalapú támogatások bizonyos elemei nem tökéletesen igazságosak, de a stabilitási funkciójuk megkerülhetetlen.

Kiemelte, hogy a mezőgazdaság alapvetően nem egy magas kockázatvállalási hajlandóságú szektor, hiszen a terméshozam-csökkenéss közvetlen jövedelemkiesést jelent.

A Bizottság által javasolt 450 hektáros felső korlát a területalapú támogatásoknál első ránézésre jó iránynak tűnhet, de a miniszteri biztos szerint ez valójában csak a legnagyobb szereplők problémáját kezeli.

Az európai mezőgazdasági üzemek átlagos mérete 20 hektár körül van, tehát a 450 hektáros küszöb a valóságban nem a kis és közepes gazdaságokat védi

– mutatott rá.

Az uniós közvetlen támogatási programok jelenleg nem megfelelően támogatják az agrárinnovációt. A Horizon Europe és más innovációs programok jellemzően nagy, sokszereplős együttműködéseket igényelnek, amelyekbe a magyar gazdaságok döntő többsége nem tud belépni. „Egy magyar gazdaság döntő többsége nem tud ilyen szinten belépni, mert sem a kapcsolati hálója, sem a szakmai kapacitása nincs hozzá” – fogalmazott a szakértő.

Petri Bernadett szerint egy ideális KAP-modell 2028 után is megőrizné a kétpilléres rendszert és a stabil területalapú támogatásokat, ugyanakkor tartalmazna egy uniós kapacitásépítési programot, amely egyszerűsített pályázatokon keresztül vonná be a gazdákat. "Ez teremtené meg azt az alapot, amelyre később valóban rá lehet építeni a magasabb szintű innovációt", vélekedett.

Az Európai Bizottság nemrég bemutatott bürokráciacsökkentési csomagját, az agráromnibuszt üdvözölte a miniszteri biztos, különösen azért, mert számos magyar javaslat is bekerült. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

ez önmagában nem kompenzálja azt a sokéves terhelést, amelyet a gazdák már eddig is viseltek, és nem pótolja a támogatáscsökkentést.

Címlapkép forrása: Portfolio