konvergencia

2018. április 19. 16:30 | Portfolio

Óriási hitelezés és ami mögötte van: az MNB mert nagyot álmodni

Nem a semmiből jöttek a Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertetett, magas hitelnövekedési számai. A hitelállomány abban az esetben bővülhet ilyen gyorsan, ha mögötte egy erős, tartós és fenntartható felzárkózási folyamat áll. Megmutatjuk, milyen is az a gazdasági pálya, amivel a jegybank kalkulál.

2017. február 12. 11:05 | Portfolio

Európa és az Egyesült Államok ideje lejárt, az ázsiai országoké a jövő

A PWC legfrissebb tanulmánya szerint 2050-re olyan drámaian átrendeződnek majd a világgazdasági erőviszonyok, hogy gyakorlatilag össze sem lehet majd hasonlítani a mostani állapotokkal:

  • 2016-2050 között összesen 130%-kal növekedhet majd a világgazdaság.
  • Vásárlóerő-paritáson számolva Kína adja majd a világ GDP-jének 20%-át.
  • Szintén vásárlóerő-paritás alapján India - megelőzve az USA-t - a második legnagyobb gazdaság lesz, miközben az EU GDP-jének globális súlya drasztikusan csökken majd.
  • A növekedés abszolút bajnoka Vietnám lehet, ahol az elkövetkezendő 34 évben 5% körüli inflációval korrigált éves átlagos növekedés várható, Afrikában Nigéria, Latin-Amerikában Kolumbia, Európában pedig Lengyelország és Törökország diktálhatják majd a legnagyobb iramot.

2016. július 21. 05:55 | Beke Károly

Óriásit blöffölt Varga, vagy tényleg küszöbön a magyar euró?

Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.

2016. június 07. 14:23 | Portfolio

Egy darabig még álom marad a magyar euró

Magyarország jelenleg az euró bevezetésének öt feltétele közül hármat teljesít - derül ki az Európai Bizottság kedden megjelent konvergencia jelentéséből. Elsősorban a jogszabályi környezetet kritizálta a brüsszeli testület, a jegybanktörvény kapcsán több kritikus megjegyzésük is volt.

2016. január 21. 15:05 | Portfolio

Csak nálunk nem drágul a munkaerő a régióban

Az elmúlt évtizedben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára - állapítja meg a JPMorgan. Azonban nem minden régiós országban volt jelentős a drágulás: Magyarország van például a leginkább lemaradva a munkaerőköltségek konvergenciájában és annak mostani szintje csak nálunk alacsonyabb a 2008-as értékénél.

2015. december 11. 15:10 | Portfolio

Megkapta tízéves bizonyítványát Magyarország

Magyarország az EU 28 országának fejlettségi rangsorában a 23-24. helyen áll - derül ki az Eurostat ma megjelent adataiból. Régiós összevetésben sem állunk előkelő helyen, az utóbbi 10 év felzárkózási üteme az egyik leglassabbnak bizonyult. Az utóbbi két évben viszont újra elindult a lassú konvergencia.

2015. július 16. 11:25 | Beke Károly

Fogunk valaha nyugati színvonalon élni?

Néha az is kétséges, hogy egyáltalán közeledünk-e a nyugati életszínvonalhoz, ezért érdekes most a Morgan Stanley friss elemzése, mely azt vizsgálja, hogy a feltörekvő európai gazdaságok honnan indultak és hova jutottak el a 2004-es EU-csatlakozásuk óta. Az amerikai befektetési bank szakembereinek legfontosabb megállapítása, hogy a régión belül vannak a gyorsabban felzárkózó országok, mint Lengyelország, Szlovákia, Románia vagy a balti államok, a többiek viszont eddig csalódást okoztak. Sajnos az utóbbi körben van Magyarország is a csehekkel, a horvátokkal, a szerbekkel és a szlovénokkal. Összességében azonban kiemelik, hogy a feltörekvő Európa életszínvonala közeledett az eurózónához.

2015. április 13. 11:45 | Portfolio

Hogy állunk Európához képest a válságban?

Alaposan átrendezte az európai országok teljesítményét a válság. Van olyan EU-tag, amelyik gazdasága egynegyedével zsugorodott, és olyan is, amelyik ugyanennyivel bővült hét év alatt. Magyarország már csaknem ott áll, ahonnan elindult.

2015. március 29. 10:20 | Magas István

Nyugati életszínvonal Magyarországon - de mikor?

Még ebben az évben, február elején az MNB által alapított Lámfalussy-díjat átadó konferencián felszólalt Ewald Novotny, a tavalyi díjazott. Az osztrák jegybank-elnök egy figyelemre méltóan szomorú prognózist említett a felzárkózás kitolódásáról. Amikor a vasfüggöny lebontása óta eltelt időszak politikai és pénzpiaci változásait vette számba, Novotny úr arra figyelmeztetett, hogy 2008 után jelentősen lelassult a felzárkózás, és számos előrejelzés szerint, ismét távolabbra kerülhet a nagyon várt életszínvonalbeli felzárkózási dátum. Amennyiben a közép-európai régió a fejlett országoknál csupán évi egy százalékkal nő majd gyorsabban, akkor csak 2060-ban érhetjük utol a fejlett Európát. Ez, akárhogy is vesszük, bizony 45 év! Majd egy fél évszázad! Bár a prognózis a meglehetősen sokarcú és egyenetlen fejlettségi szinteket takaró kelet-közép európai régió egészére vonatkozik ugyan, mégsem túl szívderítő ez a perspektíva.

2014. november 21. 11:42 | Portfolio

Az IMF szerint rossz úton járunk

A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság begyűrűzése óta gyakorlatilag leállt az egykori szocialista tábor tagjainak felzárkózása a nyugat-európai gazdaságok színvonalához - állapítja meg egy, a térségbeli országok gazdasági átalakulásának elmúlt 25 évéről készült IMF-jelentés. A dokumentum szerint a piacbarát gazdaságpolitika melletti szilárdabb elkötelezettség a záloga a gyorsabb felzárkózásnak - összegez a Bruxinfo.

2014. június 04. 12:45 | Portfolio

Aggályos lesz a hazai infláció, de még a jogrendszerünk is elégtelen

Az Európai Központi Bank (EKB) konvergenciajelentéséből kiderült, hogy Magyarország esetében aggályos lehet a jövőben az inflációs konvergencia fenntarthatósága. Ráadásul hazánkban még a jog sem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre és a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó követelményeknek. Nekünk még távoli, de Litvánia már jövőre csatlakozna az euróövezethez - noha az EKB szerint, náluk is vannak megválaszolatlan problémák. A jövőben felzárkózódó országnak ugyanis szintén meggyűlhet a baja az inflációs konvergenciával, hiába annyira nyomott náluk is az árindex.

2014. május 22. 11:00 | András Bence

Újra kell éleszteni a felzárkózásunkat

Tíz évvel az uniós csatlakozásunkat követően sem sikerült érdemben közelednünk az uniós átlagjövedelemhez, míg mások jelentős felzárkózáson mentek keresztül. A balti országok példája viszont nem megismételhető azok speciális körülményei miatt. Mik lehetnek hát azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amik újraindítják a konvergenciát kelet és nyugat között? Többek között ezen kérdésekről tartott előadást Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a mai napon, Brüsszelben.

2013. szeptember 24. 06:30 | Madár István

Mitől leszünk sikeres nemzet?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat.

2013. augusztus 08. 11:04 | Oblath Gábor

Nem jön ki a matek - kényelmetlen tények a gazdaságról, 2. rész

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság nem süllyed 50% alá. Ennek lehetőségét mérlegeltem, illetve a téma kapcsán felmerülő fontosabb kérdéseket próbáltam megválaszolni írásom első részében, rámutatva, hogy az 50%-os küszöb fenntartása mellett a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve. A kormányfő másik számszerű üzenete úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. Jelen írásban azzal foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentésnek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint a 90 százalékos feltételből az következik, hogy 30 évnél is sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig de az sem magától értetődő, hogy fejlettségi szintünk valaha eléri az eurózóna 90%-át.

2013. augusztus 06. 17:10 | Bublik Bence, Tóth István János

Magyar régiók: leszakadás a visegrádi térségtől

A regionális jövedelemkülönbségek növekedését mutatják a fejlettséget mérő adatok. Nőttek a regionális különbségek a visegrádi országok között, ha a GDP és a munkanélküliségi ráta 2000-2008 közötti adatait vesszük figyelembe. A magyar régiók leszakadását figyelhetjük meg az Errőforrástérkép programban ábrázolt adatok alapján.

2013. augusztus 03. 13:55 | Portfolio

Itt a vége a felzárkózásnak?

Távolodik a cseh lakosság életszínvonala az uniós átlagtól - állítja a cseh statisztikai hivatal elemzője. A friss adatok szerint Csehország valóban belépett azon országok "klubjába", amelyek a 2004-2014-es tíz éves időszakaszon az előrejelzések szerint alig jutnak előre a felzárkózásban. Ezt a "klubot" eddig Magyarország és Horvátország alkotta. Csehország azonban még így is hamarosan a régió legfejlettebb országává válhat, mivel a több mint tíz éven át első helyezett Szlovénia meredek zuhanásba kezdett.

2013. június 11. 21:27 | MTI

Bod Péter Ákos: elakadt a magyar konvergencia

A versenytárs nemzetekhez képest - mint a csehek, a lengyelek vagy a szlovákok - 2008-ig tapasztalható volt Magyarországon egyfajta közeledés az egy főre jutó nemzeti jövedelem európai átlagához, de azóta "a magyar konvergencia elakadt" - jelentette ki Bod Péter Ákos kedden Zalaegerszegen.

2013. június 09. 16:30 | András Bence

Mennyire számít, hogy jó-e a kormányzás?

A konvergencia és divergencia egyszerre van jelen az Európai Unióban. Ráadásul ez mind az eurozónán belüli és azon kívüli országok esetében is igaz. Az optimális valutaövezetek elméletének endogén értelmezése kevéssé tűnik ma alátámasztottnak a perifériára szorult országok esetében. Magyarország kapcsán azt látjuk, hogy míg 2002-ben a visegrádi országok éllovasa voltunk, addig mára sereghajtókká váltunk. Mindezt jól tükrözi a kormányzati minőség alakulása 2002 és 2011 között. Amennyiben országunk valóban csatlakozni szeretne az eurózónához, jelentős fejlődést kell felmutatnunk a nemzeti szintű kormányzás területén, és meg kell erősítenünk mind formális, mind informális intézményeinket. Az európai szintű egységes kormányzás kialakítása reménytelen vállalkozás lehet, amennyiben a nemzeti szintű kormányzási rend és gyakorlat olyan mértékben eltér egymástól, mint ahogy azt ma látjuk. A kormányzás nehezen megfogható definíciója ettől függetlenül mérhető, a törésvonalak jól kirajzolódnak. Az itt mutatott teljesítmény pedig erős és szignifikáns kapcsolatban van az adott országok gazdasági teljesítményével. Benzes István és Rezessy Gergely "Felzárkózás és leszakadás Európában. A nemzeti szintű kormányzás eltérő minőségei" című tanulmányára támaszkodtunk, akik 30 európai országot vizsgáltak meg a kormányzás 10 dimenziójában.

2013. április 29. 13:41 | Portfolio

Mit jelent Orbán 90 százalékos szabálya?

A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához. Kiszámoltuk, különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.

Részletes keresés