Gazdaság

Mitől leszünk sikeres nemzet?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat.

1 2

A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Az ártatlanság kora.
"Magyarország sikerre van ítélve" - unalmassá koptatott frázis volt ez a rendszerváltozás utáni években. Ebből az optimista predesztinációból mára nem sok maradt. A gyors felzárkózás gondolata, az, hogy életünk jelentős részét már osztrák életszínvonalon tölthetjük el, szertefoszlott. Ahogy folyamatosan játszottuk el az esélyeinket, illetve csapott minket arcon a realitás, úgy döbbentünk rá arra, hogy a siker nem jön magától. Újabb és újabb elméleteket, magyarázatokat kellett előhúznunk a fiókból, amelyek egyre összetettebb módon magyarázták egy ország felemelkedésének (vagy éppen bukásának) feltételeit. Pedig milyen egyszerűnek tűnt az elején minden!

Amikor még sima ügynek gondoltuk

A működésképtelen szocialista rendszert leváltva leginkább azt gondolhattuk, hogy semmi sem akadályoz meg minket, hogy a fejlett országok nyomdokaiba lépjünk. Mi kell ehhez? Nosza, vegyük elő a klasszikus tankönyveket, és már mondhatjuk is a választ: munkaerő, tőke, no és olyan technológia, ami mellett a két termelési tényező a korábbiaknál hatékonyabban hasznosul. Márpedig nálunk mindez adott. Van a kapun belüli munkanélküliségből kiszabadult olcsó, képzett munkaerőnk, ami a privatizációhoz (és a zöldmezős beruházásokhoz) érkező külföldi tőkebefektetéssel együtt megteremti a gyors felzárkózás alapját. A tőke pedig szakadatlanul jön majd, hiszen az olyan helyet igazán szereti, ahol csak a tőkehiány az akadálya a sikernek - ott lehet igazán sokat keresni.

Az 50-es években kialakult fejlődéselmélet szerint a felzárkózás igazi hajtóereje a technológiai transzfer, márpedig ez nálunk a tőkével együtt érkezik az országba. Nincs más dolgunk tehát, mint hogy másoljunk: a későn jövők előnyét felhasználva a már működő intézményeket, technológiákat átvéve (immár olcsón és kockázatmentesen) alkalmazzuk a siker receptjét.

Így utólag fájdalmasan naiv elképzelésnek tűnik mindez. Ám az a helyzet, hogy valójában a világ sikeresen felzárkózó országai (amelyekből - mint később látni fogjuk - nem volt olyan túlságos sok) nagyjából a fent leírt utat járták be.

Zavaró pontok a láthatáron

A 2000-es évek eleje még a konvergenciáról szólt, sőt, ez volt az egyetlen olyan időszak, amikor érdemi felzárkózást tudtunk felmutatni. Ugyanakkor a fent leírt modellszerű fejlődéshez képest gyanús lehetett, hogy a foglalkoztatás alig nőtt, a növekedés alapja a tőkebeáramlás volt - és a meginduló eladósodás.

Mitől leszünk sikeres nemzet?
Hiába volt egyre fenntarthatatlanabb a növekedés, a sikerességünkben továbbra is bíztunk, amit megtámogatott az EU-csatlakozás okozta öröm.

Ekkor még optimistán láthattuk a helyzetünket a modernebb növekedési elméletek tükrében is. Igaz ugyan, hogy az a "szükségszerűség", amit az abszolút konvergencia (teljes felzárkózás) feltételez, nem létezik, de nekünk mégis megvan mindenünk ahhoz, hogy utolérjük a fejlett országokat. Bár látunk a felzárkózásban megakadt, közepesen fejlett országokat (middle income trap), értjük, hogy minden ország a saját egyensúlyi pályájához konvergál (ami akár jelentősen elmaradhat a fejlett gazdaságok jövedelmi szintjétől), de minket ez nem kell, hogy zavarjon. Hogy miért?

Hát mert azok az új szempontok, intézményi tényezők, melyek a töretlen növekedésben fontos szerepet játszanak (jogbiztonság, viszonylagos korrupciómentesség, versenyző piacok, pozitív ösztönzők, innovatív üzleti környezet stb.) nálunk szerencsére megvannak. Mi ugyanis a gazdaságszerkezetünkben, intézményeinkben, normáinkban, kultúránkban egy olyan klubhoz tartozunk, amelyben garantált a siker: az Európai Unió klubjához. Vagyis annak ellenére, hogy a felzárkózásunk üteme és végpontja országspecifikus tényezők függvénye, nekünk nem kell aggódnunk, mert ezekben a tényezőkben jól állunk.
Ez a cikk folytatódik
1 2
unhappy_2
törökország erdogan
koronavirus jarvany halaos aldozat
parlament sötét
aig
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus jarvany halaos aldozat