Az első hullám letarolta a gazdaságot, a második éppen csak megütötte. Miért?
A koronavírus első hulláma és az arra adott kormányzati válaszok kétszámjegyű gazdasági visszaesést hoztak Európában. A kontinens döntéshozói a második hullám idején féltek az újabb gazdasági sokktól, ezért vonakodtak szigorítani az első hónapokban. Az eldurvuló járvány miatt aztán nem maradt más választásuk: az utolsó három hónapot a tavaszihoz hasonló szigor jegyében éltük át. Ehhez képest azt látjuk, hogy a tavaszi visszaesésnek nyoma sincs, a GDP csak minimálisan csökkent a harmadik negyedévhez képest az eddigi adatok alapján. Hogy lehet az, hogy ugyanazok az intézkedések mellett két ennyire eltérő reakciót látunk? Az alábbiakban ezt mutatjuk be.