A KPMG által megkérdezett 100 brit vállalatvezető közül 72 Nagy-Britannia EU-s tagságának fenntartására szavazott, és bár 69% továbbra is hisz a brit gazdasági növekedésben, 76% fontolóra veszi, hogy a Brexit miatt áthelyezi máshová cégének székhelyét - írja a Bloomberg.
Üdvözlendő és szükséges a kormány által belengetett járulékcsökkentés - vélekedtek egybehangzóan a Portfolio által megkérdezett szakértők. A közgazdászok szerint ennek köszönhetően javulna a magyar gazdaság versenyképessége, akár új befektetőket is szerezhetne az ország és a munkaerőhiány bizonyos vetületeire is megoldást jelentene a lépés. Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy mindezt radikális egyszeri lépésben kellene végrehajtani vagy fokozatosan.
Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.
Az utóbbi időben alaposan kivesézte a Portfolio az Európai Uniós támogatások gazdaságélénkítő hatását. Egy fontos adalék azonban nem került napirendre, ez pedig a nagyvállalati és KKV-támogatások hatékonysága közötti különbség, ami sok országban okoz fejtörést, és az egyes államok egészen különböző válaszokat adnak rá. Magyarországon a külföldi multiknak jut a legtöbb nagyvállalati támogatás.
2015-ben 104 milliárd eurónyi hitelportfóliótól szabadultak meg a mérlegük megtisztításán dolgozó európai bankok, az eladási hullám azonban még nem ért véget. További 44 milliárd euró értékű hitelállomány értékesítése jelenleg is zajlik - derül ki a KPMG felméréséből. Magyarországon is beindulhat a nem fizető jelzáloghitel-portfóliók értékesítésre, de vannak még akadályok.
A hazai érdekek védelmét szolgáló befektetési politika átmenetileg egyértelműen rontotta a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, de ezen az időszakon már túlvagyunk, a fenntartható növekedésért viszont még négy területen lépni szükséges - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Észak-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott nyitóelőadásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavait kiegészítve Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt a témát feszegette előadásában, hogy hogyan alakulhatnak a növekedési lehetőségeink a csúcsra pörgetett tavalyi uniós és jegybanki pénzkifizetés után, miközben jelzése szerint sok vállalkozó frusztrált az új pályázatok tartalmát és volumenét illetően. A vállalkozók a szakmai program során hasznos finanszírozási, pályázati, vállalatvezetési információkat kaptak, illetve Miskolc alpolgármestere a város és térsége aktuális gazdasági helyzetét is összefoglalta. Ahogy mostanában oly sok városban, a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémakört itt is több előadó külön kiemelte.
2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. A cégek egy része az eddigi tapasztalatok szerint kivár a kötelező energia audit elvégeztetésével, de 2016. december 31. után bírsággal kell számolniuk. Kérdés, hogy a kötelezettség kapcsán mennyire tájékozott a nagyvállalati szektor: a szolgáltatási szektor szereplői közül például sokan tévesen azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar kifutni az időből? A Portfolio Dinh Tamást, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadói csoportjának szenior menedzserét kérdezte a feladatokról, a határidőkről és a magyarországi auditok eddigi tapasztalatairól.
A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.
A bankok már leírták veszteségeiket, de a lakosságnak még a nyakán van a kés, mivel mindeddig nem működött az a közvetítő rendszer, amelyik a nem fizető hitelállományt alacsonyabb értékű, de újrafinanszírozható hitellé konvertálta volna. A kilakoltatási moratórium március elejei vége elvben segítené ezt a folyamatot, ha a piaci szereplők nem aggódnának a meginduló kilakoltatásokra adott politikai válaszok miatt.
"Bizonyos feltételek teljesülése esetén Budapestnek nagyon jó esélyei vannak, hogy elnyerje a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát, és úgy látom, ezzel nagyon kevesen vannak tisztában a világban, illetve Magyarországon" - mondta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási részlegének globális vezetője a Portfolio-nak. Az olasz születésű, közel 20 éve Magyarországon élő sportközgazdászt abból az alkalomból kérdeztük a budapesti rendezés esélyeiről, hogy megjelent a KPMG "Fenntarthatóság a sportfejlesztésekben" című új nemzetközi kiadványa, amelyben a tanácsadó cég közelmúltbeli sikeres, és kevésbé sikeres nagyszabású sportrendezvények tapasztalatait gyűjtötte össze, különös tekintettel a létesítmények utóhasznosítására.
2015-ben 20 milliárd dollár fölé emelkedhet a fintech cégekbe áramló befektetések összege, ami az előző évhez képest 66 százalékos emelkedésnek számít - derül ki a KPMG és a H2 Ventures közös tanulmányából.
A kedvező gazdasági tendenciáknak köszönhetően nyolcéves csúcsára ért az ingatlanpiaci befektetések volumene Európában. Kelet-Közép Európában 2015 első félévében, visszaesés volt tapasztaltható az előző év azonos időszakához képest, ennek ellenére több tényező is a befektetési aktivitás várható erősödésére utal - derül ki a KPMG legfrissebb, ingatlanpiaci trendeket bemutató, European Real Snapshot című kiadványából.
A 2008-2009-es válság miatt megugró államadósság terhek nyomán világszerte nőhetnek az adóterhek a következő években, de ugyanebbe az irányba mutatnek a társadalombiztosítási rendszerekkel kapcsolatos növekvő elvárások, illetve a nemzetközi adójog terén zajló harmonizációs törekvések is - derül ki a KPMG idei, 145 országra kiterjedő, adózási trendeket vizsgáló, Global Tax Rate Survey nevű felméréséből.
Sikeres lehet-e az állam, mint első számú energiaszolgáltató? Milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg a magyarországi energiacégek? Megfelelhetünk a fenntarthatósági irányelveknek Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Energy Investment Forum 2015 konferencia vezérigazgatói kerekasztalának részvevői.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tartja magát ahhoz, hogy az októberben a törvényhozás elé kerülő áttérést szabályozó törvényben két évre fagyasztja be a cégek által fizetett társasági adó mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az IFRS-ekre történő áttérés évében és az azt követő évben a cégeknek még legalább az áttérést megelőző évi társasági adót kell befizetniük. Bár az áttérés valóban nehezen tervezhetővé teszi a költségvetést, a szakma úgy véli, egy évre is elég lett volna rögzíteni az adót az adóbevételek biztonságos tervezéshez.
Jelentős javulást hozott 2015 az ingatlanbefektetések és az ingatlanfejlesztési projektek finanszírozásánál - derül ki a KPMG friss, Property Lending Barometer című éves felméréséből.
Nyilvánosságra hozta a sokat emlegetett MET-szerződéseket az MSZP a honlapján. A szerződések tartalmáról, értelmezéséről kérdeztük Ságodi Attilát, a KPMG infrastruktúra és stratégiai iparágak területért felelős vezetőjét.
Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.
Jön az e-kártya, az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtotta a kormány. A lehetőségek szinte végtelen tárházával azonban csínján kell bánni, mert minél több a funkció, annál nagyobb a kockázat - hívja fel a figyelmet Sallai György, a KPMG Információbiztonsági Tanácsadó Csoportjának igazgatója.
Baba-mama boltot vett Mészáros Lőrinc vállalkozása.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
