Június 16-án, vagyis hétfőn 12.30-kor tájékoztatja a sajtót a Kúria a Polgári Kollégium nem nyilvános ülésének eredményéről - közölte az intézmény. Az ülésnek óriási a tétje: az árfolyamrés tisztességtelensége mellett az egyoldalú szerződésmódosításokról (kamatváltoztatások) és az árfolyamkockázat ügyfélre hárításáról is jogegységi döntés születhet.
Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:
1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.
2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal.
Mindezek fényében a Kúria döntése egyértelműen kedvezőtlen a bankok, köztük a terhek több mint egyötödét viselő OTP számára. E becsléseink a felső korlátot jelentik (igaz, esetleges késedelmi/kamatos kamatok nélkül, nominálisan), és a már lezárt devizahiteleket is tartalmazzák. Nagy kérdés, a kormány tömegessé tenné-e a pénzvisszatérítést, az azonban biztosnak tűnik, hogy a Kúria egyértelmű iránymutatását fel fogja használni.
Váratlan és meglepő ítéletet hozott a Kúria: úgy, ahogy van, tisztességtelennek nyilvánította az árfolyamrés alkalmazását Kásler Árpádék OTP-s devizahitele ügyében. Ez független a tájékoztatás jellegétől, vagyis más devizahiteles perekben is mérvadó lehet a döntés. A Kúria kimondta: az MNB hivatalos árfolyamát kell figyelembe venni mind a folyósítás, mind a törlesztés során.
Fontosabb részletek
A korábban jelzett őszi időpont helyett akár már június 16-án döntést hozhat a Kúria a devizahitelekről jogegységi határozat formájában - derült ki a Kúria sajtótájékoztatóján.
Ismét nagy napra ébredtek a bankok vezetői és a devizahitelesek. Lényegét tekintve három nagy kérdés dől el ugyanis a Kúria mai ítéletével:
1. Jogszerű-e a devizahiteles árfolyamrés alkalmazása?
2. Ha igen, miért; ha nem, miért nem?
3. Ha nem jogszerű az árfolyamrés, milyen kikötéssel kell helyettesíteni a szerződésben?
Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is. A délelőtti tárgyalásról és az ítéletről a Portfolio.hu élőben tudósít.
A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható.
Június 3-án 10 órakor tárgyalja Kásler Árpád és felesége perét a Kúria, ráadásul ítélethirdetés is várható - számolt be az Origo. Ez még nem a devizahitelesek széles körét érintő jogegységi határozat lesz, de iránymutatásul szolgálhat az ősszel várható döntésre.
Visszakapta a Kúria az Európai Bíróságtól a Kásler-ügy iratait, a magyar ítélkező fórum így - a luxembourgi iránymutatások alapján - folytathatja a másfél éve felfüggesztett polgári eljárást - írta pénteki számában a Magyar Nemzet. A testület sajtótitkársága a lapot úgy tájékoztatta: a tárgyalást a Kúria várhatóan júniusra tűzi ki.
Most már csak a Kúria jogegységi határozatát kell megvárni ahhoz, hogy az Országgyűlés dönteni tudjon a devizahitelek problémáját véglegesen rendező jogszabályról - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence. A Kúria korábbi közlése alapján ez ősszel várható.
Közzétette nagy jelentőségû ítéletét az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP ügyében. Az ügy a devizahitelek árfolyamrésének alkalmazásával kapcsolatos, de kihat az egyoldalú szerződésmódosítások sorsára is. Az Európai Bíróság feljogosítja a Kúriát arra, hogy tisztességtelennek minősítse a magyar jog alapján az árfolyamrést, igaz, ennek ellenkezőjére is. A szöveg első értelmezése alapján a Kúria olyan jogegységi határozatot hozhat, amely a saját megítélése szerint akár az árfolyamrés (és ez alapján az egyoldalú szerződésmódosítások) tisztességtelenségét is megállapíthatja a hazai lakossági devizahitel-szerződések esetében, és új rendelkezést állíthat a helyére. Ez mindenképpen fokozza a bizonytalanságot a bankoknál.
Fontosabb részletek
Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.
Ma délelőtt kihirdeti Kásler Árpád és az OTP ügyében hozott ítéletét az Európai Bíróság. Nagy a tétje a luxembourgi székhelyű intézmény döntésének: ez alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket. Iránymutatás lesz ez a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel. A sok áttétellel rendelkező ügyet és az ügy jelentőségét az alábbiakban foglaljuk össze.
Egy hét múlva, szerdán hirdet ítéletet az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP Bank ügyében, amely a devizahitelek árfolyamrésének alkalmazásával kapcsolatos. Az ítélethirdetés azért fontos, mert erre alapozva hozhatja meg újabb jogegységi döntéseit a Kúria az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban is. A Kúria legutóbbi közlése szerint ez csak ősszel várható, mindenesetre erre alapozva dönthet a kormány az újabb devizahiteles csomagról.
A Kúria a Reuters hírügynökség megkeresésére megerősítette azt a tegnapi értesülést, hogy nem várható jogegységi határozat ősz előtt a devizahiteles ügyben.
Bár kormánypárti politikusok május végére várják az ítéletet, várhatóan csak ősszel egészíti ki tavaly decemberi jogegységi határozatát a Kúria - értesült a Magyar Nemzet. A törvényhozás csak ezután dönthet a devizahitelesek megsegítéséről.
Ma délelőtt várható az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványának kihirdetése, amely irányt mutathat a Kúriának az árfolyamrés ügyében, de az egyoldalú szerződésmódosításokról meghozandó döntését is erre alapozhatja majd. A Kúria a végleges döntést elképzelhető, hogy csak hónapok múlva hozza meg.
Január 27-ei teljes testületi ülése után február 11-én is foglalkozik az Alkotmánybíróság a kormány azon indítványával, amelyet a devizahitelek problémájával kapcsolatban november 28-án nyújtott be a testülethez - derül ki az Alkotmánybíróság honlapjáról. Az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványának megjelenése február 12-én, szerdán várható.
Január végén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát - közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára pénteken az MTI érdeklődésére.
Egyetért Navracsics Tibor a Kúriával, amely az Európai Bíróság előzetes véleményét kérte ki a devizahitelesek ügyében. A kormány dolgozik a problémán, az NGM pedig vizsgálja a költségvetési lehetőségeket, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megoldás szülessen - mondta a miniszter a Hír TV-nek.
Korábbi sajtóértesülésekkel ellentétben nem foglalkozott tegnapi teljes ülésén az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyével, még ennek időpontja is bizonytalan. Az Európai Bíróság február 12-én tesz bejelentést az árfolyamrés ügyében, végső ítélethozatalára azonban várhatóan csak májusban-júniusban kerül sor, a Kúria pedig csak ezután dönthet a még nyitott kérdésekben. Mindez azért fontos, mert a kormány várhatóan megvárja e döntéseket a már többször is jelzett devizahiteles csomag összeállításával. A választásokig tehát valószínűleg nem lesz devizahiteles csomag, ha csak a kormány valahogy ki nem cselezi az időtényezőt.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
