Néhány hónapja még 1,1 millió forintos kínálati négyzetméterárról számoltunk be a budapesti új lakások piacán, mostanra viszont 1,2 millió forintra nőtt ez az átlag - derül ki az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának legújabb felméréséből. Az átlagos árszintekben folytatódott az emelkedés, egy új építésű lakás átlagos ára ma már több mint 84 millió forintot a fővárosban. Három hónappal korábban ez még csak 76 millió forint volt.
Frissítés: A cikk címe egy idézőjeles idézet egy beszélgetésből, nem az elemzés végső megállapítása. Pont ellenkezőleg. A végső megállapítás a cikk végén, az utolsó részben található.
A lakásárak változása, alakulása (köszönhetően annak, hogy a lakosság mintegy 90%-a saját (avagy családi) tulajdonú lakásban él, vagy rendelkezik vele) mindig is a legfontosabb témák között szerepel a hétvégi húsleves, vagy kocsma pultja mellett, amikor helyzet van. Aki elad nyilván drágán szeretne, aki vesz, az olcsón, aki örököl vagy válik, az gyorsan, aki befektetésnek, az megfelelő hozamelvárással, aki fiatal és az elsőt veszi, az manapság szinte reménytelenül (elsősorban a Fővárosban, vidéken sokkal közelebb van az elérhető, egy gyerekeket vállaló párnak, köszönhetően a nem diverzifikált támogatási struktúrának), de lényegében a lakásárak várható mozgása elég széles körben érinti a lakosságot és szerencsére a legtöbben értünk is hozzá, és van X meglátásunk, amivel igazolni véljük gondolatainkat. Legyen akkor egy Portfolio "jóslás" is azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a jelenlegi tudásunk alapján a lakáspiacon, ami nyilván az árakra is komoly hatással lesz. Szakadnak, csökkennek, stagnálnak, vagy nőnek tovább a lakásárak?
A KSH legfrissebb adatai alapján tavaly országosan 19 898 lakás kapott használatbavételi engedélyt és 29 941 építési engedélyt adtak ki, illetve egyszerű bejelentést regisztráltak a hatóságok. Abból, hogy bár közel harmadával kevesebb újlakást vettek használatba, az új engedélyek száma viszont 33 százalékkal növekedett 2020-hoz képest, a lakásépítések felpörgését prognosztizálhatjuk. Az OTP Ingatlanpont szakértője az építési piac várható alakulását vizsgálja.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2022 februárjában, országosan 13 793 ingatlan-adásvétel bonyolódott. Ez ugyan 5 százalékkal alacsonyabb a 2021 februári számnál, de a 2020 azonos hónapnál 5 százalékkal magasabb értéket mutat.
A covid okozta sokkból az ingatlanpiac is egyre inkább kezd felépülni. A befektetési volumen növekszik, és ha nem is minden ágazatban, de a fejlesztési kedv is erős. Hogy pontosan mi történt a tavalyi évben, mik a mostani befektetési várakozások, mik a legfőbb globális gazdasági kihívások és milyen a hazai gazdasági környezet, arról Takács Ernővel, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnökével beszélgettünk, akivel a fentieken túl a rozsdaövezeti fejlesztésekre is kitértünk.
Nem gyakori Budapesten, hogy egy fejlesztő loft stílusban hozzon létre új építésű lakásokat. Még ritkább azonban, hogy mindezek mellé a lakók számára még hotelszolgáltatást is nyújtson. Ez az együttes valósult most meg Magyarországon elsőként az I. kerületi Attila 99 projektben. Nem véletlen, hogy a parkos-ligetes terekkel tagolt történelmi környezet és modern, luxusszolgáltatásokat nyújtó loft-épület találkozása elnyerte a Real Estate Awards 2021 rendezvényen "Az Év Lakóingatlan Fejlesztése 2021" díjat.
Öt európai országot, köztük Magyarországot részesítette figyelmeztetésben pénteken a 2008-as pénzügyi válság után felállított Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB). Az intézmény a túlárazottság jeleit látja a magyar lakáspiacon, az árnövekedést emelkedettnek, a jelzáloghitelezés növekedését és a háztartások eladósodását pedig magasnak nevezi.
2021 a visszapattanás éve volt az ingatlanpiacon, amit idén további fellendülés fog követni - írja a Market Outlook 2022 kiadványában a CBRE. A szektor növekedésének egyik motorja a lakáspiac lesz majd, ahol az árak - hiába várják már nagyon sokan - továbbra is csak emelkedni fognak, köszönhetően a továbbra is szűk kínálatnak és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére is erős keresletnek.
Továbbra is optimizmus uralkodik a budapesti kiadó lakások piacán: a decemberi árakhoz képest minimális mértékben ugyan, de emelkedtek a bérleti díjak. Januárban átlagosan 159 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban, immár sorozatban harmadszor 12 havi rekordot felállítva. A kínálati árak emelkedésével ugyanakkor a kereslet egyre kevésbé tud lépést tartani, és ez a tendencia tovább erősíti a versenyt a bérbeadók között – mutat rá legfrissebb elemzésében a Rentingo.com.
Az előzetes várakozásoknak megfelelő forgalmi élénküléssel és – némi meglepetésre – egyértelmű árnövekedéssel zárhatta a tavalyi évet a lakáspiac, amit a vártnál enyhébb járványhatás, az állami támogatások, a kamatemelések ellenére is még kedvező hitelkörnyezet és az év végével erősödő inflációs félelmek tápláltak. 2022-re a kilátások összességében optimizmusra adnak okot. A forgalom további növekedése valószínűsíthető, amit a támogatási rendszer egyes elemeinek várható kivezetése is alátámaszt, és az új építésű ingatlanok iránti keresletnövekedés miatt tovább emelkedhetnek a lakásárak is – állapították meg az OTP Csoport szakértői évindító sajtórendezvényükön.
A durva áremelkedés ellenére is töretlen a budapesti agglomeráció népszerűsége, a telkek sorra fogynak, az új építésű házak iránt pedig akkora a kereslet, hogy pár hónap alatt is több millióval megdrágulhat ugyanaz a kiviteli terv, ugyanannál az építtetőnél, egy házszámmal arébb. A legfelkapottabb településeken a 100 milliós telkeárak sem ritkák, de aki az új építés helyett használt családi házra vágyik, annak is sokkal mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe. A KSH adatai alapján 2021 harmadik negyedévében a budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami egy év alatt a legnagyobb áremelkedésnek számít régiós összehasonlításban.
Pénteken megjelent a KSH legfrissebb lakásárindexe, mely a 2021-es év harmadik negyedéves adatait összegezte. Az elemzés sok tanulságot tartalmaz, melyekből az egyik, hogy a használt lakások drágulásának mértéke 2020-hoz képest szinte minden megyeszékhelyen lehagyta a budapesti áremelkedést. Ha a négyzetméterárat nézzük, akkor az összes nagyváros maga mögé utasítja Budapestet.
Jelentős kereslet élénkíti az újlakás-piacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amit a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet. A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasházépítések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is.
Elérte a lakáspiaci forgalom a járvány előtti szintet 2021 I–III. negyedévében és ezzel együtt tovább folytatódott az országos áremelkedés. A tavalyi évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben a használt lakások ára 15, az újaké 13%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatokat tartalmazó kiadványából.
Az Egyesült Államokban még soha annyian nem hagyták el a munkájukat, mint 2021 második félévében, egész pontosan 20 millióan mondtak föl munkahelyükről - derül ki a Linkedin adataiból, amit az amerikai 60 perc című műsorban idéztek. Amerikában a jelenséget már névvel is illetik, "big quit" vagy "great resignation"-nek nevezik a folyamatot, mellyel eddig még soha nem találkoztak, a munkavállalók ugyanis először saját döntésből mondanak föl tömegesen jobb pozíciók után kutatva. A jelenség rengeteg szempontból is izgalmas, mi viszont most ingatlanpiaci szemmel közelítjük meg a témát: milyen hatásai lehetnek ennek a munka világára, az irodákra és a lakásárakra?
A tavalyi év több szempontból is fordulópont volt a fővárosi újépítésű lakóingatlanok piacán. A 2020-as mélypont után 2021 hatalmas visszapattanást mutatott, hiszen az elmúlt másfél évtizedben csak kettő olyan év volt, amikor több új lakást adtak el, mint tavaly. A pozitív fejlemények kapcsán az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban Budapest újlakás-piacának aktualitásait veszik górcső alá és kitekintenek az országos folyamatokra is.
Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészülteket sem a rászorulók veszik megjellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. Ahhoz, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás még inkább lendületbe kerüljön, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 10 pontos javaslatot fogalmazott meg.
2030-ben az előrejelzések szerint száztíz olyan város lesz, aminek a lakossága meghaladja az ötmilliót és ebből hatvanhatnak a népessége túllépi a tízmilliós határt. Úgy tűnik, a városok iránt az emberiség érdeklődése töretlen, jelenleg a világnépesség 54 százaléka, 2050-re várhatóan 70 százaléka lesz városlakó. A várossal kapcsolatos elvárások alapját a jó munkalehetőség, a biztonság és a szolgáltatások adják, de vajon a mai kor városaira is érvényesek ezek? Mit kell tennünk, hogy a jövő városai is élhetők és emberfókuszúak legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett - Budapest és más nagyvárosok példáin keresztül - a TEDx Danubia Future Life Salon eseményén Kozák Ákos, szociológus-jövőkutató és Schrancz Mihály, építész, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.
Többféle állami támogatás és ösztönző hatására 2021 sikeres év volt a fővárosi újlakás-piacon. A lendület idén is minden bizonnyal kitart, ami a fejlesztői költségek növekedésével is számolva maga után vonja az átlagos árszint további emelkedését – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
A 10-20 négyzetméter közötti ingatlanok, vagyis a minigarzonok különlegességük miatt mindig nagyobb figyelmet kapnak az átlagosnál, igaz, csekély részét képezik a lakáspiaci forgalomnak. A Duna House, legfrissebb elemzésében ezt a lakástípust járta körbe, bemutatva, hogy elsősorban hol, kik, milyen céllal keresik ezeket a lakástípusokat.
