Az idei év jelentős változásokat hozott a befektetési célú lakásvásárlók életébe, számos könnyítés teheti lehetővé, hogy a jövőben fehéredjen ez a szegmens, illetve kedvezhet a tulajdonosok által elérhető hozamoknak is. Magyarországon ugyan még mindig nagy a feketén kiadott lakások száma, de egyre kevésbé éri meg trükközni.
A Duna House ismét közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2018 júliusában, országosan 14 246 ingatlan adásvétel bonyolódott, ami a júliusok tekintetében évtizedes rekord, de abszolút értékben is kétéves csúcsot jelent. Mindez az árakban is megmutatkozik, ahol az eddigi számok alapján 2018-ban is töretlenül folytatódik az emelkedés.
Bár egyre többen várták volna az árak lassulását 2018-ban a hazai lakáspiacon, az MNB lakásárindex legfrissebb értéke szerint a tavalyi év végéhez képest 2018 első negyedévében országos átlagban nominális alapon 5,4 százalékkal nőttek a lakásárak. Ez számottevő erősödést jelent 2017 utolsó negyedévének dinamikájához képest. Kismértékben az éves nominális növekedési ütem is gyorsult, 15,4 százalékot ért el a vizsgált időszakban. Reálértelemben a lakásárak negyedéves növekedési dinamikája az előző negyedévit jelentősen meghaladó 4,8 százalékot, éves növekedési üteme pedig 13,2 százalékot ért el.
2018 I. félévében 6517 új lakás épült, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában viszont már most erős visszaesés látható. A kiadott engedélyek száma az első félévben 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 I. félévében - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
Egyre többen vannak, akik külföldi utazásuk során a szállodák helyett az Airbnb-n keresztül foglalnak maguknak szállást. A döntéssel amellett, hogy jobban megismerik a helyiek életmódját sokszor pénzt is spórolhatnak, bár néhány városban azért így is meglehetősen magas árakat kell kifizetni. Az alábbiakban a Bloomberg elemzése alapján a világ legdrágább városait gyűjtöttük össze az Airbnb átlagárak szempontjából.
Az elmúlt napokban mi is sokat foglalkoztunk vele és mostanra a Pénzügyminisztérium (PM) is állást foglalt a 2020. január elsejétől hatályba lépő lakásáfa-emelés egyes kérdéseiről. Bár mind a vásárlók, mind a lakásfejlesztők szempontjából sok a bizonytalanság, most úgy tűnik, jó hírt kaptak a piac szereplői. Az előlegfizetésnek mint áfacsökkentési módnak ugyanis feltehetően csak az üzleti kockázatvállalás szab majd határt, a zárolt számlák körül azonban nem árthat tisztázni néhány lehetséges félreértést.
A magyar lakáspiacon az adásvételi szerződések 4,8 százalékát külföldi vásárlók kötötték tavaly, a legtöbb lakást német, kínai és román állampolgárok vették meg - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A külföldiek Budapesten az átlagosnál jelentősen értékesebb lakásokat vásárolták, a vidéki vásárlásaikra ugyanez kevésbé volt jellemző.
A falvak népességcsökkenésének megállítására a kormány fejlesztési programot indít a kistelepüléseken, melynek részeként emelik a CSOK összegét azoknál a családoknál, akik 5000 fő alatti településen építkeznek, vagy használt ingatlant vásárolnak. Az intézkedés várható hatásait az OTP Ingatlanpont is megvizsgálta.
Napokon belül, július 25-én kihirdetik az egyetemi ponthatárokat, ami a korábbi tapasztalatok alapján a lakások bérleti piacára is erős hatással lesz. Diákok ezrei kezdenek albérletkeresésbe a nagyobb egyetemi városokban, az erősödő kereslet pedig a bérleti díjak ideiglenes emelkedését vonja magával. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy milyen lakhatási költségekre számíthat egy egyetemista az ország különböző városaiban és mire figyeljen oda, mielőtt rábólintana leendő otthonára.
Magyarországon a lakosság vagyonának jelentős részét a saját ingatlanban tartott pénz teszi ki, vagyis a lakásvásárlás egyben befektetési döntés is, ezért fontos kérdés, hogy az adott otthon értéke miként alakul a jövőben. A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése. A jól sikerült városfejlesztések jelentős felértékelődést hozhatnak a lakáspiacon is, így azok járhatnak jól, akik ilyen beruházások által érintett területen vettek vagy vesznek lakást - derül ki a Takarék Jelzálogbank elemzéséből.
Mivel a magyarok több, mint 90 százaléka első lakásként nem új lakásba költözik, hanem használtba, ezért a lakásmobilitásban kiemelt szerep jut a használt lakásoknak - nyilatkozta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A pénzügyminiszter emellett az építőipari kapacitáshiány problémájáról és annak lehetséges megoldásairól is beszélt.
Valósággal felforgatta az újlakás-piacot a néhány héttel ezelőtti bejelentés, miszerint 2019 végétől nem tervezi a kormány az 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítását az új építésű lakások esetében. Varga Mihály akkor úgy fogalmazott, hogy a kedvezmény alapvető célja az volt, hogy a "népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössenek össze. Az ingatlanbefektetők és a külföldi lakásvásárlók támogatása nem volt célja a kormánynak". Ebből már akkor is lehetett sejteni, hogy ha a lakásáfa meg is szűnik, valamiféle kompenzáció várható helyette, amiről most további részleteket közölt a Figyelő.
A tavalyi év közepe óta több európai főváros lakáspiaca is a kifulladás jeleit mutatja. A hosszú évek óta emelkedő norvég és svéd lakásárak a 2017-es évben csökkenni kezdtek, ami különösen a két fővárosban, Osloban és Stockholmban volt látványos. Emellett a brit fővárosban is hasonló jeleket látunk, így a kérdés az, hogy a csökkenő irány megjelenik-e a közeljövőben más európai városok lakáspiacán is - olvasható a Scope Investor Services elemzésében.
Féléveket csúszó építkezések, a saját pénzükért pereskedő vásárlók és elérhetetlen kivitelezők. Elsőre azt gondolnánk, hogy a tíz éve kezdődött válság rémtörténeteit halljuk, ezek azonban mind az elmúlt hónapokban a Portfolio Ingatlan szerkesztőségébe érkezett olvasói levelek történeteiben szerepelnek. Szerencsére nem ez az általános tendencia, ám tény, hogy a munkaerőhiány, a kivitelezési költségek emelkedése és a lakásáfa miatti kapkodásban egyre nagyobb a hibázás lehetősége. Mindezt a pórul járt újlakás-vásárlók által megírt személyes kálváriák is bizonyítják, figyelmeztetve ezzel a többieket, hogy a mostani piacon a korábbiaknál is legyenek körültekintőbbek a tekintetben, hogy kitől, hol és milyen feltételekkel vásárolnak új építésű lakást.
A tavaly tavaszi Portfolio Ingatlanmagazint lapozgatva jött szembe egy hirdetés, amelyben az egyik lakásfejlesztő a XIII. kerületi projektjében hatalmas betűkkel hirdette, hogy kulcsrakész lakások már 16 millió forinttól elérhetők. Az ár akkor meglehetősen magasnak tűnt egy új építésű garzonlakásért, másfél év elteltével azonban azt látjuk, hogy Budapesten csak elvétve találni 20 millió forint alatt új lakást, a 16 milliós árcédula pedig már az olcsóbb kerületekben is csak álom. A számok láttán egyre többekben merül fel a kérdés, hogy hol lehet az áremelkedés vége, ki az, akinek a mostani árszinteken is megéri új lakást venni, és egyáltalán meddig tarthat a mostani lakáspiaci szárnyalás. A kérdésről a hazai szakma elismert szereplőit kérdeztük meg, akik egy kérdőíves felmérés során most is elmondták véleményüket arról, hogy mi várható az év hátralévő részében a hazai lakáspiacon.
Lassult a hazai lakásárak emelkedése - derül ki a Takarék Csoport indexéből. A drágulás mértéke európai összevetésben már csak az ötödik legmagasabb volt 2017 első három negyedévében, míg egy évvel korábban még Magyarország állt az élen. A budapesti lakások ára jóval nagyobb mértékben ment feljebb, mint a vidékieké, ami megfelel az általános európai trendeknek. Ez a különbség alapvetően annak tudható be, hogy az árakra jelentősen hat a város vagy az adott városrész fejlődése, a közlekedési lehetőségek, valamint egyéb speciális tényezők, például a vízpartok vagy az egyetemek közelsége.
Mostantól a lakosság számára is elérhető a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazás. Ügyfélkapus belépést követően a rendelkezésre álló bűnügyi, társadalmi, gazdasági és statisztikai adatokból olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy mennyivel csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon az elmúlt években, hol volt a legalacsonyabb az egy főre jutó ittas vezetések száma, vagy melyik járásban történt a legtöbb lakásbetörés - olvasható a Lechner Tudásközpont oldalán.
Új lakás vásárlása előtt a praktikus tanácsok mellett érdemes a piaci folyamatokat is tanulmányozni, amelyben az egyes szakértők véleményei is sokat segíthetnek. Ezúttal hat szakembert kérdeztünk meg arról, hogy szerintük mik azok a legfontosabb dolgok, amiket tudni kell a jelenlegi újlakás-piacról.
A Duna House ismét közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2018 júniusában, országosan 13 098 ingatlan adásvétel bonyolódott. Ezzel kis mértékben továbbra is a tavalyi értékek felett vagyunk, de a válság előtti maximumoktól még elmaradnak a számok.
Lakásvásárlás és eladás előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyit is adjunk, kérjünk az adásvétel során a lakásért úgy, hogy az ne legyen sem túl, sem pedig alul árazva. Az elemzésekben szereplő adatok segíthetnek a helyes ár kialakításában, de nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes lakás más és más, így akár egy utcán vagy társasházi épületen belül is jelentős árkülönbségek lehetnek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bejelentést tett az IRGC.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
