A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?
Elárverezi képzőművészeti gyűjteményét a Magyar Telekom. A cég jogelődjei a kilencvenes évek eleje óta építették a kortárs képzőművészeti kollekciót: több izgalmas tétel, és neves festők művei kerülnek kalapács alá.
A mediterrán étrend bizonyítottan egészséges, a kérdés csak az, hogy miért nem ezt eszi mindenki és hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy ilyen típusú ételeket fogyasszanak - fejtette ki a Könyves Magazin videójában Barabási-Albert László hálózatkutató, aki újabban már az élelmiszerek összetevőit kutatja laborjában munkatársaival. Szerinte fontos gyakorlati kérdés, hogy hogyan tudjuk leváltani az ultraprocesszált élelmiszereket, amelyek kémiailag nagyon eltolódtak az egészséges élelmiszerektől. Erre korábban már javaslatokat is megfogalmazott a professzor.
Közös előadássorozatot szervez a BarabásiLab, a Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia a hálózatok rejtett kapcsolatairól.
Komoly adakozásba kezdett a milliárdos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Csúnya kémjátszma rajzolódik ki.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
