Nem elegendő Magyarországon a villamosenergia-ellátás az ipar gyors fejlődése miatt, elférne még az országban egy harmadik atomerőmű – véli Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője, aki a VG.hu-nak osztotta meg gondolatait.
A piaci kapitalizáció alapján Európa legnagyobb bankjának számító HSBC legnagyobb részvényese, a Ping An kínai biztosító óriás arra szólította fel a bankot, hogy agresszívebben csökkentsék a költségeket a munkahelyek leépítésével, és miután a bank igazgatótanácsának nincs tapasztalata Ázsiában, érdemes lenne leválasztani az ázsiai üzletágat – számol be a hírről a Financial Times.
Néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az űrbányászat lesz minden idők legnagyobb dobása. Elemzők, tech-guruk, sőt még a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson is azt jósolta, hogy a következő ezer milliárd dolláros üzlet az űrben történő aszteroidabányászat lesz, azóta viszont eltelt jópár év, és még nem láthattunk jelentős áttörést a technológiánál, a korábbi üdvöskéket pedig már fel is vásárolták más nagyvállalatok. De ki foglalkozik most ezzel a témával és miért, hogyan terveznek túllépni az elődök árnyékán és mit várhatunk tőlük a jövőben? Egyáltalán, biztos jó ötlet belevágni az aszteroidabányászatba?
A Volkswagen ma megerősítette az egész évre vonatkozó előrejelzését az ellátási láncok problémái és a kihívásokkal teli környezet ellenére. A német autógyártó 2022-re továbbra is az előző évinél 8-13 százalékkal magasabb árbevételt és 7,0 és 8,5 százalék közötti üzemi megtérülést vár.
Az Ukrajnában zajló háború jelentős hatással van az árfolyamokra és az árupiaci termékek árának alakulására is, emellett az ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségek is érzékelhetőek már - a ma közzétett előzetes jelentés alapján a Volkswagent is érintik ezek a hatások. A jelentés közzététele után másfél százalékos mínuszban van a Volkswagen részvénye.
Az otthonfelújítási támogatásról szóló kormányrendelet szerint - többek között fűtéskorszerűsítésre is felhasználható – az állami támogatás a gyermekes családok számára. A felújításnál a költségek 50%-át, de legfeljebb 3 millió forint támogatást lehet igényelni. A támogatás maximális összegét pedig akkor kaphatja vissza az igénylő, ha annak 50%-a munkadíjról szól. Nem véletlen, hogy az idei lakásfelújítási program megmozgatta az ingatlantulajdonosok fantáziáját.
Bár a bankok értéke a visszatérő infláció hírére átmenetileg megemelkedett, de a nagy, határokon átívelő bankfelvásárlások lényegében eltűntek az európai tranzakciós térképről. Közép-Kelet-Európában nincs olyan eladó pénzintézet, amely piaci részesedését tekintve a TOP5-be tartozna, de régiós szinten gyökeret eresztett nemzetközi bankok akár még találhatnak kisebb felvásárlási célpontokat - írja elemzésében Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.
Sötét jövőképet fest idei globális áttekintésében Európa bankjai elé a McKinsey: az alacsony kamatkörnyezet és a digitális kihívások miatt a tavalyi 110 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra csökkenhet összesített nyereségük 2020-ra. A már így is csak 3-4%-os átlagos banki tőkearányos megtérülés (ROE) ezzel 1-2%-ra apadhat Európában, aminek az elkerüléséhez nemcsak példátlan költségcsökkentésre és konszolidációra, de rugalmasságra, új irányok felfedezésére és megújulásra lenne szükségük a bankoknak. Az USA és a feltörekvő országok bankrendszere jobb bőrben van, mint Európáé, de várhatóan ezek se fogják elkerülni a visszaesést.
Nem lenne olcsó a Paks II.-beruházás, de nemzetközi összevetésben versenyképes áron valósulna meg, és meg is térülne piaci logika alapján, így állami támogatás nem kell hozzá, sőt vaskos profitot termelhet - ez a legfőbb üzenete a Rothschild bankház által készített, a kormány által minap közzétett elemzésnek. Az angol nyelvű anyag lényeges, de itthon eddig annyira nem hangsúlyozott körülménye, hogy a megkötött államközi szerződés mindennemű beruházási többletköltséget az oroszokra tolna, így nem mehet 12,5 milliárd euró fölé a magyar anyagi teher. Ez egyébként a jelenlegi, bevallottan nehéz orosz költségvetési helyzetben még kevésbé lehet szimpatikus számukra.
A magyar kormány jórészt erre az anyagra építi az állami támogatásos vizsgálattal kapcsolatos brüsszeli stratégiáját, így azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság tévúton jár, amikor az állami támogatást keresi a projektben. A Rothschild által készített kalkulációk szerint ugyanis a beruházással járó mindennemű anyagi terheket meg fogják haladni a jövőbeli bevételek, sőt 2026-tól már dőlhet az államhoz a pénz a paksi projekttársaság által fizetendő osztalék formájában.