mnb

Nem tud áttörni a 310-es szinten a forint

Az elmúlt hetekben fokozatosan a 310-es szint közelébe erősödött a forint az euróval szemben, de ehhez képest a többi régiós devizánál ennél jóval intenzívebb volt a felértékelődés mértéke, így elvileg volna tere a további erősödésnek. A 309-310 körüli zóna azonban erős technikai akadály, közben pedig a dollár/forint árfolyamban a 276-277 körüli zóna kritikusan fontos, itt húzódik ugyanis egy kétéves emelkedő trendvonal, amelynek letörése hullámszerű további forinterősödést is okozhat.

Devizahiteles voltál? Százezreket spórolhatsz most ezzel a lépéssel

Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Az MNB közleményében ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.

MNB: A Moody's szerint jó úton halad a magyar bankrendszer

A Moody's Investors Service a tavaly július óta érvényben lévő stabilról június végén pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását. A hitelminősítő a döntés indoklásában kiemelte, hogy a bankok működési környezete folyamatosan javul, ami pozitívan hat mind a tőkehelyzetükre, mind az eszközminőségükre, helyreállítva azok jövedelmezőségét is. A Moody's külön üdvözölte a forintosítást, amely során jelentős kockázat került ki a bankrendszerből, valamint a háztartások helyzete is javult. A Moody's mellett tavasszal a két másik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor's és a Fitch is közzétette a magyar bankrendszerről szóló szektorelemzését, melyben kiemelték a magyar bankrendszer eszközminőségének és kilátásainak javulását.

Milliárdokkal segíti ki az MNB a Befektetővédelmi Alapot

A Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 12 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt a Befektető-védelmi Alap (Beva) részére annak érdekében, hogy az mielőbb megkezdhesse a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint a kártalanítás kifizetését a jogosultaknak - közölte a jegybank pénteken. A kölcsönt a Beva a folyamatban lévő kártalanítási eljárásokban esedékes kifizetésekre fordítja.

Hamarosan pénz állhat a házhoz a brókerkárosultaknál

A Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 12 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt a Befektető-védelmi Alap részére annak érdekében, hogy az mielőbb megkezdhesse a kártalanítások kifizetését - közölte a jegybank pénteken.

Ezt az egymilliárdot vajon kitől hajtja be Matolcsy?

Az MNB engedély nélküli pénzügyi és befektetési szolgáltatás miatt szabott ki bírságot a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-re, jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt a BTEL Nyrt.-re és a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft.-re, illetve bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítése nyomán a Credit-Investement Kft.-re - írja a jegybank közleményében. A kiszabott bírságok összesen meghaladják az 1300 millió forintot.

Nyugtat az MNB: nem lesz újra túlzott eladósodás Magyarországon

Dinamikusan növekedtek a hitelkihelyezések az első fél évben, azonban a válság előtti időszakhoz képest nagy különbség, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-ban szerzett makroprudenciális mandátumával gátat tud szabni a túlzott eladósodottságnak - fejtette ki Fábián Gergely, a jegybank pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán.

Adósodik a magyar: nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság?

Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.

Új őrület Magyarországon: mindenki személyi kölcsönt akar

2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban. Rég érkezett annyi pénz az emberek folyószámlájára, mint a múlt hónapban, és a magyar bankok vállalati hitelezése is a szebbik arcát mutatta - olvasható ki az MNB ma közzétett adataiból.

Valóban fontos tisztán látni, mi történik a monetáris politikában

Az MNB végső célja változatlan, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. A jegybank július eleji döntéséről a Portfolio által közölt "Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél" című elemzés remek lehetőséget kínál arra, hogy ezt az állítást megerősítsük. A szerzők írásukban kifejtett véleményével szemben az MNB szerint az irányadó eszköz hozzáférésének korlátozása az önfinanszírozást és a hitelezési aktivitást a hozamkörnyezet finomhangolásán keresztül tudja támogatni, miközben a transzmisszió hatékonyságát is erősíti. Ezzel pedig végső soron hozzájárul a végső jegybanki cél, a 3 százalék körüli infláció eléréséhez. Az EKB nagyon hasonló gyakorlata és az MNB előre bejelentett, transzparens döntési időpontjai alapján tehát egyértelműen nem "fű alatti" kamatlépési lehetőségként, hanem a jegybanki finomhangolás új, innovatív eszközeként érdemes e változtatásra tekinteni. Bár a mennyiségi korlátozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de annyi bizonyos, hogy az új rendszerben is rendelkezésre fognak állni azok az eszközök, amelyekkel az MNB hatékonyan tudja befolyásolni a monetáris kondíciókat a kívánt irányba.

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?

Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.

De mit kezdhetnek a bankok az árnyékbankokkal?

A válság tanulságaként Európa újraértékeli az - egyre erősödő - árnyékbanki szektor szerepét. Baj esetén ezek fertőzésveszélyt jelenthetnek a hagyományos, ám gyakorta velük tulajdonosi átfedésben lévő hitelintézetekre is. Márpedig az árnyékbankok ma még mindig kevésbé átláthatók és szabályozottak, mint a bankok, s likviditási kockázatuk is jelentős. Az Európai Bankhatóság nemrég fogadta el a hitelintézeteknek az árnyékbankokkal szembeni kitettségeinek korlátozására vonatkozó ajánlását, amit az MNB a közeljövőben saját ajánlással ültet majd át a hazai bankpiac számára.

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".

Megbírságolták az FHB-t

Ma publikált határozatában négymillió forintra bírságolta az FHB Kereskedelmi Bank Zrt-t az MNB. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján legkésőbb ez év szeptember végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértést.

Meghozták mai kamatdöntésüket Matolcsyék

A várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,9%-on hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A jegybanki döntés a várakozásoknak megfelelő volt, a gazdasági feltételek egyáltalán nem indokolták, hogy a monetáris politika letérjen az útjáról. Ennek megfelelően az egynapos betéti és hiteleszközből álló kamatfolyosón sem változtatott az MNB.

London szerint nem vág kamatot holnap az MNB

Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó előrejelzései szerint a keddi kamatdöntő ülésen nem módosítja a 0,9 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, bár egyes citybeli vélemények jelentősebb forinterősödés esetére nem zárják ki a későbbi kamatcsökkentést.

Már csak két nap, és lejár az astrások határideje

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi tájékoztatása szerint a román Astra Biztosító magyar ügyfeleinek már csak egy napjuk van arra, hogy július 27-ig eljuttassák igényüket a kárkifizetésre, illetve a meg nem szolgált díj visszatérítésére Bukarestbe.

Az MNB új csodafegyverével kamatvágás nélkül gyengítheti a forintot

A Portfolio által megkérdezett elemzők egyhangúlag arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem nyúl az alapkamathoz a holnapi kamatdöntő ülésen, vagyis az továbbra is 0,9% marad majd. Abban is nagy az egyetértés, hogy a jelenlegi kamatszintek 2016 végéig semmiképp nem változnak majd, túlnyomó többségük szerint pedig 2017 decemberében is a mostani kamatkondíciók lesznek érvényesek, az irányadó eszköz átalakításának segítségével ugyanis mind az állampapírhozamok leszorítása, mind a forint gyengítése megvalósítható anélkül, hogy az alapkamathoz hozzá kellene nyúlni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.