A Magyar Nemzeti Bank hivatalosan is bejelentette, amit eddig csak sejtettünk: arra biztatja a kormányzatot, nevezetesen a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy költekezzen az idei büdzséből, mert van még mozgástér. Ezzel a jegybank is csatlakozott azon szakértői véleményekhez, miszerint az idei költségvetésből lehet még költekezni.
Új adatbázissal és erre épülő hitelkockázat-becslési modellel állt elő az MNB és a központi hitelinformációs rendszert kezelő BISZ Zrt. Az adatbázis minden hitelezett vállalkozás pénzügyi adatait tartalmazza, a rá épülő csődvalószínűséget becslő szolgáltatást pedig minden hitelintézet és pénzügyi vállalkozás igénybe veheti. A jegybank szerint az új rendszer mérsékelheti a kkv-hitelezés kockázatait, és élénkítheti a hitelezést.
Egyre egyértelműbb a fordulat a magyar bankszektorban: az első negyedévi 191 milliárd forint után további 152 milliárd forintos adózott nyereséget értek el a hitelintézetek március és június vége között, ami második negyedéves rekordnak számít. Igaz, hogy a céltartalékok (időleges jelenségnek számító) visszaírása most is javította a statisztikát (nettó 70 milliárd forint volt), de immár a bevételek is érdemben növekedtek.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-os szinten tartotta irányadó kamatát mai kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa. A kamatfolyosó szintén változatlan maradt. A piac már az őszi eseményekre készül, amikor a jegybanki eszköztár-átalakítás hozhat jelentős változásokat a pénzpiacon.
A Portfolio által megkérdezett elemzők mindegyike arra számít, hogy a Monetáris Tanács holnapi ülésén nem változtat az alapkamaton, vagyis azt továbbra is 0,9%-on tartja. Úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Banknak sikerült elérnie azt a célját, hogy a piaci szereplők tartósan alacsony kamatra rendezkedjenek be, hiszen az elemzők túlnyomó többsége szerint egészen 2017 végéig a jelenlegi szinten maradhat az irányadó ráta. Az augusztusi döntés nem ígér izgalmakat, mindenki a szeptemberi döntést várja, hogy pontosan milyen átalakítások lesznek a 3 hónapos jegybanki betét feltételrendszerében.
A válságot követően a világ nagy jegybankjai a kamatok csökkentésével és a pénzkínálat növelésével igyekeztek enyhíteni a hitelezés visszaesése, valamint a deflációs félelmek okozta károkat. Az alacsony hozam- és kamatkörnyezetben a vállalatfinanszírozási szerkezet egyre inkább az eladósodottság felé tolódott el. A gazdasági szereplők túlzott kockázatvállalása hosszú távon azonban akár újabb problémák melegágyává is válhat. Az alábbi cikkben ennek jeleit járjuk körbe a globális kötvény- és részvénypiacok tendenciáit vizsgálva.
Az első negyedéves 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában - olvasható az MNB által szerdán közölt adatokban. A pénzügyi számlák szerint a lakosság finanszírozási képessége enyhén javult az első negyedévhez képest, az államháztartás pedig alig egy százalékos GDP-arányos hiányt hozott össze az utolsó egy évben.
Kissé lassulva, de még mindig 6,5%-kal gyarapodtak az elmúlt egy évben a magyar háztartások pénzügyi eszközei. Az első félév nettó tranzakciói alapján az állampapír, a készpénz és az életbiztosítás volt sorrendben a három legnépszerűbb megtakarítási forma a magyar lakosságnál.
Az alacsony betéti kamatok ellenére 75 milliárd forintos pozitív tranzakcióval zárták a júniust a bankbetétek, amellyel az értékpapírok 41 milliárdját is lekörözik. Az értékpapírokon belül elsősorban az állampapírokat keresték a magyarok, de viszonylag sokan voksoltak a részvények mellett is. A befektetési alapok nagy vesztesei voltak a hónapnak mínusz 127 milliárd forintos havi tranzakcióval, a legnagyobb vagyonvisszaesést a pénzpiaci és a vegyes alapok mutatták.
Nagy Márton jegybanki alelnök maradt távol a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi kamatdöntő üléséről, és ezzel próbálta palástolni a jegybank azt, hogy a döntés törvénysértő módon született. A jegybanktörvény ugyanis előírja, hogy a testület döntéseinél a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét, de Bártfai-Máger Andrea kormánybiztossá kinevezésével (külsős tag) és a testületből távozásával ez az előírás sérült, így még egy belsős tag távol maradásával igyekezett az MNB áthidalni a helyzetet. Ez az állapot egyébként várhatóan az augusztusi kamatdöntéskor is fennáll majd, mivel nyáron a parlament nem fog összeülni, hogy Bártfai utódát meghallgassa, illetve a kinevezés megszülethessen.
Az elmúlt hetekben fokozatosan a 310-es szint közelébe erősödött a forint az euróval szemben, de ehhez képest a többi régiós devizánál ennél jóval intenzívebb volt a felértékelődés mértéke, így elvileg volna tere a további erősödésnek. A 309-310 körüli zóna azonban erős technikai akadály, közben pedig a dollár/forint árfolyamban a 276-277 körüli zóna kritikusan fontos, itt húzódik ugyanis egy kétéves emelkedő trendvonal, amelynek letörése hullámszerű további forinterősödést is okozhat.
Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Az MNB közleményében ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.
A legutóbbi négy reformértékű intézkedés közül kettő is rontotta a rendszer hosszú távú egyensúlyát - állapítják meg a közelmúltban megjelent tanulmányukban a Magyar Nemzeti Bank szakértői.
A Moody's Investors Service a tavaly július óta érvényben lévő stabilról június végén pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását. A hitelminősítő a döntés indoklásában kiemelte, hogy a bankok működési környezete folyamatosan javul, ami pozitívan hat mind a tőkehelyzetükre, mind az eszközminőségükre, helyreállítva azok jövedelmezőségét is. A Moody's külön üdvözölte a forintosítást, amely során jelentős kockázat került ki a bankrendszerből, valamint a háztartások helyzete is javult. A Moody's mellett tavasszal a két másik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor's és a Fitch is közzétette a magyar bankrendszerről szóló szektorelemzését, melyben kiemelték a magyar bankrendszer eszközminőségének és kilátásainak javulását.
A Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 12 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt a Befektető-védelmi Alap (Beva) részére annak érdekében, hogy az mielőbb megkezdhesse a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint a kártalanítás kifizetését a jogosultaknak - közölte a jegybank pénteken. A kölcsönt a Beva a folyamatban lévő kártalanítási eljárásokban esedékes kifizetésekre fordítja.
A Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 12 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt a Befektető-védelmi Alap részére annak érdekében, hogy az mielőbb megkezdhesse a kártalanítások kifizetését - közölte a jegybank pénteken.
Az MNB engedély nélküli pénzügyi és befektetési szolgáltatás miatt szabott ki bírságot a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-re, jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt a BTEL Nyrt.-re és a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft.-re, illetve bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítése nyomán a Credit-Investement Kft.-re - írja a jegybank közleményében. A kiszabott bírságok összesen meghaladják az 1300 millió forintot.
Dinamikusan növekedtek a hitelkihelyezések az első fél évben, azonban a válság előtti időszakhoz képest nagy különbség, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-ban szerzett makroprudenciális mandátumával gátat tud szabni a túlzott eladósodottságnak - fejtette ki Fábián Gergely, a jegybank pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán.
A korhatáremelések és a nyugdíjrendszer egyéb paramétereinek szigorítása következtében egyre később vonulnak nyugdíjba a magyarok. A Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányában szerepel az alább két látványos ábra arról, hogy mit hoz a jövő.
Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.
A kutatási eredmények krónikus közegészségügyi válságra utalnak.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
