Márciusban az ipari termelés volumene (szezonálisan igazítva) 5,7%-kal maradt el az előző havitól. A nagy mértékű visszaesés ellenére az ágazat első negyedéves teljesítménye kifejezetten szép - és főleg sokkal szebb annál, mint amit a jövő ígér.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
Az év elején annak ellenére óriási mértékben ugrott meg az építőipari vállalatok rendelésállománya, hogy az új szerződések kifejezetten visszafogottan alakultak. A példátlan jelenségre az a magyarázat, hogy a jelentős költségnövekedés hatására a szerződéseket újraárazták. Ebben a folyamatban szinte biztosan az állam járt az élen.
Bár az elmúlt hónapokban az alapanyaghiány áll az építőipar fókuszában, a megfelelően képzett munkaerő továbbra is kulcsszerepet játszik az építkezések sikerében. Kinek a feladata, hogy megtanítsa az utánpótlásnak a szakmát? A szakember vagy a szaktudás hiányzik jobban? Mire kell különösen odafigyelni a képzések során? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül az ágazat szakértői, Dr. Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Kar oktatási dékánhelyettesének moderálásában az Építőipar 2022 konferencián.
Milyen kiaknázatlan lehetőségeket rejt a HR és a belső kommunikáció digitalizációja egy vállalatnál? Összehangolhatók-e a kék és a fehérgalléros munkavállalók esetében a kommunikációs folyamatok? Hogyan fejleszthető a vállalati elköteleződés és a dolgozók megtartása? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről is beszéltünk Barathi Tamással, a belső kommunikációval foglalkozó Blue Colibri alapítójával a Portfolio Business podcast új epizódjában. A műsorban szóba került még, hogy magyar startupként milyen kihívásokat jelent akár a hazai, akár e nemzetközi piac, hogy érdemes-e tisztán hazai startupot indítani, illetve hogy mikor érdemes startupként elgondolkodni a tőkebevonáson.
A Gazdasági Versenyhivatal végrehajtási tilalom megsértéséért 11,1 millió forint bírságot szabott ki az olasz Gi International s.r.l. (Gi) vállalkozásra.
A 2020 novemberétől néhány hónapos megszakítással folyamatosan érvényben lévő felmondási tilalom idén május 31-én megszűnik az egészségügyben – ezt jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradónak.
Tavaly megtorpant a webáruházak száguldása, a korábbi évek 30-40%-os növekedési üteme 17%-ra esett, idén is már csak 10 százalék körüli növekedéssel számol a webáruházi piac - írja a Blokkk.com, amely szerint kevesebb és más a webes akció is, mivel nincs rá annyi pénz, mint régebben.
Nagyok a különbségek, és még nem tudni, hol állnak meg az árak nyárig a Balatonnál - derült ki az RTL Híradóból, amely szerint áremelkedés várható a balatoni szálláshelyeken.
Továbbra is tart az álláshirdetések számának növekedése, folyamatosan keresik az új munkavállalókat a cégek az ország minden megyéjében – mutat rá a Profession.hu első negyedéves jelentése. Intenzív növekedés leginkább Somogy, Pest és Tolna megyére volt jellemző a vizsgált három hónap során, a legkevésbé aktív Nógrád megyében is 14 százalékos növekedés mérhető.
Az energiaárak drámai elszállása, a nagyot ugró bérigények és az emelkedő alapanyagárak megdobták az éttermi árakat. Már a tavaly év végi költségemelkedéseik miatt az idei első negyedévben 10-15 százalékkal emelték áraikat az éttermek, és nem lenne meglepetés a további 15 százalékos áremelkedés. Most nyitnak a teraszok és húsvéttól várhatóan beindul a balatoni szezon is, ez munkaerőfronton okozhat majd kihívást a vendéglátók tulajdonosainak.
Robbanásszerűen nő a magánellátó intézmények száma, ezt a folyamatot elsősorban az állami ellátásból kiszoruló, egyre nagyobb kereslet generálja. Nem meglepő, hogy a vállalatok, amelyek számára a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartás komoly kihívást jelent, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vonzó juttatási csomagba, amelynek egyre gyakrabban részei különböző egészségügyi programok, komplex szűrővizsgálatok. A Dr. Rose Magánkórház segítségével jártunk utána, milyen lehetőségei vannak a cégeknek, ha ezzel szeretnék vonzóbbá tenni a munkahelyet a dolgozóik számára.
A kormány döntése alapján az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8%-os zsírtartalmú tej május 1-ig ársapkát élvez, azonban piaci információnk szerint fokozódó árnyomásra készül az üzemanyag és az ukrán válság miatt a várakozásoknál is jobban dráguló gabona miatt a tejágazat, amely más szektorokhoz képest árgus szemekkel figyeli az ország energia- és a földgázellátás biztonságát az Oroszország elleni szankciók és a geopolitikai válságnak az energiaellátásra gyakorolt hatásainak fényében.
Az Ipar 4.0 egy nagy massza, nem igazán van jó definíciója, viszont az, hogy hová szeretnének eljutni a járműipari cégek a digitalizáció és az automatizáció területén, az egyértelműen látszik - mondta a Portfolio-nak Gém Péter, a 4iG szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, aki azt is elárulta, hogy rendszerintegrációs szemmel mi kell a szintlépéshez, vagyis ahhoz, hogy az Ipar 5.0 előkapujába érjünk. Amennyiben többet megtudna a témáról, nem érdemes kihagyni a Portfolio-MAGE Járműipar 2022 konferenciát sem, amelyre Gém Péter egy izgalmas előadással készül a vállalatok digitális rendszereinek összehangolásának előnyeiről, valamint az adatszintű automatizálásról.
Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein az áremelkedések hatására – derül ki a Mapei Kft. kutatásából.
Indiai munkavállalókkal, 80 sofőrrel és 2 diszpécserrel egészíti ki munkavállalói táborát a Waberer’s International Nyrt., az új kollégák már áprilisban érkeznek, nyártól páros, szeptembertől pedig önálló fuvarokat is bonyolíthatnak. A jelenség egész Európában ismert: a komoly munkaerőhiány és a fuvarozásra való mind nagyobb igény együttesen azt eredményezi, hogy nagy számban érkeznek harmadik országbeli munkavállalók a közúti áruszállítás területére. Arról nincs szó, hogy az indiai sofőrök elvennék a magyarok munkáját: idehaza tízezrek rendelkeznek a megfelelő képzettségekkel, de mégsem ülnek a volán mögé – ráadásul a kiöregedő szakma tovább növeli az igényt az új sofőrökre. A probléma orvoslására máris nagy számban érkeznek ukrán, illetve szerb sofőrök, és egyre több pozitív tapasztalat van a felkészült és lelkiismeretesen dolgozó indiaiakkal is.
A megfelelő munkaerő megtalálása komoly kihívást jelent a cégek számára. Egy friss, különféle üzleti szektorok 394 döntéshozójának és HR-vezetőjének részvételével készült kutatás szerint a válaszadók 79%-a úgy gondolja, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jó munkaerő megtartására, ennek egyik eszköze pedig a vonzó juttatási csomag. 2022-ben a leginkább kínált jóléti juttatás között szerepelnek a különböző egészségügyi programok. A Dr. Rose Magánkórház segítségével jártunk utána, milyen lehetőségei vannak a cégeknek, ha ezzel szeretnék vonzóbbá tenni a munkahelyet a dolgozóik számára.
A magyar vállalatok érdemi munkaerőhiányt tapasztalnak az MKIK GVI felmérése szerint. A betöltetlen álláshelyekből kiindulva a munkaerőhiány leginkább a nagyobb létszámú, a külföldi (rész)tulajdonban lévő és a döntően exportáló cégeket sújtja.
A magyar baromfiágazat harapófogóban van: a költségcunamit érvényesíteni kellene a termékek árában, azonban hiába növekszik a vásárlóerő Magyarországon és a nyugat-európai országokban, ilyen drasztikus áremelést a piac nem tolerál - mondta Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, akinek a csoport tevékenységi köreiből adódóan az elmúlt évtizedekből rálátása van a több nehézséggel is küzdő szektorra.
Kültéri medencék fedőszerkezeteinek Európa-szerte elismert gyártójává és jelentős medencegyártóvá lépett elő a ‘90-es években egy kis csarnokból indult győri családi vállalkozás, az Aquacomet. A cég 2021-re nyolcmilliárd forint feletti bevételt tervez, 200-nál több dolgozóval, hat nagy csarnokban gyártanak, főként exportpiacokra stabil nyereség mellett.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
