Nagy törlesztés futott be pénteken négy magyar bankhoz
Visszafizette az MKB, az OTP, a Takarékbank és az Erste felé kötvénytartozásának 13,607 milliárd forintos részét az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) - írja a Világgazdaság.
Visszafizette az MKB, az OTP, a Takarékbank és az Erste felé kötvénytartozásának 13,607 milliárd forintos részét az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) - írja a Világgazdaság.
Két éve már, hogy kirobbantak a hazai brókerbotrányok, a Beva, a Kárrendezési Alap és az OBA összesen eddig 250 milliárd forintot fizetett ki a károsultaknak. A magyar pénzügyi és bankrendszer ezzel még nem lélegezhet fel, a terheket még közel 15 évig cipelik, csak idén mintegy 30 milliárd forintos befizetést teljesíthetnek a három intézmény felé.
A Betétbiztosítók Európai Fóruma (EFDI) nyilvánosságra hozta az Európai Unió belső határain átnyúló hitelintézeti fióktelepek betéteseinek bankcsődöket követő kártalanítási eljárásrendjét.
2015. február 24. Az MNB visszavonja a Buda-Cash Brókerház tevékenységi engedélyét, és ezzel el is kezdődik a történet. De nem a brókerbotrányokról, hanem a kártalanítást végző szervek kommunikációs tevékenységéről. Ha ez vizsga lett volna, a többségük már megbukott volna a teszten. Gondoljunk bele: a brókerbotrány évfordulójához közeledünk, és még mindig nem kaptak pénzt a károsultak. Persze lehet erre sokféle magyarázatot találni, az ügyek bonyolultságától kezdve a felszámoló személyének változásáig, de azt talán érezzük, hogy legalább annyira ludas a dologban a kártalanítást végző szervek közötti, sok esetben minősíthetetlen kommunikáció. Arról már nem is beszélve, hogy a károsultak és a befektetők felé történő kommunikáció sokszor még a minimum elvárásoknak sem felel meg. Tisztelet a kivételnek.
Az OBA Facebook oldalán közzétett ábra szerint mintegy 665 millió forint vár még a gazdájára az alapnál. Az elmúlt két évben ugyanis ezt a pénzösszeget még nem vették fel a betétesek, a legnagyobb összeg a DRB Bankcsoport betéteseinek kártalanítása után maradt az OBA-ra.
Január elsejével létrejött és megkezdte működését a Kárrendezési Alap, amely a Quaestor és a Hungária kötvényes károsultjainak kárrendezését végzi. A mai sajtótájékoztatón a Beva képviselői kiemelték, hogy a Buda-Cash és a Hungária ügyfelei akár már január végén megkaphatják a Bevától a kártalanítást, amennyiben a felszámoló még a napokban elküldi az ehhez szükséges adatokat. Kiss Krisztina, az OBA újonnan kinevezett ügyvezető igazgatóhelyettese pedig kiemelte: a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. ügyfelei is remélhetnek kártalanítást a Kárrendezési Alaptól, amennyiben teljesítik az erre vonatkozó törvényi előírásokat. Fontos információként hangzott még el, hogy a korábbi 1-2 milliárd forintos éves díjbevétel a jövőben nagyjából 10 milliárd forintra növekszik a Bevánál, a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó követelésekhez igazodva.
Nem volt unalmas év a 2015-ös a hazai pénzügyi piacon. A brókerbotrányok okozta károkat egyesek terrorcselekménynek, az ezzel járó folyamatokat mások fájó kijózanodásnak nevezték. Szenvedett és még jó ideig szenved itt mindenki: a csaló brókercégek befektetői, a cechet álló pénzügyi intézmények, a csalások feltárását végző felügyelet, de még a kormányzati szervek is, ha úgy vesszük. Azt tudjuk, mi történt, de milyen tanulságokat vonjunk le, hogy (ne adj isten) legközelebb ne milliárdok bukásán keresztül tanuljunk a helyzetből? Négy nagy tanulság, négy nagy következmény - ezzel várjuk 2016-ot a brókerbotrányok után.
A jelzáloghitelek részletszabályai, a hitelközvetítők és a nyugdíjpénztárak mellett a betétbiztosítás rendszerét is átírná kissé egy friss törvényjavaslat, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtott be.
Heteken belül mintegy 325 milliárd forintnyi hitelt, ezen belül 134 milliárdnyi nem teljesítő követelést ad át a Szanálási Alapnak az MKB saját leánycégén, az MKB Pénzügyi Zrt.-n keresztül - értesült a Világgazdaság. Az eladási árról nem tesz említést a lap, mindenesetre a 325 milliárd forintnyi hitel az MKB hiteleinek egyharmadát jelenti.
Rohanhatnak ügyet intézni a bedőlt Széchenyi Bank eddig nem intézkedő károsultjai, a szerdai közlönyben ugyanis kihirdették, hogy aki péntekig, vagyis október 9-ig nem ruházza át az államra a bankkal szembeni követelését, enged betekintést a banktitokként védett, de a kifizetéshez szükséges információkba, az nem kapja meg az államtól a beígért extra kártalanítást. A kifizetés feltétele az is, hogy a betétes lemondjon az állammal szemben minden további követeléséről - írja az Index.
Korábbi cikkünk fejtegetéseit alátámasztva éppen ma adott ki egy közleményt a Beva, amelyben a brókerkárosultak kártalanításához felvett MNB-hitel törlesztéséhez szükséges kötvénykibocsátás részleteit ismerteti az alap. Eszerint a Beva változó kamatozású, 15 éves futamidejű kötvényeket bocsátott ki, azt azonban egyelőre nem tudni, ki vagy kik jegyezték le az alap kötvényeit.
Sok újdonságra kell felkészülniük a brókerügyben érintett károsultaknak szeptembertől: a felszámoló most már mindhárom brókerügyben intenzív adategyeztetéseket folytat, a Buda-Cash ügyfelek egy részénél pedig folyamatban van az ügyfélvagyon kiadása. Az ősz azonban nemcsak a brókerkárosultak számára lesz vízválasztó, hanem a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak is: lassan lejár a Beva 110 milliárd forintos MNB-hitele, amit valamilyen forrásból törleszteni kell és őszre várható az Alkotmánybíróság döntése is, amelytől további 88 milliárd forintos kárkifizetés sorsa függ.
Az MKB, az OTP, a Takarékbank és az Erste alkotta szindikátus jegyezte le az Országos Betétbiztosítási Alap nemrég kibocsátott kötvényeit - közölte a Portfolio-val Orbán Gábor, az NGM államtitkára a pénteken megjelenő interjújában. A részletekről megkérdeztük az OBA-t, az intézmény válaszából kiderült, hogy a bankok által fizetett díjak emelésére legkorábban ősszel kerülhet sor. Számításunk szerint erre a kötvények törlesztése miatt szükség is lesz.
A Beva mai közleményéből kiderült: Farkas Péter, az alap ügyvezető igazgatója május 31-én távozik pozíciójából. A megüresedő posztot júniustól az a Fekete-Győr András tölti be, aki egyben az OBA ügyvezetője is. A háttérben a két intézmény szervezetének összevonása állhat.
Az MNB adatai szerint az OBA betartotta a törvényi határidőt a DRB bankcsoport azonosítható és egyértelmű jogosultsággal rendelkező betéteseinek kártalanításakor. A DRB bankcsoport bedőlése miatt az OBA-nak 73 ezer 573 ügyfelet kell kártalanítania összesen 105,18 milliárd forint értékben.
Jogosulatlan betétgyűjtésnek minősülhet a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. tevékenysége, a kár néhány milliárd forint lehet a jegybanki vizsgálat jelen állása szerint.
Két külön törvényjavaslat megjelenése várható ma estig a brókerbotrányhoz kapcsolódóan. Az egyik a Quaestor-károsultak helyzetét rendezné egy újonnan felálló alapból, a másik pedig a brókercégek felügyeletét szigorítaná. Minderről Rogán Antal és Varga Mihály beszélt.
A Buda-Cash Brókerház és az ugyanabba az érdekeltségi körbe tartozó DRB bankcsoportnál feltárt hiányosságok következtében már korábban is szó esett arról, hogy az MNB szigorítani kívánja a befektetési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokat. Mindez mostanra már nemcsak ígéret, az MNB honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint radikális változások jönnek a pénzügyi szektorban. Kiterjesztenék a személyi felelősség körét, összeolvadna a Beva és az OBA és élesen elválna egymástól az értékpapírok kibocsátójának és forgalmazójának személye - hogy csak néhányat említsünk az elképzelésekből.
A DRB Bankcsoport felszámolása kapcsán az OBA 73 ezret meghaladó betétes számára fizet kártalanítást, első körben 103 milliárd forint értékben - közölte a betétbiztosító.
Fontos találkozón van túl az egyházfő.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
