Az országos bruttó átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedik jövő januártól a pedagógusok havi fizetése Csehországban. A vonatkozó törvények módosításait a képviselőház korábbi igenje után csütörtökön a felsőház, a szenátus is elfogadta. A jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges, ami ebben az esetben csak formalitás.
A 25-34 éves magyar fiataloknak csupán kevesebb mint harmada rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 31,9 százalékos aránnyal Magyarország a sereghajtók közé tartozik az EU-ban: ennél rosszabb ráta csak két tagállamban, Romániában és Olaszországban mutatható ki. A hazai adat így mintegy 10 százalékponttal marad el az uniós átlagtól (42 százalék), miközben az EU azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a tagállamok átlagában elérje a 45 százalékot a ráta. Hazánkban ráadásul a 2021-es átmeneti javulást 2022-ben újra romlás követte.
Minden kilencedik 15-29 év közötti magyar fiatal nem tanult és nem is dolgozott 2022-ben. Ez a 10,8 százalékos arány jobb az uniós átlagnál (11,7 százalék), derül ki az Eurostat friss adataiból. A hazai mutató az elmúlt 10 évben két esztendő kivételével folyamatosan csökkent, így az utóbbi évek tendenciái alapján jó esély van arra, hogy az EU által kitűzött célnak megfelelően 2030-ra 9 százalékra csökken a nem tanuló, nem dolgozó (NEET) fiatalok aránya Magyarországon; tavaly kilenc EU-tagállamban volt ennél a szintnél alacsonyabb a mutató. A nemekre bontott adatokból viszont az derül ki, hogy a nem foglalkoztatott és oktatásban, képzésben sem résztvevő fiatal nők hazai aránya valamelyest magasabb az uniós átlaghoz képest: a hazai mutató 13,3 százalék szemben az uniós 13,1 százalékkal.
Napirendre vette az ukrán parlament azt a törvényjavaslatot, amely egy évvel, azaz 2024 szeptemberéig elhalasztaná az ukrán nyelvű oktatásra való áttérést azokban az iskolákban, amelyekben az Európai Unió valamelyik nyelvén folyik jelenleg az oktatás, így a magyar nemzetiségi iskolákban is - közölte Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő az UNN ukrán hírügynökség szerint.
A világ számos kihívással néz szembe, az infláció és a magas kamatok hatásaitól kezdve a koronavírus-járvány elhúzódó következményein át az olyan geopolitikai konfliktusokig, mint Oroszország ukrajnai inváziója. Mindezek közepette idén elérkeztünk a fenntartható fejlődési célok félidejéhez is (a 2030-ra szóló célkitűzéseket ugyanis 2015-ben fogadták el az ENSZ tagállamai – a szerk.). Ezek a célkitűzések igen sok, összesen 169 vállalást tartalmaznak, miután a világ vezetői mindenkinek mindent megígértek.
Romániában jövő héten is folytatódik az oktatásban dolgozók tiltakozása; bár a bukaresti kormány vasárnap újabb bérpótlékokra tett ígéretet, a tanügyi szakszervezetek nem fogadják el az újabb ajánlatot - jelentette be Marius Nistor szakszervezeti vezető.
Június 1-jével új tulajdonosa van a Kodolányi János Egyetemnek, az egyik leggazdagabb magyarnak számító Gattyán György az intézményt egy székesfehérvári konzorciumnak adta tovább - derül ki a Docler Holding közleményéből.
Kezdeményezés indítottak az építőipar szereplői a szakemberhiány felszámolására egy olyan képzőközpont létrehozásával, ahol 12-féle építőipari szakmát tanulhatnak a diákok és piacképes tudást szerezhetnek - tette közzé a Market Építő Zrt.
A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – jelentette ki Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszélt az életpályamodellről folyó tárgyalások állásáról, az uniós elvárásokról, az érettségi és a felvételi szabályainak a változásairól is.
Az adófizetők és a politikusok gyakorlatilag mindenütt egyetértenek abban, hogy több pénzt kellene fordítani a gyermekek oktatására. Nyilvánvaló dolog, hogy a jobb oktatás révén a gyerekek könnyebben tudnak az életben elindulni. Átgondoltan kell azonban e téren cselekednünk. Sok népszerű oktatási beruházásnál alig vagy semennyire sem bővül a gyerekek tudása, miközben ritkán hallunk a leghatékonyabbnak tekintett befektetésekről.
A friss Eurobarométer felmérés szerint Magyarországon a bürokráciával nagyjából kibékült már a lakosság, de rengetegen szakpolitikai területen várnak reformot az Európai Uniótól. Ráadásul (bár a magyar kormány még nem tudta felszabadítani sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, sem a hétéves uniós költségvetés forrásait) a lakosság nagy része az EU-tól várja, hogy az egészségügyet és az oktatást megreformálja.
A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány egy közös innovatív kezdeményezéssel, a megújult Diákszéf mobilapplikációval kívánja erősíteni a 8-14 éves korosztály pénzügyi tudatosságát a digitális világban. Az MNB által üzemeltetett, kereskedelmi banki partnereket is bevonó Diákszéf mobilapplikáció megújult verziója már valódi pénz kezelésére is képes. Így az Európai Unióban a Diákszéf kezdeményezés az első, lakossági ügyfelek számára is elérhető digitális jegybankpénz pilot projekt.
A nemzetközi hálózatépítést folytatva az Mathias Corvinus Collegium tulajdont szerzett a bécsi Modul Egyetemben - olvasható az MCC közelményében.
Új elemekkel bővül a Határtalanul! program, mostantól nem magyarlakta területeket is meglátogathatnak kirándulásaik során a diákok - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában csütörtökön.
Magyar nyelv és irodalomból hétfőn középszinten 1160 helyszínen 72 569, emelt szinten 51 helyszínen 1771 vizsgázó tesz érettségit - tudatta az Oktatási Hivatal (OH).
Ma reggel a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák. Ebből a tárgyból középszinten 72 569, emelt szinten pedig 1771 tanuló ad számot tudásáról.
Hét magánszemély, köztük két pedagógus és öt diák nyújtott be országos népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Irodánál - írja a Telex.
A jogállási törvény tervezetében szereplő több mint ötven munkajogi változtatás és az ahhoz kapcsolódó „teljesítményértékelés” bevezetése a végsőkig feszítette a feszültséget a közoktatási rendszerben. A törvénytervezet által kiváltott teljesen jogos felháborodás a pedagógusok büntethetőségének és kontrollálhatóságának csak rendőrállamokra jellemző mértékén alapszik. Viszonylag kevés szó esik azonban a történet egy másik leágazásáról: hogyan akarja a kormányzat „kezelni” a közoktatás egyre gyorsabb funkcionális leépülését?
Az önismeret a legfontosabb 21. századi vezetői skill - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Steigervald Krisztián, aki szerint ez a tulajdonság elengedhetetlen a különböző korosztályok közti ellentétek feloldásában is. A generációkutató szakember úgy látja a digitális forradalom miatt sokkal gyorsabban következnek be generációváltások. Ráadásul a várható életkor miatt egyre több generáció él egymás mellett, ami soha nem látott kihívásokkal szembesíti az embereket családi és főként munkahelyi környezetben. A szakember arról is beszélt, hogy a chat GPT-hez hasonló technológiák miatt teljesen átalakulhat az oktatás és hangsúlyosabbá válhat a mentori-mentorált viszony, ahol mindkét fél tanulhat egymástól.
Leváltotta az orosz hadvezetés Szergej Avakjanc tengernagyot az orosz Csendes-óceáni hadiflotta parancsnoki posztjáról – írja a Moscow Times.
Elon Musk cége az érintett.
De még nem mostanában kell ezekre számítani.
Alig két és fél héttel az EP-választások előtt.
Lélekben már készülhetnek a dolgozók.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
