Jogi háború robbant ki Európa gázellátása körül, pert indított a Gazprom a régiós gázóriás ellen

2026. február 17. 10:59 | Portfolio

Jogi háború robbant ki Európa gázellátása körül, pert indított a Gazprom a régiós gázóriás ellen

A Gazprom két keresetet is benyújtott az osztrák OMV leányvállalatai ellen egy orosz bíróságon. A lépés azután történt, hogy az osztrák energiacég felmondta a 2041-ig szóló hosszú távú gázszerződést, és a stockholmi választottbíróság által megítélt 230 millió eurós kártérítést beszámította a folyó szállítások ellenértékébe – számolt be az OilCapital.ru.

Bíróságra citálja a magyar kormány az Európai Bizottságot az orosz gáztilalom miatt

2026. február 02. 14:44 | Szabó Dániel

Bíróságra citálja a magyar kormány az Európai Bizottságot az orosz gáztilalom miatt

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg az orosz energiaimportot 2027 végéig kivezető REPowerEU-rendeletet – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kormány szerint a jogszabály sérti a tagállami hatásköröket és nem megfelelő jogalapon született, az eljárástól egy és háromnegyed, két éven belül várnak ítéletet. Közben az Európai Bizottság a leválást az energiabiztonság és a diverzifikáció kulcselemeként értelmezi, és a végrehajtást a közös uniós stratégia részeként kezeli.

Az EU meghozta a végső döntést: 2027-től tilos az orosz energiaimport, Magyarország jogi eljárással fenyeget

2026. január 26. 13:06 | Szabó Dániel

Az EU meghozta a végső döntést: 2027-től tilos az orosz energiaimport, Magyarország jogi eljárással fenyeget

Döntöttek az Európai Tanácsban: 2027 végétől minden orosz fosszilis energiahordozó importját megtiltják az EU-tagállamoknak. Hatalmas bírságra számíthatnak a korlátozásokat semmibe vevő piaci és állami szereplők is. Magyarország hevesen ellenzi az orosz vezetékes gáz és LNG uniós importjának betiltását kimondó új REPowerEU-rendeletet, és a Tanácsban is nemmel szavazott a jogszabály elfogadására. A kormány szerint a szabályozás sérti a tagállami szuverenitást, veszélyezteti az ellátásbiztonságot, és aránytalan ár- és jogi kockázatokat hárít különösen a tengerparttal nem rendelkező országokra. A magyar kabinet ezért nemcsak politikailag, hanem jogilag is vitatja a rendeletet, és fenntartja a lehetőségét annak, hogy az Európai Unió Bíróságán támadja meg azt.

Brüsszel döntött Magyarország ultimátumáról: megvan a határidő, amíg le kell válni az orosz földgázról

2025. december 03. 08:37 | Szabó Dániel

Brüsszel döntött Magyarország ultimátumáról: megvan a határidő, amíg le kell válni az orosz földgázról

Az Európai Unió közel áll a történelmi döntéshez, hogy teljesen levágja magáról az orosz fosszilis energiahordozók importját: az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács megállapodott, hogy 2026 végéig megszűnik az orosz LNG-import, 2027 őszéig pedig a vezetékes szállítások is leállnak. A döntés nem szankciós, hanem kereskedelmi korlátozásokról szóló döntés, emellett új jogi kötelezettség is, amely előírja a tagállamoknak — köztük Magyarországnak —, hogy konkrét diverzifikációs tervet tegyenek le az asztalra. Az átalakítás hátterében az orosz energiafüggőség tartós költségei, a globális gázpiac közelgő túlkínálata és az amerikai LNG-behozatal bővítése állnak. A lépést jogilag úgy dolgozták ki, hogy azt egyetlen ország egyedül, így a magyar kormány nem vétózhatja meg.

2025. október 07. 11:00 | Portfolio

"Abszurd elképzelés, hogy Magyarország ellátásbiztonságát egy háborúval érintett vezetékre bízzuk"

Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa háromrészes cikksorozatának záró részében a magyar kilátásokat elemzi.

Részletes keresés