Érdekes és az elmúlt években teljesen precedens nélküli szétválást figyelhetünk meg az S&P 100 index idei legjobban és legrosszabbul teljesítő részvényénél. A legjobb Nvidia 23 százalékos emelkedésen van túl eddig idén januárban, míg a tavalyi évben még vele együtt 100+ százalékot emelkedő Tesla 26 százalékot zuhant. Túl az Nvidia-Tesla divergencián is van érdekes tényező az amerikai részvénypiac szelektív mozgásaiban. A 2023-ban megszokott technológiai-hagyományos kettéválás már átterjedt a technológia szinte minden szegmensére is. Könnyen lehet, hogy ez a szuperszelektivitás már a nagyon közel lévő piaci tető egyik előjele.
A várhatóan folytatódó kamatcsökkentés minden jegybanki óvatosság mellett is mérsékli a rövid futamidejű forinteszközök vonzerejét, és az előbbiekben vázolt külső és hazai makrokockázatok mellett az eddig elért egyensúlyjavulás arra lehet elegendő, hogy a forint most látható kamatelőnyét meg nem haladó, de fokozatos és a korábbi évtizedes trendhez visszatérő forintgyengülési pálya váljon a legvalószínűbb forgatókönyvvé 2024-re.
A márciusi bankválságokat követően a magyar gazdasági sajtóban is előtérbe került a digitális jegybankpénz mint egy lehetséges megoldás a bankpánikra. Lásd például Zsiday Viktor írását. Korábbi cikkemben részletesen bemutattam a modern bankrendszer működését, elemeztem az SVB és a Credit Suisse válságát, végezetül csupán felvillantottam a digitális jegybankpénz lehetőségét. Most ez utóbbira térnék ki részletesen.
Az orosz–ukrán háború fordulóponthoz érkezett. Tetszik, nem tetszik – bár a háborút stratégiai és politikai értelemben Ukrajna (és a Nyugat) már megnyerte –, a hadszíntéren tovább folynak a harcok, lényegében patthelyzet alakult ki, a küzdelem kimenetele távolról sem tekinthető lefutottnak és attól – is – függően, hogyan alakulnak a hadműveletek, a háború katonai értelemben még sokféleképpen végződhet. Abból kell kiindulnunk – tetszik, nem tetszik –, hogy ugyan kizártnak tekinthető, hogy Oroszország elérje kitűzött céljait, de annak sincs sok esélye, hogy Ukrajna felszabadítsa valamennyi megszállott területét.
Az utóbbi időben számos kihívással szembesült a járműipar: a technológiaváltás és a COVID-járvány következtében akadozó ellátási láncok egyaránt nehezítették a terepet, a legutóbbi csapás pedig a benzin és gázolaj árának jelentős növekedése volt. Hogyan hat mindez az autószektorra és a lakossági gépjárműhasználati szokásokra?
Időbüntetés a tőzsdéken az, amikor egy instrumentum hosszú időn át nem tud élete új csúcsára emelkedni. Egyedi részvényekben az amerikai piacon a 2021-es és 2022-es évben rengeteg hosszú időbüntetést láthattunk a 80-90 százalékot zuhanó papírokban. Kilenc hónaposnál hosszabb S&P 500 indexszintű időbüntetés azonban 2009 óta nem volt. Sokan nem is hiszik el, hogy létezhet ilyen, ám a részvénypiaci múlt kegyetlen eseteket tud mutatni.
A külföldi és hazai sajtó egyaránt hangos az európai szupersztár startup, a Klarna körüli felfordulástól. Tömeges elbocsátások, több mint 60 százalékkal csökkenő cégérték, bedőlt hitelek: a szakma máris Klarnageddont kiált, nem sok jövőt jósolva a svéd unikornisnak. De valóban érdemes temetni a Klarnát és vele együtt a Buy-Now-Pay-Later ágazatot? Vagy ugyanolyan piaci korrekcióról van szó, mint amilyeneket a pénzügyi piacokon is látunk?
A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Továbbá olyan területeken is jól alkalmazható, ahol az elektrifikáció nem képes valós „zöld” alternatívát nyújtani, mint például a nehézgépjármű-közlekedés vagy az ipar. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.
Folyamatban van az uniós támogatások felhasználásának elveit és módjait tartalmazó kormányzati anyagok társadalmi egyeztetése. A vitához számos civil szervezet szólt hozzá. Két vendégszerzőnk, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Domaniczky Orsolya, a 18 közép- és kelet-európai ország 53 civil szervezetét tömörítő CEEweb a Biológiai Sokféleségért szakpolitikai munkatársa a Portfolio-nak küldött véleménycikkében foglalja össze szervezeteik javaslatait.
2020 januárjában terjedt el a hír, hogy a kínai Vuhanban egy új vírus okoz növekvő számú megbetegedéseket. A koronavírus-járvány (COVID-19-pandémia) az azóta eltelt bő egy évben igazoltan több mint 2 millió ember halálában játszott szerepet, valamint több mint 100 millióan betegedtek meg igazoltan (a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek). A járvány terjedése hazánkat és tágabb térségét, Közép-Európát sem kímélte: az igazolt esetek száma már az 5 milliót közelíti, valamint több mint 100 ezren elhunytak a járványhoz kapcsolódóan. A Hétfa Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének a térségben – egy térképes animáció segítségével.
A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!
A 2021-2027-es uniós költségvetési tárgyalások során a minap többek között arról is döntés született Brüsszelben, hogy a földgázt, mint energiahordozót kivételként kezelik, azaz meghatározott célokra engedélyeznek fölgáz alapú beruházásokat amellett is, hogy 2050-re éghajlat-semlegességet céloz meg a közösség. Ezzel a döntéssel kapcsolatban Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport környezetkutatója küldött a Portfolio számára vélemény cikket, amelyet az alábbiakban közlünk.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
