A szakképzésben dolgozó mintegy 24 ezer oktató esetén is az az alapelv, hogy az ő átlagbérüket is legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével, függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság a szakképzésben dolgozók béremeléséhez való hozzájárulástól elzárkózott – szögezte le szerdai közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
A 2023-as év utolsó munkanapján számos döntését hirdette ki a kormány, két Magyar Közlöny is megjelent összesen közel 380 oldalon keresztül. Ennek egyikében szerepel egy kormányhatározat, valamint két kormányrendelet is a tanárok béremelésével kapcsolatban, ám ami a legérdekesebb, hogy a tanárbéremelés koncepcióját szintén december 29-én tette elérhetővé a Belügyminisztérium.
Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik az új pedagógus életpályatörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval 2024. januártól, mert leghamarabb csak 2024. szeptembertől lehetséges béremelés – értesült több pedagógus konkrét esetéről a Népszava.
A tanárhiány kezelése érdekében az eddiginél jóval rugalmasabbak lesznek a tankerületek, mert ahol nagy a szükség, és meg kell „fogni” az ígéretes jelölteket, ott sávos keretek között magasabb béreket is lehet ajánlani a tanároknak – jelentette be a köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjúban.
A kormány döntésének értelmében a következő tanévtől rugalmasabbá válnak a pedagógusképzések, ezzel is segítve azokat, akik szívesen választják a pedagóguspályát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
„A béremelés, az önálló és megbecsült hivatásrend, a kevesebb teher, és a több szabadság” – a kedden elfogadott státusztörvény legnagyobb előrelépéseit sorolta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Origo-nak adott interjúban.
Órákkal azután, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: fele-fele részben járulhat hozzá az uniós költségvetés és a magyar a jelentős pedagógus béremeléshez a következő években, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a konkrét számokat is bejelentette. Eszerint 2025-ig összesen 1200 milliárd forintnyi illetményfejlesztésre számíthatnak a pedagógusok, hogy a diplomás átlagbér 80%-ára emelkedjen az átlagos fizetésük, és közben felfedte azt is, hogy miért nincs a magyar költségvetésnek annyi pénze, hogy ezt önerőből meglépje.
„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.
A Nemzeti Pedagógus Kar szerint ismét a pedagógusbérek rendezésére van szükség, oly módon, hogy azok megőrizhessék az értéküket a jövőben. Azonnal közel 45%-os emelést kellene végrehajtani, hogy legalább a 2013-as viszonyok visszaálljanak.
Hosszú évek után úgy tűnik, hogy újra emelkedni fog a pedagógusok keresete, miután a (diplomás) bértábla alja már a szakmunkás minimálbér szintjén van. A Magyar Nemzet cikke óriási sikerként próbálja eladni a várható emelést, miközben törvényi kötelezettség lesz a bérek emelése.
A pedagógusok legkorábban 2020-ban remélhetnek fizetésemelést - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunk kérdésére adott válaszából. A Portfolio megírta, hogy az az extrém helyzet jön létre jövőre, hogy a garantált bérminimum (vagyis szakmunkás minimálbér) magasabb, mint a kezdő tanítók fizetése a bértábla alapján.
Automatikusan, kérelmezés nélkül véglegesen átkerülnek a pedagógus II. fokozatba azok a tanárok, akik sokáig bizonytalannak tartották, átminősítik-e a magasabb fizetéssel járó kategóriába őket - írja a Népszabadság.
Országos tüntetést szervez a pedagógusok sztrájkbizottsága február 13-ára a fővárosba, a köznevelés és a pedagógusok helyzetének javítását követelve - jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Nem fognak a minimálbérrel nőni a pedagógusfizetések, ha hétfőn elfogadják a költségvetést és a hozzá tartozó megalapozó törvényjavaslatot - írja az Index.
A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, amelyet 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés.
A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatottaknak járó pótlékok jelenlegi szabályozásának fenntartását javasolja a köznevelési törvény módosításához benyújtott indítványában a fideszes Pokorni Zoltán. Balog Zoltán miniszter expozéjában elmondta: a módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.
Fideszes képivselők is támogatták a kezdeményezést.
Azonnal reagált a devizapiac is.
Az egyik fél már igent mondott.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
