Megugrott a kiskereskedelmi fogalom augusztusban és ezzel hosszú idő óta másodszor sikerült meghaladni a 2021-es szintet. Lehet, hogy az emberek a növekvő reálbérek hatására elkezdtek költeni a boltokban, bár korábban is láttunk olyan biztató adatot, amelyet lanyhulás követett.
Augusztusban a DataHouse előzetes adatai szerint 73 ezer személygépkocsi cserélt gazdát, 3,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban; már szinte biztos, hogy idén megdől a használtautó-piac forgalmának 2022-ben elért 825 ezres csúcsa - közölte a JóAutók.hu csütörtökön az MTI-vel.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
Az idei első félévben olyan gyorsan nőtt a keresetek reálértéke, amire csak nagyon ritkán van példa. A lakosság mégsem szórja két kézzel a pénzt. Cikkünkben a visszafogott fogyasztás közgazdasági okait igyekszünk megvilágítani.
Júniusban kissé lassult a béremelkedést üteme Magyarországon, de továbbra is dinamikus növekedést láthatunk.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
8051, 7234, 6040. Három egymást követő év eredményadata. Az üzleti életben az ilyen adatsor súlyos kérdéseket vet fel, válságteamet igényelne.
A ma hajnali jegybanki döntés után a jen még nem mutatott túl nagy erősödést, ám az európai piacnyitás után rákapcsolt a japán deviza. Úgy tűnik, a jegybank kamatemelése megtette a várt hatást.
A legalacsonyabb fizetéseknél jövőre 12,5 százalékos béremelést javasol a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Ez bruttó 300 ezer forintos minimálbért és 360 ezer forint garantált bérminimumot jelentene 2025-re. A szakszervezetek 10-12 százalékos béremelést tartanának indokoltnak, miközben a munkaadói szervezetek és a kormány sem nyilatkozott még a jövő évi bértervekről. Annyit lehet sejteni, hogy a munkaadók ennél sokkal kisebb emelést szeretnének.
Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 13,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1853 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is intenzív maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 második negyedévéhez képest 10,7 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A japán maginfláció júniusban már a második egymást követő hónapban gyorsult, derült ki a pénteken közzétett adatokból. Ez az emelkedés több mint két éve tart, és meghaladja a központi bank 2%-os célkitűzését.
Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a fizetések vásárlóereje az elmúlt négy évben az OECD-országok körében, miközben számos országban továbbra sem érte el a Covid-válság előtti szintet a reálbér – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkaerőpiacot vizsgáló kiadványából. A minimálbér terén is gyors a növekedés, a világjárvány előtti szinthez viszonyítva csak néhány ország van előttünk a dinamikát tekintve.
Egyre többen jelentkeznek az álláshirdetésekre az inflációs válság nyomán, miközben folyamatosan csökken a meghirdetett munkahelyek száma. A jelentkezők döntő többsége minden bizonnyal nem munkanélküli - hiszen a munkanélküliségi ráta alacsony -, hanem a meglévő állásával elégedetlen.
Néhány hónapnyi tisztességesebb termelési adat után az euróövezetben májusban újabb csökkenés következett be, 0,6%-kal esett az ipar áprilishoz képest. Összességében ez még mindig beleillik a termelés folyamatos csökkenésének 2022 szeptemberében kezdődött trendjébe. A felmérési adatok pedig azt jelzik, hogy a feldolgozóipar fellendülése nem a közeljövőben jön el.
Májusban az ipar és a kiskereskedelmi forgalom teljesítménye is inkább kellemetlen meglepetést okozott Magyarországon, ami miatt egyre nehezebb gyors GDP-növekedéssel számolni a második negyedévben - írja a havi rendszerességű statisztikai adatok értékelése kapcsán friss elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
Az idén 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak az MBH Bank szakértői, akik ma tették közzé negyedévente frissülő előrejelzésüket. A lakossági fogyasztás fokozatos élénkülése húzza a gazdaságot, ám az ipari fellendülés várat magára. Jövőre már a beruházások is pörgetik a gazdaságot, ezért 4% feletti bővülést várnak a közgazdászok.
Áprilisban is bőven két számjegyű mértékben nőttek a bruttó átlagbérek Magyarországon, azonban az már látszik, hogy némiképp lassul a bérdinamika. A gyors emelkedés összességében azt jelzi, hogy azok a vállalatok is érdemben növelték a béreket, amelyek nem januárban, hanem tavasszal döntöttek a bérekről.
Minden tizedik munkavállalónak csökkent a keresete egy év alatt, minden huszadiknak azonban kiemelkedő mértékben, 50%-kal vagy annál nagyobb mértékben nőtt a bére tavaly. Az is kiderült, hogy a dolgozók 60%-ának csökkent a reálbére.
A globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikájának jelentős szerepe lesz abban, miként folytatható a hazai kamatpolitika - ez derül ki az MNB közleményéből.
Elég bizonytalan a nukleáris energiás termelés.
Egyre nagyobbak a pluszok a piacokon.
Sűrűn lakott nagyvárosok közepébe csapódtak be rakéták.
Belgium is határellenőrzéseket vezet be.
Milyen adózási kérdésekre figyeljenek az építőipari vállalkozások külföldi megbízások esetén?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
