A Fidesz november 18-án tartja tisztújító kongresszusát, ahol várhatóan újra Orbán Viktor választják pártelnöknek. A két évvel ezelőtti esemény alapján könnyen lehet, hogy a miniszterelnök vadonatúj lépéseket jelent be.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
Nyugat-Európában nem látszanak veszélyei az ár-bér spirálnak, de Kelet-Európában nem lehet elhanyagolni ennek a nem kívánatos jelenségnek a veszélyét – mondta Laura Papi, az IMF európai igazgató-helyettese a Budapest Economic Forumon. Papi az európai növekedési kilátásokról is beszélt, amelyek az IMF szerint nem túl fényesek, de a zöld átállás hosszú távon támogathatja az európai növekedést. Rövid távon viszont komoly költségekkel jár majd. Emellett óvatosan kritizálta az európai kormányok fiskális politikáját, szerinte ugyanis azok nem hatékony támogatásokra fókuszálnak, miközben az emelkedő hozamkörnyezetben jobban oda kéne figyelniük a fiskális fegyelmezettségre.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) növekedése felülmúlhatja az Európai Unió átlagát is, de a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) bécsi közgazdasági intézet kutatása szerint Magyarország kivételt jelent majd. Hazánk Észtország és Litvánia mellett mindössze azon három ország közé tartozik, ahol zsugorodhat az éves GDP 2023-ban. A WiiW szakértői ráadásul strukturális problémákat látnak a magyar költségvetésben és konjunktúrában.
A költségvetési hiánycél idei elvétése miatt a Fitch szerint bizonytalanná vált a jövő évi büdzsé deficitcélja. A hitelminősítő friss elemzése alapján Magyarország idén recesszióba csúszik, míg korábban stagnálásra számítottak.
Érthető, hogy így összeomlottak a költségvetés áfabevételei Magyarországon, hiszen a lakosság pénze elinflálódott, mindenki rosszabbul él, tehát alig tudnak az emberek vásárolni - hangzik el sokszor a gazdasági értékelés. A válasz azonban túl kényelmes: valójában az áfabevétel látványosan elmarad attól, ami a gazdasági folyamatokból következne. Sőt, ma valójában ahány adatra ránézünk, annyifélét mondhatunk a háztartások vásárlásairól. A magyar gazdasági folyamatok egyik legnagyobb rejtélye, hogy sehogyan nem áll össze, mi történik a lakosság fogyasztásával.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével; 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, illetve több mint felük érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az VIG Alapkezelő (korábban Aegon Alapkezelő) írását olvashatják:
Gyenge vagy erős a forint? Attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy volt már 430 is, akkor a mostani árfolyam viszonylag barátságosnak tűnik. Ha viszont onnan, hogy hosszú ideig a világ 10 legmagasabb kamattartalmú devizái között volt a forint, és a régiós kamatszint kétszerese védi még most is a hazai devizát, akkor egészen más a helyzet. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a döntéshozók miként kezelik a magyar gazdaság problémáit és csökkentik a kamatot kezelhető szintre úgy, hogy a forint is viszonylag stabil marad.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
A háború és a szankciók miatt felértékelődött a kiszámíthatóság, egyre nagyobb fontossággal bír a stabilitás, ezért az ellenállóképesség erősítésére lehetőség az Európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe való belépés Varga Mihály szerint – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Ennek célja, hogy az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam-ingadozást.
Az OECD-n belül Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok, valamint intézményvezetők átlagkeresete a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez viszonyítva – olvasható ki az OECD idei oktatási jelentéséből. A tavalyi adatokon alapuló felmérésből az is kiderül, hogy az OECD-n belül Magyarországon leghosszabb az az időszak (42 év), amíg a középiskolai tanárok bére a kezdő keresetről eléri a karrier csúcsán megszerezhető legmagasabb fizetést.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László, a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédében érintette a gazdaság aktuális kérdéseit, különös tekintettel az inflációra és az Állami Számvevőszék szerepére a jövőbeni gazdasági fejleményekben. Az elnök szerint a magas nyomású gazdaság helyett más irányba kellene lépéseket tenni, javítani kellene a termelékenységet és a GNI-hoz hasonló mutatókat is figyelni kell a GDP-fókusz helyett. A jegybanki veszteségtérítés ügyében szerinte még hosszú szakmai vitákra lesz szükség.
A magas infláció és a kamatszintek kihívással teli gazdasági helyzetet eredményeztek, de az EU-s források néhány százalékot javíthatnak a GDP adatokon - mondta el egy szakértő a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján.
Tovább nőhet a minimálbér összege a Napi.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezető szerint, miközben a múlt héten a béremelésről szóló konkrét javaslat elmaradása miatt fejezte ki csalódását egy másik érdekvédő. A Portfolio megkérdezte a munkáltatókat is, akik arról beszélnek, hogy nem zárkóznak el az emelés elől, de ehhez tudni kellene a kormány pontos inflációs és GDP-prognózisait. Javaslatuk szerint a 2024-es béremelésről szóló tárgyalással kellene összekötni a kérdést.
A Goldman Sachs Group most 15%-os esélyt lát arra, hogy az USA recesszióba csúszik, a korábbi 20%-ról lefelé módosították a becslést, mivel az infláció lehűlése és a még mindig rugalmas munkaerőpiac azt sugallja, hogy a Federal Reserve-nek nem kell tovább emelnie a kamatlábakat - írja a Yahoo Finance.
Egy égő házat többféleképpen el lehet oltani. Például arra alkalmas oltási eszközökkel, metódusokkal. Igaz, nagyban nehezíti a feladatot, ha a házat korábban telehordták benzines kannákkal és PB-palackokkal. Vannak persze más módszerek is, például ha látványos esőtáncot járva megvárjuk, míg elfogy az éghető anyag. Bár az utóbbi megoldásért nem szoktak kitüntetést osztogatni, de a tűz – ha közben nem dobálgatunk rá még révületünkben egy-egy fahasábot – végül szükségszerűen ki fog aludni. A célt így vagy úgy elértük, győztünk.
Két évig tartó folyamatos csökkenés után az idei második negyedévben ismét emelkedtek a reálbérek Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint.
Szeptembertől 10-12 százalékkal emelkednek az állami alkalmazottak bérei Szlovákiában - írta a pozsonyi Pravda kedden a kormány döntésére hivatkozva. Az átfogó béremelésre egy hónappal a szeptember végére kitűzött előrehozott parlamenti választások előtt kerül sor, s ez az idén már a második ilyen intézkedés lesz.