Milyen fejlesztési lehetőségei vannak a magyar kisvállalkozásoknak? Győrben kiderült

Hunyadi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára előadásában a magyar vállalkozások számára elérhető kormányzati támogatásokról és lehetőségekről beszélt. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a beruházási aktivitást több tényező is negatívan befolyásolja, köztük a feldolgozóipari kapacitástöbblet, a hazai vállalkozások alacsony külső forrásbevonási hajlandósága, valamint a német gazdaság gyengélkedése.

A háztartási fogyasztás beindítása a kormányzati gazdaságpolitika egyik eszköze a növekedés újraindításában. Cél, hogy serkentsék a belföldi termelést és beruházást, valamint, hogy tovább fokozzák a munkaerőpiaci aktivitást. A vállalti profitok növekedése pedig hatással lesz a reálbérek növekedésére is.

Hunyadi László az új kkv stratégiával kapcsolatban elmondta, hogy annak átfogó célja, hogy megerősítse vállalkozói kör értékteremtő képességét – ebben a körben komoly növekedési potenciált lát a kormányzat -, és biztosítsa a teljes kkv-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható kereteket.

Kiemelte, hogy a GINOP Plusz 1 vállalkozásfejlesztési prioritás meghirdethető forráskerete összesen 767,3 milliárd forint. Folytatódik a Széchenyi Kártya Program is, amelynél további kedvezményeket jelenthetnek be év végéig.   A helyettes államtitkár a prioritások között említette, hogy novemberben Budapesten tartják az EU kkv Közgyűlését, amely az európai vállalkozásfejlesztés legfontosabb eseménye. Ezen a rendezvényen – ahol 500-600 külföldi meghívott lesz - magyar vállalkozások is megjelennek, egy expo formájában.

Tompa Krisztián, a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a kamara szerepéről beszélt a gazdasági életben. A megyében 45 ezer regisztrált vállalkozás van, ebből 15 ezer társas vállalkozás. A kamara célja, hogy átlátható, hiteles, és folyamatosan megújuló vállalkozói érdekképviseletként működjön.

Külön fókuszálnak a szektorokra és a vállalkozásokra méret szerint. A kamara indított egy külön startup-inkubátor irodát, amivel folyamatosan támogatja az induló vállalkozásokat.

Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető szakértője a közvetlen EU forrásokról tartott előadást, amiben hangsúlyozta, hogy a közvetlen EU-alapok és az operatív programok nem versenytársak, hanem jól kiegészítik egymást: mindkettőre érdemes pályázni. Az Európai Unió számára kiemelt cél a KKV-szektor támogatása. Ez azt jelenti, hogy vannak kiírások, amikor a szektor szereplői kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak, illetve vannak kifejezetten a kis-és középvállalatoknak meghirdetett felhívások.

A pályázatokon bárki indulhat, hiszen alapvetően a projekt minősége a fontos és nem a pályázó személye: nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, növekedési fázisba ért startup cégek, illetve egyetemek, kutatóintézetek vagy nonprofit szervezetek egyaránt sikerrel jelentkezhetnek ezekre a forrásokra. A digitalizáció kiemelt célja a közvetlen támogatásoknak: az állami ökoszisztéma különböző szereplői végig tudják kísérni a vállalkozókat a digitális fejlődési szakaszokon.

Zónai Roland, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának projektmenedzsere az innovációvédelem és brandépítés fontosságáról beszélt: kevesen tudják, hogy ezek akár pályázati forrásokból is megvalósíthatók. A kis-és középvállalkozások 3,4%-a rendelkezik legalább egyfajta szellemi tulajdoni oltalommal, pedig minden vállalkozásnak vannak szellemi tulajdonai, amelyek védelme megtérülő befektetés - hangsúlyozta.

A projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a szellemi tulajdon nem csak jog, hanem üzlet is. Az SZTNH személyre szabott támpontokkal segíti a tudatos szellemivagyon-menedzsment kialakítását; igazodik az üzleti igényekhez - a szolgáltatás a magyar kkv-k számára díjmentesen elérhető.

Madarász András, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó értékesítési igazgatója a sikeres pályázatírásról tartotta előadását. Kiemelte, hogy a hangsúly a komplex projekteken van, nem lehet csak eszközbeszerzésben vagy telephelyfejlesztésben gondolkozni, azaz nem elég egy tevékenységre koncentrálni az adott pályázaton belül.

Gulyás Attila, a BDO Corporate Finance menedzsere AI körkép a hazai vállalati szektorban címmel tartotta előadását. A tanácsadócég felmérése azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a hazai gazdasági szereplők a mesterséges intelligenciához, melyek a fő alkalmazási területek, illetve mik az AI alkalmazásának legfőbb korlátozó tényezői. A felmérés eredményei rávilágítottak arra, hogy bár az AI nagy lehetőségeket kínál, a technológia bevezetését gyakran korlátozza az erőforráshiány, a nem megfelelő adatminőség és a szakértelem hiánya.

A hazai vállalatok ma elsősorban marketing és értékesítés területen használnak AI megoldásokat, de gyakorlatilag valamennyi vállalati területen vannak már AI tapasztalatok. Azok a cégek, akik mérhető eredményekről tudtak beszámolni, elsősorban a produktivitás javulását említették a költségek csökkenése nélkül. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatti produktivitás javulás jellemzően nem a munkahelyek kárára történt.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divízió vezetője a legújabb, kisvállalkozásoknak nyújtott banki lehetőségeket mutatta be. Kiemelte: a vállalkozások számára is egyre fontosabb, hogy több banki folyamatot is digitálisan tudjanak elintézni.

Beszámolt arról, hogy a Széchenyi Kátya Program MAX+ jelenleg is a hazai kisvállalkozások versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését szolgálja: széles körben elérhető és felhasználható, kedvezményes fix kamatot kínál a futamidő végéig.

Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy a fenntarthatósággal, energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztéseknek olyan pozitív hatásai lehetnek, mint a vevőszerzés, a finanszírozási lehetőségek növekedése, a befektetői bizalom növelése, az üzleti partnerkör bővítése, és a rendeleti megfelelés. Energiaköltségek csökkentéséről, fenntarthatóságról, energiahatékonysági beruházásokról tartott előadásában hangsúlyozta: folyamatosan alacsonyabb árakat tudnak kínálni ügyfeleiknek.

Murka Domonkos és Soós Péter, a HOLD Alapkezelő privátbankárai arról tartottak előadást, hogy érdemes befektetéseinket kezelni tartós inflációs környezetben. Úgy látják, a magas infláció tartós maradhat, korábbi csökkenését okozó strukturális tényezőkben lényeges fordulat történt, amely hosszabb távon is a magasabb hozamkörnyezet irányába mutat. A geopolitikai kockázat erősödik, emiatt rövidülnek az értékláncok, ez pedig hatással van a befektetésekre is. Úgy látják, a 2020-as években várhatóan tartósan magasabb nominális és reálhozamokkal kell együtt élnünk.

Giczi-Kocsis Noémi, a Best Concept Consulting szenior partnere, szervezettervezési tanácsadó a vezetői önismeretben rejlő versenyelőnyről tartotta előadását. A szakember kkv-kat érintő HR-kihívások között említette, hogy nem elégséges a korábbi vezetői eszköztár egy csapat irányításához, sokkal komplexebb készségekre van szükség napjainkban. Olyan teljesítménykényszer hárul a vezetőkre, amelyben kifejezetten nehéz elérni a szakmai, üzleti célokat, nehéz megtartani egy stabil csapatot.

A sikerekhez fontos, hogy a vezető ismerje saját korlátait, terhelhetőségét: a kiégéssel a vezetők 70%-a találkozik karrierje során. A vezetők rendkívüli figyelmet kapnak: ez plusz terhelést jelent számukra. Azonban fontos tudniuk, hogy hogyan hat a vezetői döntés a csapat egészére, vagy a cég jövőjére – különösen az automatizáció, az AI világában: az önismeret ebben is segítséget nyújthat.

A vállalati kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők a gazdasági nehézségekről, az ezekre adott válaszokról, az elmúlt évek tapasztalatairól, valamint arról beszélgettek, hogy a munkaerőköltségek növekedése, vagy éppen a fenntarthatósági kritériumok erősödése hogyan érinti a kkv-szektort, a különböző iparágak vállalkozásait.Az elmúlt időszak kihívásai között említették az ellátási láncok akadozását, vagy az alapanyagokhoz – például acélhoz – való nehézkes hozzájutást a háború egyik következményeként, illetve a beruházási kedv visszaesésének következményeiről számolt be Tordai Péter, a Schneider Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. tulajdonosa, ügyvezetője és Szöllősi Krisztián, a Staff House Üzleti igazgatója. A munkaerőpiaci kihívások egyik szelete, hogy egy átrendeződés zajlik a beruházásoknak megfelelően: a kelet-magyarországi régióban várhatóan új üzemek nyílnak, új beruházások indulnak el, ami növeli a munkaerőigényt, míg a nyugati országrészben leépítéseket látni.

A költségek tekintetében a résztvevők beszélgettek a minimálbér-emelés kérdéséről, az alapanyagárakról, valamint az energia áráról. Csipszer Zoltán, a Lindab üzletágvezetője és Cseh Judit, a Glovita ügyvezetője az újrahasznosított alapanyagokról is beszámoltak: az építőiparban ennek pozitív hozadéka, hogy az acéltól való függést csökkentette, a textiliparban pedig ugyan még kis számban vannak jelen az efelé megoldások, de a jövőben a megrendelők minőségi követelményei közé ez is bekerülhet.

A résztvevők közül többen egyetértettek azzal, hogy a magyarországi ESG-törvény fel fogja gyorsítani a zöld átállás folyamatát, de egyelőre a kkv-szektorban az erre irányuló nyomás a szállítóktól vagy a vásárlóktól eltérő attól függően, hogy melyik szektorról van szó. Balogh Károly, L-CONT Villamossági Kft. ügyvezetője és a többi résztvevő is kiemelte, hogy a szolgáltatók oldaláról érződik főként a nyomás, a finanszírozó bankok már igénylik a vállalkozás fenntarthatósági ismereteit, törekvéseit. A tervezéssel kapcsolatban az egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy jövőt építeni csak úgy lehet, ha van egy kitűzött távlati pont, az odavezető úton viszont a stratégiákat folyamatosan felül kell vizsgálni az aktuális gazdasági helyzetre reagálva.

Címlapkép forrása: Portfolio