Sok év után tavaly megállt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának csökkenése Magyarországon – derül ki az Eurostat 2023-as adatokat összesítő jelentéséből. A tavalyi 19,7%-os hazai ráta 1,3 százalékponttal haladja meg a 2022-es adatot, azonban az így is alacsonyabb az EU 21,4%-os átlagánál.
Áprilisban csökkent a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában. Míg a gazdaság nagy része úgy tűnik, hogy a fellendülés szakaszába lépett, a kiskereskedelem egyelőre lemarad a tendenciától.
Itt az ideje, hogy fontolóra vegyük az ársapka felvételét a rendkívüli helyzetekre vonatkozó közgazdaságtani eszköztárba? Az energiaárak példátlan megugrása, ami Oroszország Ukrajna elleni invázióját követte, jelentős önvizsgálatot váltott ki Európában a gazdaság stabilizálását célzó hagyományos intézkedések hatékonyságát illetően. Az energiasokkra válaszul az Európai Unió általános árplafont szabott ki a földgázra, és több tagállam is korlátozta a profitmarzsokat, az alapvető élelmiszerek árát és a bérleti díjakat, emellett pedig újra bevezette a windfall tax típusú különadókat (a windfall tax-nek a cégek számára valamilyen pozitív, rajtuk kívül álló piaci folyamat miatt jelentkező – úgymond ölükbe hulló – nyereség után kivetett adót nevezzük – a szerk.).
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint idén éves átlagban 5-6%-kal nőhet a reálbér. Ez alacsonyabb szint, mint amit az év első három hónapjában láttunk, és annál is kisebb, mint amit a gazdasági szakértők várnak.
Nagyon furcsa lenne most bármilyen negatív hitelminősítői lépés a Moody’s-tól. Bár az intézet tavaly őszi előrejelzéséhez képest rosszabb költségvetési és GDP pálya bontakozott ki, a Moody’s akkoriban eléggé lemaradva követte a valóságot. Eközben a dinamikus béremelkedés miatt a fogyasztás kilátásai javulni kezdtek az elmúlt hónapokban, és a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is robusztus, így a Moody’s-tól az lenne a logikus döntés, ha a magyar hitelminősítést és annak stabil kilátását változatlanul hagyná.
Májusban megugrott az éves infláció Németországban, ami annak a jele, hogy az infláció célhoz való leszorítása nehéz folyamat lesz.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Sztrájkbizottság alakult és sztrájkra készülnek a dolgozók a Liberty Dunaújvárosnál (korábbi Dunaferrnél). A szakszervezet hetek óta sikertelenül próbál megállapodni a béremelésben a munkáltatóval, pedig a reálkeresetek öt éve nem emelkedtek a cégnél - írja a Forbes.
Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.
Megéri gyorsan bevezetni az eurót? Jár-e növekedési előnnyel a közös fizetőeszköz használata? Milyen hatással van az inflációra, a beruházásokra, illetve az államadósság finanszírozására és a hozamokra az euró bevezetése? Háromrészes cikksorozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. A második részben többek között a GDP-növekedést és az inflációt tekintem át.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai szerint. A költségvetési szférában gyorsabb volt az emelkedés, mint a vállalatoknál, ám nagyon úgy tűnik, hogy a magas bérdinamika a cégeknél is kitart.
A gazdaság 2023. évi általános stagnálása után 2024 elején a vártnál jobban alakult a növekedés és folytatódott az infláció csökkenése, ami az előrejelzés távlatában az aktivitás fokozatos bővülésére enged következtetni - írja az Európai Bizottság friss, tavaszi előrejelzésében, amelyre érezhetően rányomták a bélyegüket az utóbbi egy-két hónap élénkülésre utaló gazdasági adatai.
Újra beindult a lakossági hitelezés a magyar Ersténél, az első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest két és félszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya, köszönhetően elsősorban a CSOK Plusznak – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. A növekvő működési bevételeknek és az extraprofitadó csökkenésének köszönhetően az Erste profitja jelentősen megugrott, közel 29 milliárd forintot elérve.
Márciusban 0,8%-kal nőtt az eurózónában, 1,2%-kal az EU-ban a kiskereskedelmi eladások volumene, ezzel a kontinensen ismét a 2021-es szint felett van a kiskereskedelem. A magyar bolti forgalom a legerősebbek között van, de alacsonyabb bázisról kellett emelkednie, mint a legtöbb európai országban.
Az idén 2,2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, a mozgásteret azonban szűkíti, hogy a világ nagy központi bankjaitól a dezinfláció lassulása miatt egyre óvatosabb kamatpolitika várható - áll a CIB Bank friss gazdasági előrejelzésében.
A német kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben emelkedett márciusban, ami a fogyasztás élénkülésére utal több havi visszaesés után.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek. Elemzők szerint a következő hónapok bérmegállapodásai azonban sokkal alacsonyabb növekedést jelezhetnek, mint a mostaniak.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek.
A szolgáltatások inflációja messze meghaladja az inflációs célt, a jelenség hátterében pedig legalább részben az a "rossz szokás" áll, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos infláció alapján áraznak. Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.
Nem volt határozott irány.
Trump szerint Európa nem tud segíteni az iráni-izraeli konfliktusban.
Optimistán nyilatkozott.
Az egész régió rendkívül kritikus helyzetben van.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
