reálbér

3,5%-kal csökkent a reálbér Magyarországon

3,5%-kal csökkent a reálbér Magyarországon

2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Holnap eldől, recesszióban ragadt-e Magyarország

Holnap eldől, recesszióban ragadt-e Magyarország

A második negyedévben véget érhetett a magyar gazdaság recessziója, de az idei növekedés így is elmarad a kormányzati várakozásoktól - ez rajzolódik ki a szakértők Portfolio számára küldött előrejelzéseiből, melyek a szerdán megjelenő GDP-adat előtt készültek.

Az inflációs rejtély megoldása: már nem is nőnek az árak Magyarországon?

Az inflációs rejtély megoldása: már nem is nőnek az árak Magyarországon?

Tavaly a 15%-ot sem érte el az éves átlagos infláció, idén viszont ennél jóval magasabb lesz a pénzromlás üteme. Az árszint emelkedésének döntő részét mégis magunk mögött hagytuk a tavalyi év végére. Hogy milyen jelentősen mérséklődött az árnyomás Magyarországon, azt egy konkrét példán mutatjuk meg: kiszámoltuk, hogy egy olyan termékkosárért, amelyért tavaly januárban még 100 ezer forintot kellett fizetnünk, mennyit kellet fizetni 2022 végén, az idei év közepén, illetve várhatóan mennyibe fog kerülni ez a kosár 2023 végén. Sokakat meglephet az eredmény.

Most indulhat be igazán a magyar infláció zuhanása - Tényleg összejöhet a kormány vadonatúj célja?

Most indulhat be igazán a magyar infláció zuhanása - Tényleg összejöhet a kormány vadonatúj célja?

Felgyorsulhatott a dezinflációs folyamat Magyarországon a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. Júliusban már „csak” 17,6%-kal nőhettek az árak az előző év azonos időszakéhoz képest a júniusban látott 20,1% után. (A fogyasztói árak júliusi alakulását kedden közli a KSH.) Elsősorban a bázishatás az infláció csökkenésének fő hajtóereje - tavaly ilyenkor ugyanis már nagyon magasak voltak az árszintek -, azonban az élelmiszerárak (havi szintű) emelkedésének megállásának is fontos szerepe van a pénzromlás alakulásában. A következő hónapok az áremelkedési ütem jelentős csökkenésével telhetnek, szeptemberben már 15, októberben vagy novemberben pedig 10% alatti infláció várható.

Enyhül a magyar dolgozók pénzügyi fájdalma, de nincs még itt az igazi fellélegzés

Enyhül a magyar dolgozók pénzügyi fájdalma, de nincs még itt az igazi fellélegzés

Májusban 4,1%-kal esett vissza a fizetések vásárlóértéke a KSH ma közzétett kereseti statisztikája alapján, azaz a februári 19,6%-os reálbér csökkenés után egyre inkább enyhül a magyar dolgozók pénzügyi fájdalma, de még mindig nem lélegezhetnek fel. Ez leginkább ősztől jöhet el, amikorra a visszatekintő éves infláció a 15-16% körüli éves nettó keresetemelkedés alá bukhat, így a fizetések vásárlóereje ismét érezhetően a pozitív tartományba lendül majd.

Tabudöntögető írás jelent meg az MNB-től: semmire sem jó a forintgyengülés

Tabudöntögető írás jelent meg az MNB-től: semmire sem jó a forintgyengülés

Nagyon érdekes tanulmány jelent meg a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A jegybank szakértői a forintárfolyam változásának gazdaságra kifejtett hatását vizsgálják, ami már önmagában is pikáns, hiszen az MNB többnyire szemérmes szokott lenni az árfolyam monetáris politikai szerepét illetően, ezért a hatásokat sem szokták mélyebben értékelni - legalábbis nyilvánosan. A tanulmány azonban eredményeit tekintve még érdekesebb a mai helyzetben, amikor a gazdaságpolitikának látszólag az az Európa-rekord infláció letörése és a recesszióban lévő gazdaság élénkítése között kell választani. Balatoni András és Soós Gábor Dániel elemzése ugyanis arra a következtetésre jut, hogy a megváltozott gazdasági környezetben a forint gyengülésének nincs gazdaságélénkítő hatása (sőt), miközben az infláció erősödésére a korábbiaknál fokozottabban hat. Ez akár üzenetnek is tekinthető a gazdaságpolitika másik ága (a kormányzat) felé, miszerint a forint leértékelése nem segít a gazdaságpolitika egyetlen célján sem. Az alábbiakban a tanulmány szerkesztett változatát közöljük, az eredeti itt (pdf) érthető el.

Nem volt jó napja Joe Bidennek: kétszer is bevetették ellene a Twitter új fegyverét

Nem volt jó napja Joe Bidennek: kétszer is bevetették ellene a Twitter új fegyverét

Tegnap két olyan bejegyzést is közzétett Twitter-oldalán Joe Biden amerikai elnök, amely valótlanságot tartalmazott, ennek tényére két gigantikus, szürke keretbe foglalt „közösségi megjegyzés” hívja fel a figyelmet a weboldalon. Ez a posztellenőrző rendszer egyébként Elon Musk vezetése alatt került föl a Twitterre.

Magyarországon zuhant a legnagyobbat a bérek vásárlóereje - Megszedték magukat a cégek az árrobbanás közepette

Magyarországon zuhant a legnagyobbat a bérek vásárlóereje - Megszedték magukat a cégek az árrobbanás közepette

Az OECD tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. A hazai reálbér 15,6 százalékkal esett vissza, a csökkenés mértéke négyszeresen haladja meg a 38 tagú OECD felmérésbe bevont 34 tagállamában mért átlagos csökkenés mértékét. Az OECD friss munkaerőpiaci jelentéséből az is kiderül, hogy a vállalatok nyeresége Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (61%) 2023 eleje és 2019 vége között az ebből a szempontból vizsgált 29 OECD-országban, igaz, a bérköltség emelkedésének mértéke is jelentős volt (34%), ami a második legmagasabb mutatónak számít.

Lecsapott a megélhetési válság: rengetegen váltanának állást Magyarországon

Lecsapott a megélhetési válság: rengetegen váltanának állást Magyarországon

2023 második negyedévében tovább erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon. Az ország minden vármegyéjében nőtt az álláshirdetésekre beérkezett jelentkezések száma, az előző év azonos időszakához képest átlagosan 44%-kal. A legnagyobb emelkedés arányosan Budapesten, Békés és Pest vármegyében mérhető. A meghirdetett állások száma azonban szerte az országban csökkent – derült ki a Profession.hu aktuális negyedéves jelentéséből.

Végre megtörténni látszik, amire harminc éve vártak a japánok

Végre megtörténni látszik, amire harminc éve vártak a japánok

A japán vállalatok az elmúlt három évtized legnagyobb béremelését ajánlották fel a munkavállalókkal folytatott idei tárgyalások során az ország legnagyobb szakszervezeti csoportja szerint - írja a Reuters. Ez a lépés várhatóan fellendíti a lassú fogyasztói keresletet, mivel a szakszervezetek által márciusban bejelentett béremelések most már a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) is kiterjednek.

Rugalmas nyugdíjkorhatár, a járulékkulcs emelése, a Nők40 szigorítása - bonyolult reformokra is szükség van

Rugalmas nyugdíjkorhatár, a járulékkulcs emelése, a Nők40 szigorítása - bonyolult reformokra is szükség van

Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (V. rész)

A nyugdíjrendszer társadalmi kára

A nyugdíjrendszer társadalmi kára

Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (III. rész)

Nem kérdés: újra meg kell emelni idén a minimálbért

Nem kérdés: újra meg kell emelni idén a minimálbért

A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.

A szolgálati idő és a rugalmas nyugdíjkorhatár

A szolgálati idő és a rugalmas nyugdíjkorhatár

Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (II. rész)

Miért nincs munkanélküliség Magyarországon?

Miért nincs munkanélküliség Magyarországon?

A GDP lassulása ellenére a hazai foglalkoztatás növekedett az elmúlt negyedévekben, azaz megváltozott a GDP és a foglalkoztatás közötti kapcsolat előjele - írják inflációs jelentésükben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai. Bár a munkakereslet továbbra is jelentős, különböző ágazatokban, vállalati méretkategóriákban eltérő reakciókat figyelhetünk meg. A munkaerőpiac válságállósága egész Európában megfigyelhető jelenség, és több lehetséges okra vezethető vissza.

A költségvetési szigor nem lehet vita tárgya: Magyarországnak be kell áldoznia egy kis növekedést

A költségvetési szigor nem lehet vita tárgya: Magyarországnak be kell áldoznia egy kis növekedést

A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.