A nagycsütörtök délelőtti krizmaszentelési misével veszi kezdetét Rómában a húsvéti szent három nap, amelyen Ferenc pápa 2020 óta először ismét a hagyományos helyszíneken, a hívők jelenlétében vezeti a szertartásokat.
A hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás nyolcadik fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve, 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este.
Sorozatban a második éve korlátozások mellett tartják meg majd a karácsonyi liturgiákat a Vatikánban a koronavírus-járványt övező aggályok miatt - jelentette be Matteo Bruni vatikáni szóvivő.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint az izraeli Tel-Aviv megelőzte Hongkongot és Szingapúrt, és a világ legdrágább városává vált - írja a Bloomberg.
Vádat emeltek a Vatikánban egy olasz érsek és kilenc másik személy ellen többek között sikkasztás, csalás, pénzmosás, zsarolás és hivatali visszaélés miatt - közölte a Szentszék szombaton. A vatikáni büntető törvényszék elnöke, Giuseppe Pignatone bíró döntése értelmében a 73 éves Angelo Becciu érseknek és társainak július 27-én kell megjelennie a bíróság előtt.
A júniusban megszokott tömeg helyett még üresek a strandok a Rómához legközelebbi tengerpartokon, ahonnan hiányoznak a olaszok és a külföldiek is - mondták a standok üzemeltetői az MTI-nek pénteken a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
A Mario Draghi vezette 67. olasz kormány szombaton délben letette a hivatali esküt, és megtartotta első ülését. A Quirinale elnöki palotában tartott eskütétel rendkívülinek számított, mivel a járványintézkedések miatt a miniszterek egymástól biztonsági távolságra voltak, szájmaszkban mondták fel az eskü szövegét, elmaradtak az ilyenkor szokásos kézfogások, valamint az eseményen nem vehettek részt a rokonok és a sajtó sem. Újságírók és lakosság interneten követte az eskütételt.
Lombardia tartományban csütörtök estétől, Campania és Lazio tartományban péntektől lép életbe a koronavírus-járvány miatti éjszakai kijárási tilalom, amely húszmillió olaszt érint, mások mellett Milánó, Róma és Nápoly városát november közepéig.
Egyhetes "nemzetgyűlést" hívott össze az olasz kormányfő az ország gazdaságának koronavírus-járvány utáni talpra állítása érdekében, a pénteken kezdődő találkozón a hazai gazdasági és társadalmi élet fontos szereplői, valamint az Európai Unió vezetői is részt vesznek.
84 napos zárva tartás után hétfőtől újra látogatható a Colosseum, az ókori Róma hatalmas amfiteátruma.
A római metróban tesztelték az új, szigorú távolságtartási szabályokat, amelyeket a kijárási tilalom május 4-i lazítása nyomán akarnak bevezetni az olasz fővárosban.
Észak-Olaszországban elszabadult a koronavírus, emiatt pedig több települést is teljes karantén alá vontak. Rosszabb helyen fel sem üthette volna a fejét a járvány: az olasz gazdasági növekedés évek óta nem indul be, miközben a GDP-arányos államadósság 134%-os szinten áll. A minimális növekedésük egyedüli motorja az északi országrész, azon belül is az ország ipari és pénzügyi központja, Milánó, amely az olaszországi járvány epicentrumának tekinthető. Ha a koronavírus megveti a lábát az országrészben, akkor nem látszik, hogy miként nem lesz ebből recesszió, hiszen az ipari termelés már eddig is csökkent. De ha ki is lábalnak a vírus okozta krízishelyzetből, egyelőre semmi jele nincs annak, hogy az olasz gazdaság a belátható időn belül talpra áll. A probléma felett nem hunyhatunk szemet: Olaszország ugyanis elég nagy ahhoz, hogy összeomlása akár az eurózónát is megrázza.
Orbán Viktor Brüsszelbe, majd Rómába utazik, ahol az EU legfőbb intézményeinek vezetőivel, illetőleg az olasz miniszterelnökkel az Európa előtt álló kihívásokról, aktuális európai politikai kérdésekről tanácskozik - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár vasárnap.
Minden reális előrejelzés szerint 2050-re 8 millióra csökken a most 9,8 milliós magyarországi lakosság és közben 20%-kal csökken a munkaképes korú emberek köre, így rendkívül fontos, hogy a most születő cigány és nem cigány gyermekek milyen képességek birtokába jutnak el 31 éves korukra – hangsúlyozta egy minapi konferencián Vecsei Miklós. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia miniszterelnöki biztosa szerint a kistelepülésen élő cigányok elképesztő nyomorát csak helyben kialakított programokon keresztül lehet enyhíteni. Enélkül szerinte drámai kilátások elé néz Magyarország, és ezért ki is jelentette: „ha valaki nem tud szeretni Magyarországon, az most már féljen".
"Elképzelhetetlenül sokat", több tízezer cigány gyermeket érint ma Magyarországon a nélkülözéssel és nyomorral leírható élethelyzet - mondta ki a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós szerint azért is nagy szükség van a mielőbbi célzott segítségre, mert a gyermek első 1000 napjában dőlnek el az alapvető dolgok az életében, illetve azt is kimondta, hogy szerinte most mekkora a cigány és nem cigány nők termékenységi rátája.
Eltűnt egy észak-koreai diplomata, aki korábban nagykövetként szolgált Olaszországban - közölte csütörtökön egy dél-koreai parlamenti képviselő azután, hogy egy szöuli lap megírta: a férfi menedékért folyamodott egy nyugati országban.
Gondolnád, hogy a Római Birodalom úthálózata még kétezer évvel később is fontos? Egy friss kutatás szerint láthatóan jobban fejlődtek azok az európai térségek, amiket egykoron a katonai célokra kiépített római utak kereszteztek. Azt már egy ideje tudjuk, hogy makacsan tartósak tudnak lenni a fejlettségbeli különbségek, de hogy a rómaiaknak köszönhetné temérdek város a gazdagságát, sokaknak meglepő lehet. Márpedig az erre vonatkozó bizonyítékok egészen meggyőzőek: pont ott sűrűbb ma is az úthálózat és intenzívebb a gazdasági aktivitás, ahol egykor a római légiók masíroztak.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magyar romák 5 százaléka rendelkezik érettségivel, míg a roma diplomások aránya alig több mint 1 százalék. A nem roma népességben ezek az arányok 30 és 17 százalék. Kutatók szerint ez sok pénzt vesz ki mindannyiunk zsebéből - írja a Defacto blogon Kondor Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) kutatója.
Kiigazították az eredeti számokat.
Jön Szerbia és Magyarország.
Mutatjuk a tételek szerinti listát.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
