A német kormány tegnapi döntése, mely szerint egyelőre nem szállítanak Leopard 2-es tankokat Ukrajnának, alaposan megtörte a kormánykoalíció egységét: Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német parlament védelmi testületének FDP-s elnöke kőkeményen kritizálta a német kormányt és saját koalíciós partnerét, az SPD-s Olaf Scholz kancellárt – írja a DW.
Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Hágában a holland állam nevében bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért. A kormányfő korábban úgy gondolta, hogy nincs törvényes módja annak, hogy a kormány felelősséget vállaljon olyasmiért, ami nagyon régen történt.
Az elmúlt hetekben futótűzként terjedtek el azok a felvételek az interneten, melyek az orosz Wagner-csoport által Luhanszk megyében felhúzott, Wagner-vonalnak becézett lövészárok- és tankcsapda-rendszerről készültek. Kérdésként merülhet fel az, hogy a XXI. században mennyire lehet hatékony egy olyan védelmi rendszer, mely több mint száz éve élte fénykorát. Nézzük.
Bár a műgyűjtésről sokaknak még mindig a képzőművészeti kollekciók jutnak eszébe, valójában a tevékenység jóval sokszínűbb, számtalan motiváció és érdeklődési kör húzódik meg mögötte. Speciális és rendívül izgalmas területet képeznek például a történelmi dokumentumok, amelyeknek számos rajongójuk akad világszerte. A történelem iránt érdeklődők aligha találhatnának érdekesebb, gyűjtésre érdemes objektumokat. A műtárgy.com ajánlója ilyen, online licitálható ritkaságok közül válogat.
Minden budapesti tudja, hol van a Danubius Hotel Astoria. A szálloda, amiről metrómegállót is elneveztek, több, mint egy évszázada várja látogatóit a világ minden pontjáról. Az idén 50 Éves Danubius Hotels különleges múlttal rendelkező szállodájának titkait most mindenki felfedezheti.
Fontolgatja az orosz törvényhozás alsóháza, hogy kihallgatják Szergej Sojgu védelmi minisztert a Harkiv térségében történt események miatt – mondta Szergej Mironov vezető orosz politikus a Kommerszantnak.
“Mi egyesíti az embereket? Hadseregek? Az arany? Zászlók? Történetek. Nincs erősebb dolog a világon egy jó történetnél. Semmi sem állíthatja meg. Nincs ellenség, aki legyőzhetné.” – mondta egy jól ismert történet szereplője, Tyrion Lannister. Magyarország történetének dicső és vészterhes időszakait több ismert és ismeretlen szerző is megénekelte, amelyek által nemcsak őket és korukat, hanem országunkat, mai világunkat és az emberi természet változatlan részeit is jobban megismerhetjük.
A múlt héten kitört tajvani konfliktus következtében ismét reflektorfénybe került Tajvan és Kína hadereje. Miközben az orosz-ukrán háború kitörése óta a nyugati hatalmak lényegében egymásra licitálva mutatnak be olyan harckocsimodelleket, amelyek képesek túlélni a modern harcterek viszontagságait, addig Kína környékén meglehetősen nagy a csend. Cikkünkben a kínai Népi Felszabadító Hadsereg harckocsijainak történelmét tekintjük át.
Az ukrajnai háború a kubai rakétaválság óta a legveszélyesebb pillanatot jelentheti a világ számára - véli a Sapiens és a Homo Deus szerzője, Yuval Noah Harari izraeli történész és bestselleríró, aki szerint a Nyugatnak nem feladata, hogy megváltoztassa Oroszországot.
Egy amerikai férfi lett az első ember a világon, akibe genetikailag módosított sertésből ültettek át szívet. Az orvosok szerint az 57 éves David Bennett jól van három nappal a Baltimore-ban elvégzett, hétórás kísérleti beavatkozás után – számolt be a BBC.
Ritka, hogy a múlt század első feléből színes filmfelvételek kerüljenek elő Budapestről, így a maga teljes pompájában elevenedjen meg a világháborús rombolás által még nem érintett főváros. A hiányt a fekete-fehér felvételek utólagos színezése azonban sok tekintetben pótolja, amely technika egyre jobban elterjed. Ennek köszönhetően már több, eredetileg szín nélküli felvételt is színesben élvezhetünk. Cikkünkben színes és utólag színezett mozgóképfelvételeket gyűjtöttünk össze Budapestről 1896-tól egészen 1948-ig. Megelevenednek a boldog békeidők, amikor még lovaskocsik uralták Budapest utcáit, a két háború közötti időszak, amikor amerikai, brit, német vagy holland forgatócsoportok is csodájára jártak a magyar fővárosnak, valamint a megrendítő 1945-ös év, ami hatalmas pusztítást vitt végbe, hogy aztán a háborús helyreállítás hosszú és viszontagságos évei következzenek.
Egyszer valaki azt mondta, hogy a mikroszámítógépek kifejezésből a mikro jelző el fog tűnni ugyanúgy, mint a mikrobarázdás lemezből a mikrobarázdás. Azóta bakelitlemezeket is csak az ínyencek hallgatnak, a számítógép valóban nem mikro, és ugyanígy jártunk a kétszintű bankrendszerrel – talán az ifjabb közgazdászok közül se sokan tudják, hogy mi is volt az egyszintű bankrendszer és egyáltalán hogy lehet a bankrendszer szintjeit számolni –, ma már a fintech, az alternatív pénzügyi szolgáltatók és a kriptopénz járja. Csekély harmincöt évvel ezelőtt viszont tabukat rombolt le a magyar bankreform, és egész a privatizációig, de talán máig is meghatározta pénzügyi rendszerünk arculatát. Cikkünk szerzője az akkori események szereplőivel folytatott interjúk alapján vázolja fel a történteket és következményeiket.
Most jöhet a legrosszabb koronavírus-hullám, de az is lehet, hogy 2022-ben vége lesz a járványnak – írja Bill Gates a Twitteren.
Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója a Twitteren kérkedett azzal, mennyi adót fizet. A techguru szerint ennyi adót még senki sem fizetett be az amerikai történelem során.
A Kínai Kommunista Párt frissen kiadott történetének egynegyede Hszi Csin-ping hatalmának kilenc évéről szól. Hszi ezzel egyértelműen Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping mellé emelkedett, és egyesek szerint olyan szintet ért el, amelyet nem lehet felülmúlni.
Néhány évtizeddel ezelőtt viking házak maradványait találták meg Új-Fundlandon, amiből sokan arra következtettek, hogy nem is Kolumbusz Kristóf volt az első európai hajós, aki átkelt az Atlanti-óceánon, hanem viking felfedezők egy csoportja. Most bebizonyosodott: a vikingek majdnem 500 évvel Kolumbusz előtt felfedezték az Újvilágot.
1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a harmadik birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, a szuperhatalmak szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogy tudnak egymással gyorsan és hatékonyan leszámolni. Még bőven folytak a harcok, amikor Winston Churchill brit miniszterelnök és katonai vezérkara nekiállt, hogy kidolgozzon egy titkos haditervet a Szovjetunió megtámadására, melynek fontos része lett volna az, hogy újra felfegyverzik a hadifogollyá vált Wehrmacht-katonákat is. Az Operation Unthinkable fedőnevű akció megvalósítására – részben a jelentős szovjet túlerő miatt – végül szerencsére nem került sor.
Itthon is kezd divatossá válni az antikapitalizmus, szegény Adam Smith pedig foroghat a sírjában. Ebben a véleménycikkben egy kétségbeesett próbálkozást teszünk arra, hogy leírjuk: a kapitalizmus lényegével semmi baj sincsen, ha az nem lenne, akkor mindnyájunknak sokkal, de sokkal rosszabb sorsa lenne. A gond a haveri kapitalizmussal van, meg a rosszul kontrollált változatokkal, de a kiutat nem a piacok, a magántulajdon meg a tőke kivágása jelenti. Azokra nagy szükség van, mert a kapitalizmus és a szabad emberek boldogulása kéz a kézben jár.
Ma természetesnek vesszük, hogy a hétvége két napból áll, pedig csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1981 áprilisában jelent meg Magyarországon az a kormányrendelet, amely a szabad szombat bevezetéséről rendelkezett. Mi előzte meg ezt a döntést a Kádár-korszakban? Ki és mikor találta fel a kétnapos hétvégét? Mennyit dolgozunk ma, és lehetnek-e még hosszabbak a hétvégéink a jövőben? A szabad szombat magyarországi bevezetésének 40. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban, a cikket pedig mi is átvettük. Az adatbázist viszont frissítette azóta a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, így a portál korábbi fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, már nem igaz. Akkor mi is történt 1920 óta? - veti fel a kérdést a lap.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
