Magyarországon mindegy, hogy Dokdó-szigeteknek, Takeshima-szigeteknek vagy esetleg Liancourt-szirtekről beszélünk, ugyanis mindhárom elnevezés ugyanazt a területet jelöli. A helyzet azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű a Távol-Keleten, ahol ez egy komoly geopolitikai vitát jelent Dél-Korea és Japán között. A kis szigetcsoport korábban megmaradt a két ország gondjának, de Kína felemelkedésével a figyelem középpontjába került a néhány sziklaszirtből álló szárazföldek hovatartozásának kérdése.
Tong Csün kínai védelmi miniszter szerdán videohívásban állapodott meg Szergej Sojgu orosz kollégájával a két ország közötti katonai együttműködés további elmélyítéséről – közölte a kínai védelmi minisztérium.
Ismét nem fogta magát vissza a nagy megmondásaitól hírhedt Robert Kiyosaki: a legfrissebb X-bejegyzésében azt latolgatta a guru, hogy már el is kezdődhetett a világtörténelem legnagyobb összeomlása. Kiyosaki megmondásait mindenesetre érdemes a helyén kezelni, ugyanis már 2011 óta várja a következő nagy összeomlást.
Ukrajna hadrendbe állította a történelem első tengerészeti drónflottáját, ezzel pedig „átvette a kezdeményezést” a Fekete-tengeren Oroszországtól – írja Telegram-csatornáján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A sztrájkok többezer éves múltra tekintenek vissza, jelentős javulásokat hoztak a munkakörülményekben, megágyaztak a 8 órás munkanapnak, és egy sztrájknak köszönhetjük az évi egy szabadnapot is a munka ünnepén. Napjaink sem mentesek a dolgozói megmozdulásoktól, nyaranta rendszeresen megbénítja Európában a légiközlekedést a dolgozók sztrájkja, az amerikai autóiparban jelenleg is leállás van, de még a szórakoztatóipar sem úszta meg, a nyári Hollywood-i munkabeszüntetések komoly csúszásokat hoztak filmekben és sorozatokban. A Business Insider összegyűjtötte a történelem legnagyobb hatású sztrájkjait.
Veszélyes ellenségnek nevezte Lengyelországot Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke és arra figyelmeztette őket, hogy ha „folytatják a jelenlegi irányt,” elveszthetik az államiságukat – írja a Reuters.
Sokan rettegnek attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, hosszabb távon ez a technológia valójában mindenki munkáját el fogja venni – véli Elon Musk techguru, a világ leggazdagabb embere. Hozzátette ugyanakkor: az AI-nak köszönhetően nem is lesz szükség arra, hogy bárki dolgozzon, hiszen mindent meg fog tudni csinálni helyettük a mesterséges intelligencia.
Úgy néz ki, szinte egy időben azzal, hogy az oroszok kilőtték a történelem első, ellenséges tűz miatt elvesztett Challenger 2-es harckocsiját, végeztek egy szintén brit gyártmányú AS-90-es önjáró tarackkal is.
Az egykor a Vaskapu-szoros közelében, az Al-Dunánál található Ada Kaleh szigete Trianont megelőzően török zárvány volt Magyarország, Románia és Szerbia határán. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, a történeti Magyarország utolsó területszerzéseként 1913-ban közigazgatásilag magához csatolta, végül pedig az I. világháborút követően Romániához került, a kevesebb mint 1 km²-es sziget mindvégig megőrizte török lakosságát és sajátos mohamedán kultúráját. Végzete az 1960-as években épített Vaskapu vízierőmű lett, amely miatt az egykor virágzó szigetet 1972-ben teljesen ellepte a Duna. A sokat megélt sziget – amelyről Jókai Mór Az arany emberben a „senki szigetét” mintázhatta – azóta is a Duna alatt több tíz méter mélyen nyugszik.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megbízására új orosz történelemtankönyv készült, melyben neonáci államként írják le Ukrajnát. A G7 portálhoz eljutott az új 11-ikes tankönyv, amelyben az 1956-os magyar forradalomról is írnak, fasisztának nevezve a felkelőket.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése ezúttal arról írt, miként próbálják bevezetni az orosz oktatási rendszert a megszállt ukrajnai területeken.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist augusztus 9-i adása. A mai műsorban egy témánk volt: július végén megszavazta az izraeli törvényhozás az igazságügyi rendszert átalakító reformcsomag első részét. A teljes tervezet alapjaiban változtatná meg a kormány és a bíróságok közötti hatalmi egyensúlyt. Az országot soha nem látott tüntetéshullám sújtja, az izraeli fizetőeszköz gyengül, és nem nagyon körvonalazódik megoldás sem. A témáról Novák Attila történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet tudományos munkatársát kéreztük.
Megjelent Magyarország legjobb alapítványi és magániskoláinak a listája, a tíz legjobb középiskola közé négy vidéki oktatási intézmény is bekerült.
Sokáig komoly vita dúlt arról, hogy pontosan honnan származik a kakaó, azonban egy nemrég felfedezett ecuadori agyagedény arra mutat rá, hogy a közkedvelt édesség szülőhazája valójában nem Mexikó, ahogy ezt korábban feltételezni lehetett, hanem Ecuador. Az ország nem csupán a szupermarketek polcaira termel kakaót, hanem fellelhető az országban egy úgynevezett Cacao Nacional nevű variáns is, melynek valójában teljesen más íze van, mint annak a kakaónak, melyet itt, Magyarországon ismerhetünk. A kakaó őshazájában, Ecuadorban jártunk, ahol megtudtuk, milyen sokoldalú is valójában a magyarok kedvenc édessége.
Minden generáció között megvannak a bizonyos ellentétek, amelyek feszültséget okoznak közöttük, hiszen minden korcsoport más és más társadalmi körülmények között nevelkedett fel. Ha ezt tudjuk, jobban megérthetjük az idősebb és a fiatalabb korosztályokat is, ami hozzásegít ahhoz, hogy békességben élhessünk egymás mellett - hívta fel a figyelmet Steigervald Krisztián, a SteiGen Consultancy Kft. generációs tanácsadója a Portfolio Gen Z Fest 2023 konferenciáján tartott előadásában.
Ellenszavazat nélkül kinevezte még öt évre Kína elnökévé a kínai Nemzeti Népkongresszus Hszi Csin-pinget, az ország eddigi vezetőjét – írja az AP.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
