Magyarország mellett nyolc olyan uniós tagállamról készül 2025-ben részletes felülvizsgálat, amelyek esetében idén egyensúlyhiányt vagy túlzott egyensúlyhiányt állapított meg az Európai Bizottság – mutat rá az európai szemeszter őszi csomagjának második, ma nyilvánosságra hozott részében a brüsszeli testület. A riasztási mechanizmus keretében készült mostani jelentésből az is kiderült, hogy mely gazdasági területeken lát kockázatokat a Bizottság.
Bár a kormány prognózisa szerint jövőre 3,4 százalékos lesz a GDP-növekedés, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2025-ben 2,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve.
Németország 2025-ben 13 százalékkal csökkenti az államadósság értékesítéseit, ezzel mérsékelve a kibocsátást a gazdasági nehézségek és a háborús támogatás ellenére is. Az új tervek azonban könnyen felülírhatóak, hiszen februárban előrehozott választás várható a kormányválság miatt.
Varga Mihály leendő jegybankelnök parlamenti meghallgatásán bemutatta új csapatát: Banai Péter Benő, Kurali Zoltán, illetve Sipos-Tompa Levente is az MNB-ben folytatja pályafutását. Röviden bemutatjuk pályájukat, illetve azt is, hogy jelenleg milyen munkát végeznek.
A Moody's Ratings hitelminősítő intézet egy fokozattal lejjebb sorolta Szlovákia államadós-besorolását, elsősorban az intézményi kihívások és a politikai kockázatok miatt. Az ország hosszú távú adósbesorolása stabil kilátással A3-ra csökkent, ami megegyezik több euróövezeti társország, köztük Szlovénia, Horvátország és Portugália besorolásával - számolt be a Bloomberg.
2024. december 12-én a Fitch Ratings megerősítette MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re „BBB” hosszú lejáratú kibocsátói hitelminősítést. Az ehhez a hitelminősítéshez kapcsolódó kilátás negatívról stabilra változott.
A csapból is az európai gazdaság szenvedése folyik manapság, a kontinens teljesítményét rendre lekicsinylik az USA-hoz, de még Kínához képest is. Rövid távon valóban nem jó a helyzet: a GDP immár két éve gyakorlatilag stagnál, miközben az USA gyorsan növekszik. Ám a várakozások szerint az európai lassulás átmeneti lesz, és a körülményeket látva nem is tekinthető meglepőnek. Az Amerikához képest vélt lemaradás egy része pedig illúzió: noha a gazdaság méretében valóban jócskán elhúzott az USA Európától, a lakosság számára fontosabb fejlettségi mutatókban Európa voltaképp felzárkózást mutat. Ha pedig a gyorsabb amerikai növekedésre mutogatunk, tudnunk kell azt is, hogy az USA milyen árat fizetett a növekedési többletért.
Az amerikai fogyasztók inflációs várakozásai és pénzügyi kilátásai ellentmondásos képet mutatnak a New York-i Federal Reserve legfrissebb felmérése szerint. Míg a jövőbeli inflációs szintekre vonatkozó előrejelzések emelkedtek, a személyes pénzügyi helyzettel kapcsolatos várakozások jelentősen javultak. A felmérés eredményei különösen érdekesek a közelgő politikai változások és a Federal Reserve várható kamatcsökkentésének fényében.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
Jövőre összesen 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a lakosságnak, ennek mintegy 63%-át az első negyedévben. Úgy gondoljuk, hogy a kamatok fele visszajön állampapírokba, a maradék pedig új megtakarításokba vándorol – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A szakember arra számít, hogy az emberek valószínűleg nem fogják tömegesen eladni a megmaradó prémium állampapírt, hiszen az infláció továbbra is jelen van, a privátbanki ügyfeleknek pedig külön üzent. Kiderültek a részletek a bejelentett állampapírcsere funkcióról is, de aki abban reménykedett, hogy megússza a visszaváltás költségét, az csalódni fog.
A németországi székhelyű Scope hitelminősítő intézet BBB-ről BBB+-ra javította Görögország államadós-besorolását. A döntés hátterében elsősorban a görög bankszektor egészségesebbé válása és az ország államadósság-arányának folyamatos csökkenése áll.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Az eddigi negatívról stabilra javította a Magyarország adósbesorolásához tartozó kilátást a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a péntek este megjelent közleményében. Magyarország hosszú távú devizaadósságának besorolása pedig változatlanul a BBB kategóriában maradt. A kedvező hírre azonnal közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium.
Újabb fejezettel bővülhet Magyarország és az Európai Bizottság közötti konfliktusok sorozata, miután Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa figyelmeztető levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek. Az Euronews által megszerzett december 5-i levél szerint Budapest nem szolgáltatott reális gazdasági előrejelzéseket és hiányos dokumentációt nyújtott be az EU számára, amely nem alkalmas az Európai Bizottság által idén elindított túlzottdeficit-eljárás kezelésére. A Portfolio kérdésére az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter korábban azt mondta, hogy „az egyeztetés mögött nincs semmilyen különleges helyzet”.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
Az elmúlt években nem sikerült kitörni abból a csapdából, hogy a gyors reálbérnövekedés közgazdasági alapjait nem teremtettük meg hasonlóan gyors termelékenységnövekedéssel - állapítja meg írásában Mellár Tamás.
Jelentős vételi érdeklődés mutatkozott a mai 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción, amelyen az Államadósság Kezelő Központ gond nélkül értékesíteni tudta a 10 milliárd forint meghirdetett mennyiséget, és az átlaghozam picit csökkenni tudott. Ezzel párhuzamosan a 7 éves változó kamatozású kötvény aukcióján sokkal több papírt adott el az ÁKK, mint meghirdette.
Szerda este a francia Nemzetgyűlésben megbukott Michel Barnier még csak három hónapja hivatalban lévő kormánya. Egyelőre nem látszik, hogyan oldódhat meg a francia politikai válság, a törvényhozásban ugyanis senkinek nincs többsége, így még a költségvetést sem tudják megszavazni. A politikai káosz akár még Emmanuel Macron elnök bukásához is elvezethet. Közben a pénzpiacok egyre jobban aggódnak a francia helyzet miatt, amelynek az egész Európai Unióra kihatása lehet.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
