Újabb tabu dőlhet meg az EU-ban – jobb üzlet, mint az államadósság

Az Európai Bizottság egy új, 150 milliárd eurós közös kötvénykibocsátási program elindítását tervezi a tagállamok védelmi kiadásainak támogatására. A javaslat a koronavírus-járvány idején indított NextGenerationEU (NGEU) program mintájára épülne, amely közös uniós hitelfelvétellel valósult meg, és példa nélküli előrelépést jelentett az EU fiskális integrációjában.

A 2020 nyarán elindított NGEU program célja az volt, hogy mérsékelje a Covid-válság gazdasági következményeit, és előmozdítsa az európai gazdaság digitális és zöld átállását. 

A program végrehajtása során 2024 augusztusáig – a Bizottság legutolsó adatközléséig – több mint 265 milliárdot már folyósítottak a tagállamok számára, jórészt a reformokhoz és beruházásokhoz kötött mérföldkövek teljesítése után.

A támogatások és hitelek jelentős része még kifizetésre vár, így a program második szakasza kulcsfontosságú lesz a teljes gazdasági hatás kibontakozása szempontjából. A lassú végrehajtást sokan bírálják, mondván a rendszer túlbürokratizált és nehézkes, azonban az Európai Bizottság eleve azzal számolt, hogy 2025-2026-ban futhatnak fel a kifizetések, mivel a program végrehajtásának határideje jövő év júniusa.

Valóban siker, csak mérsékelt

Az Európai Központi Bank elemzése szerint makrogazdasági szempontból az NGEU kedvező hatásokat mutat. A piaci kockázati prémiumok csökkentek, különösen a dél-európai tagállamok esetében, ami javította az államadósság-finanszírozási feltételeket. A beruházási és reformkiadások multiplikátorhatása a szakértők szerint érdemben növeli az euróövezet potenciális kibocsátását: 

2026-ra 0,4–0,9%, míg 2031-re akár 1,2%-os GDP-növekedést is előidézhet.

A helyreállítási alap kifizetéseinek inflációs hatásait pedig mérsékeltnek tartja a jegybank, így arra a következtetésre jutottak, hogy a program gazdaságélénkítő és stabilizáló szerepe egyszerre érvényesül.

Ismertetik, hogy 2024 végéig az EU már 578,2 milliárd euró értékben bocsátott ki EU-kötvényeket, köztük 68,2 milliárd eurónyi zöld papírt.

A 2024-es év 138,1 milliárd eurós kibocsátása történelmi csúcsot jelent.

A kötvények átlagos hátralévő futamideje 12 év, a finanszírozási költség pedig az év második felére 2,97%-ra csökkent (az első félévi 3,19%-ról). A most szerdai aukción ugyan már 3,41 százalékos volt az átlaghozam, de ez a német adósságfék-eltörléséről szóló hírek kiváltotta általános európai hozamemelkedés hatása volt, idén 2,5 százalék körül volt az átlagos szint.

Siker az is, hogy miután az orosz-ukrán háború kitörése után 50 bázispont is volt, a 10 éves EU-és a német-francia benchmark kötvények közötti hozamkülönbség jóval alacsonyabb már. Sőt a tavaly év eleji 25 bázispontról is 12 bázispontra szűkült decemberre.

Mindez mutatja, hogy a piac egyre jobban bízik az EU kötvényeiben, amelyek fokozatosan közelednek a "safe asset" kategóriához. A pozitív piaci dinamika részben annak köszönhető, hogy az EU 2024-ben elindította saját repo-rendszerét, amely javította a másodpiaci likviditást.

Kérdés, hogy fegyverkezni jó lesz-e?

Összességében tehát érthető, hogy az Európai Bizottság sikernek látja a NextGenerationEU programot, és most is a közös hitelfelvételhez nyúlna, hogy beindítsa a védelmi ipari beruházásokat és beszerzéseket az unióban. Brüsszel ugyan bemutatott egy 800 milliárd eurósra becsült stratégiát, a ReArm Europe-ot, de abból 650 milliárd eurót piaci befektetések megmozgatásából, valamint a tagállamok költségvetési hiányszabályainak lazításától várnak. 

A kézzel foghatóbb elem tehát a 150 milliárd eurós közös hitelfelvétel lenne.

A piacok az előzetes hírekre már pozitívan reagáltak, és egyelőre a tagállamok nagy része is támogatja a kibocsátást (az egyetlen vonakodó ország Hollandia). 

A közös hitelfelvétel strukturális akadálya az Európai Unió működéséről szóló szerződés 125. cikke, amely tiltja, hogy egy tagállam felelősséget vállaljon egy másik tagállam adósságáért. Az NGEU során ezt a korlátozást úgy kerülték meg, hogy a tagállamok a közös kötvények mögötti felelősséget arányosan, az EU-költségvetésen keresztül vállalták.

Ez a modell lehetne a minta a védelmi célú kötvényekhez is.

A közös adósság koncepciója továbbra is megosztja az EU-t. Egyes politikusok, például Friedrich Merz, korábban ellenezték, de a geopolitikai nyomás hatására egyre többen nyitottabbá válnak. Sőt, egyre több kormány szorgalmazza az Európai Bizottságnál, hogy a védelmi célú közös hitelfelvételbe nem uniós országokat, például Nagy-Britanniát és Norvégiát is vonjanak be.

Az újabb körös közös eladósodás újabb lépést jelentene az uniós fiskális integráció felé, de a jogi, politikai és gazdasági akadályokat még le kell küzdeni, amelyekről sok vita lehet még a következő hetekben, hónapokban. A piacon viszont már várják, hogy a világ egyik legjobb adósa, az Európai Unió újabb tételekkel jelenjen meg.

Címlapkép forrása: EU

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.