GDP-arányosan csökkent az orosz államadósság, holott a kormány többet költött, mint amennyi bevétele keletkezett, a gazdaság pedig reálértelemben zsugorodott. Mindez a magas infláció miatt lehetséges.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) előrejelzése szerint az Egyesült Államok államadósság-terhe 2053-ra eléri a GDP 181%-át. Ez elsőre riasztónak tűnik, azonban a legutóbbi hosszú távú prognózisban szereplő számokhoz képest javulás történt.
Több mint hat évtizede először száz százalék fölé emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-ráta - írja az MTI.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. A lakosság állampapír-állománya és aránya viszont csökkent tavaly, amit részben a MÁP+-ból való kiáramlások magyaráznak. Ezt az év második felében megugró PMÁP és DKJ-kereslet sem tudta kellően ellensúlyozni, utóbbi viszont érdekes változásokat hozott a lakossági lejárati szerkezetben.
A francia kormány 10 milliárd eurós költségvetési megtakarításról döntött a következő évekre vonatkozóan - közölte Bruno Le Maire pénzügyminiszter. Sok forrást az egészségügyre, a lakhatásra, a kvázi állami szervekre és a foglalkoztatást támogató intézkedésekre fordított közkiadásoknál spórolnak majd. Ezekre a megtakarításokra azért van szükség, hogy Franciaország tartani tudja az államadósság csökkentésének felgyorsítására vonatkozó terveit a következő évben - írja a Reuters.
A magyar kormány demokratikus és a nép akarata szerint cselekszik, Brüsszelből szovjet típusú vezetés utasít - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Libero című olasz napilapban pénteken megjelent interjúban.
Egyre nagyobb feszültséget okoz az EU-n belül a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja. Míg Németország sokkal szigorúbb adósságcsökkentési mechanizmust akar, most Varga Mihály arról beszélt, hogy a magyar kormány elutasítja, hogy az Európai Bizottság keménykedhessen a költségvetés miatt. A pénzügyminiszter szerint nem szabad több hatalmat adni Brüsszelnek ebben a kérdésben.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa felszólította az uniós kormányokat, hogy a merev álláspontokhoz való ragaszkodás helyett találjanak közös álláspontot a blokk adósságszabályainak reformjával kapcsolatban. Eközben Németország és 10 másik tagállam véleménynyilvánítást tett közzé, amelyben a Stabilitási és Növekedési Paktum módosításaiban javasoltnál szigorúbb költségvetési fegyelem mellett érveltek - írja a Bloomberg.
Az Európai Unió új javaslatcsomagot dolgozott ki az ESG-minősítési iparág átalakítására az átláthatóság növelése érdekében. Az új szabályok előírják, hogy az ESG minősítéseket nyújtó szolgáltatóknak közzé kell tenniük módszertanaikat, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság fogja szabályozni őket - írja a Reuters.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei várhatóan nem fognak jelentős előrelépést elérni az uniós adósságszabályok reformja terén a közelgő tárgyalásaik során. Németország és Franciaország között vita van arról, hogy minden ország számára kötelező legyen-e az éves minimális adósságcsökkentés. A Stabilitási és Növekedési Paktum viszont az év végétől újraélesedne, ami minden uniós kormánynak, így a magyarnak is fejtörést okozhat.
Az Erste Research Group 1,3%-ra módosította a közép- és kelet-európai (CEE8) régióra vonatkozó 2023-as GDP-előrejelzését, Magyarország esetében lefelé húzták a várakozásokat, valamint kiemelik, hogy a gyenge külső kereslet kockázatot jelent a magyar, a cseh és a szlovák kilátásoknál is.
Már érezhető a kormányzati intézkedések hatása az állampapírpiacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Kurali Zoltán szerint.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
Reagált egy friss közleményben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) is a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire.
Ismét egy utolsó pillanatos megoldással kerülte el az államcsődöt az Egyesült Államok, az adósságplafont két évre fel is függesztették. A megoldás kedvező, sőt, közgazdasági szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha a jelenlegi adósságplafon-szabályt elfelejtenénk úgy, ahogy van. Az USA-ra leselkedő legjelentősebb kockázatot, az adósság rohamos növekedését ugyanis nem volt képes megakadályozni, miközben rendre csődközeli állapotba kerül miatta az ország, teljesen feleslegesen. Az adósságplafonnal kapcsolatos viták helyett a gazdaságpolitikai vezetésnek magára az adósságra kéne fókuszálnia, hiszen az egyre fenyegetőbb mértékeket ölt, amely már középtávon is súlyos károkat okozhat az országnak. A közgazdászok már évek óta figyelmeztetnek a költségvetési felelőtlenségben rejlő veszélyekre, de a washingtoni politikusok nemcsak nem veszik ezt figyelembe, de egyre terjed egy olyan iskola, amely szerint az államadóssággal valójában nem is kell foglalkozni. A helyzet egyre nehezebbé válik, a kiútkeresés pedig még el sem kezdődött.
A gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök piacán mától Karcag lesz "Európa központja", köszönhetően annak a kapacitásbővítő beruházásnak, amelyet az AgroSprint valósított meg a városban - fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter a cég új gyorsfagyasztó üzemének mai átadásán.
Változatlanul negatív figyelőlistán tartja az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "AAA" államadós-besorolását a Fitch Ratings, annak ellenére, hogy a kongresszusban egyezség született az adósságplafon csaknem két évre szóló felfüggesztéséről.
Az amerikai szenátus csütörtökön elfogadta a Joe Biden elnök által támogatott kétpárti törvényt, amely felemeli az államadósság 31 ezer milliárdos felső határát, és ezzel elkerüli az ország a fizetésképtelenséget.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
