Magyarország azért tartózkodott egyetlen tagállamként kedden az Energia Tanács ülésén az árampiac szerkezeti átalakításáról szóló döntéskor, mert az „veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket” – indokolta meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a döntést Facecook-oldalán. Steiner személyesen vett részt az ülésen.
A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
Az Európai Parlament jogalkotói szigorúbb fellépést akarnak az uniós gáz- és árampiaci manipuláció ellen, ezért azt javasolják, hogy egy uniós ügynökséget ruházzanak fel vizsgálati és bírságolási hatáskörrel.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.
Az orosz vezetékes és LNG-import súlya az EU-ban 2021-ben még 45%-os volt, ez tavaly az év átlagában 24%-ra zuhant, ha pedig az idén januári eredményt nézzük, akkor már csak 17%-os súlyról beszélünk, mert a vezetékes gázszállítás visszafogása mellett az orosz LNG-import felpörgött – mutatott rá a drasztikus változásra az Európai Bizottság energiapiaci szakértője a Magyar Energiakereskedők Szövetségének mai konferenciáján. Hujber András, a Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese az orosz gázszállítások visszaesése miatti vészhelyzeti megoldások ismertetése mellett azt is felvázolta, hogy mire lehet számítani a készülő árampiaci beavatkozás terén Brüsszel felől.
Ma megpróbálják áthidalni a tagállami energiaügyi miniszterek a nézeteltéréseiket abban az alapvető fontosságú kérdésben, hogy mennyire legyen jelentős az EU villamosenergia-piaci reformja. Két nagy táborra szakadtak a tagállamok az ügyben, és nemcsak a beavatkozás mélységében, hanem annak időzítésében és a lépésekben is van szembenállás, ami az uniós költségalapú versenyképesség súlyos kérdését is felvető kérdést folyamatosan napirenden tartja.
Átfogó, mélyreható és sebtében átvitt reformok helyett inkább célzott beavatkozásokra van szükség az uniós árampiaci modellben, amely nem öli le „az aranytojást tojó tyúkot”, azaz például nem riasztja el a megújuló energiatermelési kapacitásokat létrehozó befektetőket a piacról – derül ki hét uniós tagállam leveléből, amelyet az Európai Bizottságnak címeztek. Ezt éppen aznapra időzítették, amikor lejár a Bizottság által elindított háromhetes nyilvános konzultáció az árampiaci átalakítások terveiről, így ez arra utal, hogy az északi tagállamok egyfajta eseti koalíciót kötöttek ezen a téren.
A tavalyi gázválság a felszínre hozta az uniós árampiaci modell gyengeségeit, a gázár komoly befolyását az áramár kialakulására, ezért hónapokig tartó ígéret után az Európai Bizottság ma a nyilvánosság felé is látható módon megkezdte ennek a reformnak az előkészítését: három hétig tartó konzultációt hirdetett meg, amely során bárki hozzászólhat a tervezett reform konkrét kivitelezésének módjához.
A hétfő éjféli határidőig összesen 1699 vállalkozás, önkormányzat és társadalmi szervezet igényelte a vészhelyzeti áramellátási lehetőséget, amely januártól lép hatályba és havonta változó áron kapják majd az áramot az állami MVM Nexttől – derült ki az Energiaügyi Minisztérium keddi közleményéből. Az eredmények tükrében kiadott egy újabb figyelmeztetést az Energiahivatal, miszerint amely cég kivár, hogy jobb kereskedői árajánlatot kapjon, azt kockáztatja, hogy ellátatlan marad januártól, így a vállalkozása működése veszélybe kerülhet.
A 23 ezer ügyfélből mintegy 2-3 ezer szembesül azzal, hogy a fix áras, határozatlan idejű szerződése idén év végével megszűnik és januártól csak napi spotpiaci áramár mellett tudjuk ellátni – jelezte a 24.hu-nak Fejes Tibor. A piacon ez lehet most a jellemző gyakorlat a nagyokú bizonytalanság miatt.
Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
Erőművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégítse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az elektromos autók tömeges töltésével? És ahol egyre több olyan megújuló forrásból származó energiát táplálnak a rendszerbe, melyek termelése akár egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ha kisüt vagy elbújik a nap, ha elkezd fújni a szél vagy éppen megáll. Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.
Kiélezett költségvetési helyzetben, drasztikusan megemelkedő energiaár környezetben megtette a kormány azt, amit kényszerűen meg kellett tennie, hogy ezzel javítsa a költségvetés és az ország pénzügyi egyensúlyát és főként a gáznál takarékosság felé terelje az átlagnál többet fogyasztókat, de közben ösztönözze a megújuló energiák felé fordulást is – lényegében így foglalható össze a rezsicsökkentési rendszer ma bejelentett módosításának legfőbb üzenete.
Amióta él a rezsicsökkentés, az elmúlt 8 évben havi 12-15 milliárd forint közötti összeget fizettek a magyar lakossági fogyasztók a villamosenergiáért, a nyári hónapokban a sáv alját, a téli hónapokban pedig a sáv tetején volt az összesen kiszámlázott díj - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Most az egész ország azt találgatja, hogy ez a rezsicsökkentési rendszer módosítása miatt milyen mértékben fog megemelkedni augusztustól. A válasz információink szerint holnap érkezhet meg, legalábbis szerdára várható a Magyar Közlönyben a rezsicsökkentés módosítását rögzítő kormányrendelet. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen azt írtuk, hogy 2723 KWh-nál húznák meg az éves átlagfogyasztási határt, de a pontos szám 2523 KWh.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A G7 csoport felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást.
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
