A 23 ezer ügyfélből mintegy 2-3 ezer szembesül azzal, hogy a fix áras, határozatlan idejű szerződése idén év végével megszűnik és januártól csak napi spotpiaci áramár mellett tudjuk ellátni – jelezte a 24.hu-nak Fejes Tibor. A piacon ez lehet most a jellemző gyakorlat a nagyokú bizonytalanság miatt.
Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
Erőművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégítse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az elektromos autók tömeges töltésével? És ahol egyre több olyan megújuló forrásból származó energiát táplálnak a rendszerbe, melyek termelése akár egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ha kisüt vagy elbújik a nap, ha elkezd fújni a szél vagy éppen megáll. Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.
Kiélezett költségvetési helyzetben, drasztikusan megemelkedő energiaár környezetben megtette a kormány azt, amit kényszerűen meg kellett tennie, hogy ezzel javítsa a költségvetés és az ország pénzügyi egyensúlyát és főként a gáznál takarékosság felé terelje az átlagnál többet fogyasztókat, de közben ösztönözze a megújuló energiák felé fordulást is – lényegében így foglalható össze a rezsicsökkentési rendszer ma bejelentett módosításának legfőbb üzenete.
Amióta él a rezsicsökkentés, az elmúlt 8 évben havi 12-15 milliárd forint közötti összeget fizettek a magyar lakossági fogyasztók a villamosenergiáért, a nyári hónapokban a sáv alját, a téli hónapokban pedig a sáv tetején volt az összesen kiszámlázott díj - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Most az egész ország azt találgatja, hogy ez a rezsicsökkentési rendszer módosítása miatt milyen mértékben fog megemelkedni augusztustól. A válasz információink szerint holnap érkezhet meg, legalábbis szerdára várható a Magyar Közlönyben a rezsicsökkentés módosítását rögzítő kormányrendelet. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen azt írtuk, hogy 2723 KWh-nál húznák meg az éves átlagfogyasztási határt, de a pontos szám 2523 KWh.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Éves fogyasztási korláthoz köti a kis- és középvállalkozások rezsicsökkentés keretében történő energiavásárlási lehetőségét a kormány – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter. Mivel azt még nem tudjuk, hogy a kkv-k konkrétan milyen áron juthatnak hozzá a gázhoz, illetve az áramhoz, így egyelőre csak azt tudjuk megvizsgálni, hogy a megjelölt éves fogyasztási korlátok szigorúnak, vagy megengedőnek mondhatók-e. Már ez is sokat segít abban, hogy az intézkedés hátterét jobban megértsük.
Bár a hivatalos napirenden szerepelt és tárgyaltak is róla, ritka példaként mégsem született megállapodás az egekben lévő energiaárak témájáról a csütörtök éjjel véget ért EU-csúcson, mert néhány tagállam megfúrta a sokadik szöveg tervezetet is, így végül ez a téma teljesen kimaradt a csúcs zárónyilatkozatából. Közben egy másik téma, az Oroszországgal szembeni potenciális szankció, viszont bekerült a zárónyilatkozatba, és ez pont felfelé hajtja az energiaárakat
A világpiaci kínálati hiány és a fokozott kereslet miatt októberben is rendkívül magasan mozogtak a gázárak Magyarországon is, és közben az elmúlt évek legmagasabb gázfogyasztását produkálta az ország a szokásosnál jelentősen hidegebb időjárás miatt – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal októberi földgázpiaci jelentéséből. Ebben a Hivatal utalást tett arra, hogy a rendkívül magas gázárak jócskán, kétszámjegyű mértékben fogták vissza a gázkeresletet az ipari fogyasztók részéről már szeptemberben is, ami termelés visszafogásokra, leállításokra utal, ahogy az egyes hírekben meg is jelent. Friss októberi ipari fogyasztói adat még nincs.
Új energiapiaci szereplőként nyilvántartásba vette az első két aggregátor szervezetet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
A Gazdasági Versenyhivatal összesen mintegy 130 milliós bírságot szabott ki 13 vállalkozásra, amelyek elektromos hálózatok tervezéséhez, kiépítéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó tendereket osztottak fel egymás között.
Az előrejelzések szerint idén is megismétlődhetnek az európai folyókon 2018-ban és 2019-ben tapasztalt rendkívül alacsony vízállási viszonyok. A nyári-őszi alacsony vízállás kialakulása önmagában nem szokatlan jelenség, azonban a legalacsonyabb vízállások számos folyón szinte évről évre egyre kisebbekké válnak a párolgás felmelegedés miatti fokozódása, valamint a nyári csapadékmennyiség csökkenése miatt, jelentős problémákat okozva számos más ágazat mellett az energiaszektornak is.
Az E.ON Hungária kötelező nyilvános vételi ajánlatát az Elmű esetében 34 820 darab, az Émász esetében pedig 86 184 darab részvényre fogadták el a részvénytulajdonosok - tették közzé a társaságok hétfőn, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Az Ajánlattevő valamennyi érvényesen felajánlott részvényt átvette.
Tavaly 0,8%-kal emelkedett a magyarországi villamosenergia-fogyasztás 2017-hez képest, és az év során a korábbi rendszerterhelési csúcs is több alkalommal megdőlt - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2018. évi villamosenergia-piaci folyamatokról szóló jelentéséből. 2018 folyamán 90 olyan óra volt, amikor a magyar piacon a másnapi ár minden környező ország árát meghaladta.
Decemberben többször csúcsot döntött a hazai villamosenergia-fogyasztás, a növekvő kereslet mellett a hazai termelés mérséklődött tavalyhoz viszonyítva. Az elmúlt évekhez viszonyítva az egész régióban magas volt a villamos energia ára decemberben, a havi átlag alapján a magyar másnapi piac volt a legdrágább.
Megszületett a politikai alku az Európai Parlament és az Európai Tanács között az ún. Tiszta Energia Csomag minden eleméről, azaz a villamos energia piac újraszabályozásáról szóló irányelvről és rendeletről és ennek értelmében legalább 2025-ig fenntarthatják a tagállamok az árszabályozást elsősorban, de nem kizárólag a védett háztartási fogyasztók számára.
Jelentősen megemelkedtek a másnapi szállítású árak a magyar árampiacon május második felében a hazai kereslet növekedése, az erőművi karbantartások és a korlátozott importforrások miatt. A 2019. évi éves zsinór árak is emelkedtek a szén, a földgáz és a szén-dioxid kvóta ár növekedése következtében, továbbá 8 €/MWh fölé emelkedett a német árakhoz viszonyított árkülönbözet, ami a hazai szén alapú termelés jelentős súlyával magyarázható.
Kétszer is megtörtént az eset, rövid időre.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Árcélokat kell meghatározniuk.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
