Mi lesz az idei devizakibocsátásokkal?.
P.: Hogyan ítéli meg az ÁKK az amerikai másodlagos jelzálogpiaci (subprime) válságot, illetve milyen közvetlen, vagy közvetett hatásait látják ennek a magyar állampapírpiacon? B.L.A.: Az amerikai tőkepiaci válság eddig inkább közvetett módon, a forint árfolyamának gyengülésén keresztül hatott a belföldi piacra. Közvetlen keresleti problémát - legalábbis február elejéig - nem eredményezett. Abból kiindulva ugyanakkor, hogy azóta Magyarországon bekövetkezett hozamemelkedéshez hasonló jelenség nem jelentkezett a régió többi országában, e jelenség okait is inkább más tényezőkben célszerű keresni.
P.: A subprime válság miatt emelkedő országkockázati felárak érintették/érintik-e Magyarország devizakötvény kibocsátási terveit?
B.L.A.: Az elmúlt év második felében a többi, megközelítőleg azonosan értékelt országhoz hasonlóan mind forintban, mind devizában megemelkedtek a magyar állampapírok felárai az irányadó állampapírokhoz képest. Ez azonban olyan jelenség, amellyel együtt kell élni. Ha a piacon ma ilyen felár mellett lehet a magyar állampapírokat eladni, akkor ezt kell tennie az ÁKK-nak. Ezzel együtt a devizapiacon az ÁKK mindig is a lehető legalacsonyabb felárak elérésére törekedett és törekszik, amely cél elérése érdekében kiemelten fontosnak tartja a befektetői bázis szélesítését és az adott piacra jellemző benchmark sorozatnagyság elérését az adott tőkepiacon. E célra tekintettel például az elmúlt év végén az ÁKK a korábban említett módon átdolgozta deviza-kibocsátási elképzelésit, azaz a kedvező költségvetési pozíció és a kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci helyzet hatására elhalasztotta a kibocsátások egy részét.
P.: Ha jól értem, "maradt a csőben" olyan forrásbevonás, amit devizában szerettek volna, csak a kedvezőtlen piaci helyzet miatt elhalasztották erre az évre. Mint utólag kiderült, alacsonyabb volt a finanszírozási igény, de nem annyira alacsony, hogy véglegesen el lehetne felejteni a bevonandó tételt.
B.L.A.: A gazdaság szereplői és különösen a jogalkotók szigorúan csak naptári években gondolkodnak, éves költségvetési törvények vannak, és a gazdasági élet is megáll karácsony után és csak januárban kezdődik újra. A finanszírozás nem így működik. Zárások persze itt is vannak, de a finanszírozási, likviditás-kezelési munka folyamatos. Az elmúlt év végén az ÁKK nem volt rákényszerülve a deviza-kibocsátási terv maradéktalan teljesítésére. Ez évben azonban ismét szükség van devizára is. Többen kifogásolták, hogy az idei devizaki-bocsátási terv nagyobb nettó kibocsátással számol, mint a tavalyi tény, a tavalyi tervhez viszonyítva azonban koránt sem nagyobb.
P.: Hogy áll most a devizakibocsátási terv? Az ÁKK jelzése szerint ezek mindig az év első felére koncentrálódnak.
B.L.A.: Mindenki a másik országra vár a devizakibocsátások kapcsán, hogy látni lehessen, hogyan árazzák a befektetők a kockázatokat a régióban, tehát hogy kinek hol lesz a felára. A jelenlegi helyzetben bizonytalanság jellemzi a piacokat.
P.: Említette már, hogy az ÁKK a befektetői bázis szélesítését szeretné elérni a devizakibocsátásainál, azaz olyan országok vagy befektetői körök megszólítására törekszik, akik eddig nem érdeklődtek. Vannak-e kézzel fogható eredményei ennek a törekvésnek?
B.L.A.: Jó példa erre a tavaly tavaszi eurókötvény- befektetői csoportok szerinti összetétele. Ebben ugyanis 30 százalék volt az osztrák és a német országcsoport befektetőinek aránya, ami a korábbi időszakban sokkal nagyobb volt, 2-3 évvel ezelőtt 50 százalék körül mozgott. Megnőtt a francia és a Benelux-államok részarány 20, illetve 15 százalékra. Korábban a franciáknak gyakorlatilag nem tudtunk magyar állampapírt eladni.
P.: Mi a helyzet Európán kívül, pl. Ázsiával?
B.L.A.: Az eurókötvény esetében csak 6 százalék az egyéb befektetők részesedése. Ez nem biztos, hogy mind Európán kívüli, csak nem a felsorolt hat ország. Európán kívül a jenkötvényeink játszanak szerepet, ezeket elsősorban japánok veszik, akik hagyományosan kiemelten fontos vásárlói a magyar állampapíroknak.
P.: Van-e rálátásuk az amerikai befektetői körre?
B.L.A.: Amerikaiak nem nagyon vesznek. Esetleg forintban hedge fundok, de az egy másik történet.
