Mit érdemel Magyarország ezért a teljesítményért?

‹ 1 2 3 4 5 ›

A kötvénypiaci folyamatokhoz szorosan kötődnek a kockázati árazások, melyek alakulása a hozamok ereszkedésének áttekintését követően már talán kevesebb meglepetéssel szolgál. A magyar csődkockázati árazások jelentősen süllyedtek az elmúlt két évben, mára alig több mint 100 bázispont az 5 éves CDS-felárunk. Ezzel a korábbi jelentős hátrányunk jelentős részét ledolgoztuk, noha ebben is elmondható, hogy óriási szerepet játszott a régiós hatás. Vagyis nem pusztán Magyarországról kezdtek el másképpen gondolkodni a befektetők, hanem általánosan javult a véleményük a régiónkról.

Magyarország csődjének valószínűsége alacsonynak nevezhető, de még mindig érdemben magasabb, mint a lengyeleké vagy a cseheké. Ennek hátterében feltehetően a magas éven belüli refinanszírozási igényünk és az állampapírpiacunk sérülékeny szerkezete játssza a legnagyobb szerepet. A magyar államadósságnak ugyanis nagyjából a fele külföldi befektetők kezében van, akik a nemzetközi sokkokra igen hektikusan képesek reagálni, alkalmanként befagyasztva a magyar kötvénypiacot az általuk keltett eladási hullámokkal. Bár ez az arány az elmúlt időszakban csökkent, és a nyugodtabb viselkedést tanúsító magyar lakosság részaránya nőtt, még hosszú időbe telik mire ez a sérülékenységünk jelentősen mérséklődik.

A kockázati árazások is jelentős javulást mutatnak Magyarország esetében, de itt is óriási az általános régiós hatás. A magyar CDS-felár sokat közeledett a lengyelhez, de arányaiban még mindig jóval magasabb nála. Ennek a hátterében az állampapírpiacunk szerkezeti sajátosságai állhatnak, amik egyhamar nem fognak megváltozni, noha a javulás már látszik.

• Címkék:
• Magyarország,
• MNB,
• GDP,
• növekedés,
• kötvénypiac,
• monetáris politika,
• felminősítés,
• andrás bence,
• állampapírpiac

• Akkor most jobban teljesít vagy nem?.
• Mekkora kamatot nyújtunk?.
• Mennyire vagyunk kockázatosak?.
• Mekkora adóssághegy nyom minket?.
• Na és mi lesz, ha felminősítenek?.