Mekkora kamatot nyújtunk?.
Egy feltörekvő piaci ország megítélését a leginkább látványosan a kötvénypiaci hozamok alakulása tükrözi. Erről a témáról ugyanakkor szintén sok ferdítés kering a magyar közéletben. Az egyik például az, hogy a Magyar Nemzeti Banknak köszönhetjük a széles körben alacsony kamatkörnyezetet itthon. Az igazság márpedig az, hogy az alapkamat levágásával csak a hozamgörbe rövid végére tudunk hatni, a hosszabb kamatok a külső környezettől és a piaci várakozásoktól függenek, többek között például attól, hogy mennyire gondolják a szereplők tartósnak az alacsony alapkamatot.
Mekkora a magyar felár?
Az igazi kérdés viszont az, hogy miként alakulnak a magyar felárak a régiós társainkhoz képest, illetve a kockázatmentesnek tekinthető német kötvényekhez mérten. A válasz pedig az, hogy nagyon jól: a német-magyar 10 éves hozamkülönbség két évvel ezelőtt még 4,8 százalékpont volt, mára ez 2,6 százalékra vékonyodott. Ez a javulás viszont nem tisztán a magyar megítélés változásának köszönhető, hanem van benne általános régiós hatás is, amit ha kiszűrünk azzal, hogy a német-lengyel hozamspread változására kontrollálunk, akkor már csak 18 százalékos javulást könyvelhetünk el a magyar kötvényeknek. Ez ugyanakkor még mindig jelentős javulásnak számít hazánk megítélésében és ugyanezt mutatja más szemszögből az is, hogy a lengyel-magyar 10-éves hozamkülönbségek mára 76 bázispontra zsugorodtak, ami 150 bázispontos javulást jelent két év alatt.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy nagyon sokat javult a magyar kamatkörnyezet, mind forint, mind euró alapon. Ezzel összefüggésben a hozamspreadek is javultak a fejlett piacokhoz mérten, amiben nem pusztán a régiós hatás van benne, hanem hazánk megítélése is javult.
