Mekkora adóssághegy nyom minket?.
Magyarország államadóssága tavaly GDP-arányosan 77,3 százalékon stagnált, ami első ránézésre kedvezőtlen fejleménynek tekinthető. Sőt, hozzá kell tenni, hogy 2013-ban sem volt igazi csökkentés, mert akkor pusztán speciális trükkökkel sikerült egy hajszálnyival alacsonyabb rátát felmutatnunk. Talán furcsának tűnhet elsőre, de pont amiatt nem tekintjük igazán rossznak a 2014-es eredményt, mert akkor nem hajtottak végre az előző évihez hasonló, speciális trükköket az év végi pillanatfelvétel kedvéért. Ráadásul a forint árfolyama is éppen kedvezőtlenül alakult az adósságrátánk szempontjából, amik alapján úgy értékeljük, hogy a stagnáló ráta nem számít különösebben rossz eredménynek.
A magyar államadósság mérete tehát továbbra is jóval rosszabb képet fest, mint a környező országoké, különösen, ha figyelembe vesszük annak a korábban taglalt sérülékeny szerkezetét is. Jó hír viszont, hogy az adósságrátánk jövőbeli kilátásai szerintünk sokat javultak.
Úgy kalkulálunk, hogy amennyiben a nominális GDP növekedése (nagyjából a gazdasági növekedés és infláció összege) eléri a 3,5 százalékot, akkor csökkenni tud az adósságráta. Mindehhez persze az is kell, hogy a forint ne gyengüljön tovább.
Éppen ezért összességében továbbra sem gondoljuk, hogy nagyon dinamikus lenne az adósságcsökkenés. Inkább csak lassú ereszkedést mutathat az adósságpálya, amit váratlan események felmerülésekor akár kisebb év végi kozmetikázással simíthat a kormányzat.
A mérsékelt csökkenéssel kapcsolatos nézetünket alapvetően osztja egyébként az Európai Bizottság is. Noha ők az adósságszimulációs elemzéseik alapján arra jutottak, hogy az államadósságunk nem csökken majd annyira, hogy védelmet nyújtson a kedvezőtlen sokkok ellen. Ezért viszonylag nagy bizonytalanságok mellett, a magyar adósságpálya alakulását ők így látják a jövőben:
