Gazdaság

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felzárkózási kilátásainkról szóló felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat. Természetesen ebben a kérdésben nincsenek örök igazságok, csak folyamatosan változó ismereteink. Ezek azonban jelenleg arra mutatnak, hogy ha egyszer majd a gazdaságpolitika elégedetten hátradől a nagy átalakítások után, meglepődve fogja tapasztalni, hogy továbbra sincs érdemi felzárkózás.

1 2 3

Alkalmazkodjunk a válsághoz!.
Makrostabilitás kockázatokkal

Sorba véve a növekedési kihívásainkat kezdjük először a válság során felgyűlt tapasztalatokkal! A Lehman-válság előtt az utolsó mentségünk a "nem-növekedésre" a makrostabilitás megbomlása volt. Azóta a makrogazdasági egyensúly irányába való elmozdulásunk sok mutató szerint látványos volt, ugyanakkor ellentmondásos is. A nemzetgazdaság külső adóssága csökken, a folyó fizetési mérleg többletes, az államháztartás hiánya tavaly alacsony szintre süllyedt.

Igen ám, de az államadósságunk gyakorlatilag nem csökkent, sőt, a magánnyugdíjpénztárak államosítása nélkül érdemben emelkedett volna. Ezzel a lépéssel ráadásul további implicit államadósságot vett a nyakába az állam, amikor az egykori pénztártagokat teljes egészében az állami nyugdíjrendszerbe terelte vissza. Miközben a lakosság nettó megtakarításai lassan emelkednek (és így hozzájárulnak az ország finanszírozási képességének javulásához), azok egyre inkább az állam hiányának finanszírozására fordítódnak, sajátos kiszorítási hatást okozva ezzel.

Rókafogta csuka helyzet az is, hogy a költségvetési egyensúlyt - elsősorban a politikai korlátok miatt - csak növekedés mellett lehet megtartani. Ezt mutatja, hogy a jövő évi költségvetés esetében újra veszélyben van a 3%-os limit (miközben az eredeti tervek szerint már 2% körül kellene lennie), vagy hogy figyelni kell az év végi adósságkezelésnél, hogy a kormány ne sértse meg a saját alkotmányos adósságszabályát. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az alkamazkodási folyamat (különösen a banki forráskivonás területén) a növekedés szempontjából túlságosan gyorsan zajlik, nem utolsósorban a gazdaságpolitika döntéseinek eredményeképpen.

Elmaradt a szerkezeti fordulat

Ezzel együtt a válság valószínűleg nem a makrostabilitási csatornán keresztül gyakorolja a legnagyobb hatást a hosszú távú növekedési kilátásokra. Ennél jóval nagyobb változást jelenthet a tőkeellátottság meghatározó tényezőinek változása. Például a bankok globális mérlegzsugorodása vagy a Bázel III. szabályozás azt sejteti, hogy a külső forrásbevonás lehetőségei beszűkülnek.

A folyamat ellensúlyozásához a belső források aktivizálására lenne szükség. Ehhez az kellene, hogy a bankrendszer betéti forrásai folyamatosan bővüljenek, és ezt a pénzintézetek ne a külső (főleg anyabanki) források minél gyorsabb kivonására használják fel. Nálunk egyik sem valósult meg.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Ahogy az alábbi ábrán láthatjuk, a válság során a hitel/betét arány törvényszerű csökkenését kizárólag a hitelezés leállásása szolgálta, a betétek gyarapodása egyáltalán nem. Az állampapírokkal való erős kamatverseny után most már az alacsony irányadó kamat is nehézzé teszi az egészséges folyamat megindulását. Ehhez jött még a bankok adóztatása, végtörlesztéssel sújtása, az IMF kiebrudalásával együtt a bécsi kezdeményezés ablakon való kidobása, valamint a külföldibank-ellenes retorika, ami minden érdekelt szereplőt meggyőzhetett arról, hogy érdemes a gyors forráskivonásban gondolkodni. A folyamat már a betétcsökkenésnél tart, ami mellett úgy zsugorodnak a banki mérlegek, hogy közben a hitel/betét arány sem javul.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Vagyis az a szerkezetátalakulási folyamat, ami a belső forrásokra támaszkodó növekedéshez szükséges, egyelőre nem indult el. Pedig már csak azért is szükség lenne rá, mert könnyen lehet, hogy a válság során sérült a növekedési potenciálunk. (Pontosabban nem csupán a potenciális növekedésünk esett vissza, hanem az a potenciális kibocsátási szint, amire normál esetben a gazdaságunk képes.)

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Erre utal, hogy az exportunk az utóbbi két évben euróban számolva gyakorlatilag stagnált, az exportpiaci részesedésünk pedig - ellentétben a régiós versenytársakéval - csökkent. A fellendülést is mindössze néhány, több éve meghozott beruházási döntéstől remélhetjük, pontosabban a betelepült autóipari gyárak régóta eltervezett kapacitásbővítéseitől.

A modellváltás sikertelenségére utal az is, hogy a beruházási ráta évek óta megfigyelhető csökkenése a válság végével sem múlt el - szintén ellentmondva a régiós trendnek. Néhány szektorban már az amrtizációs szint közelében van a mutató, és aligha kell magyarázni, hogy a piaci forrásbevonásnak csak igen korlátozottan (valamint nagy költséggel és kockázatokkal) lehet alternatívája a Növekedési Hitel Program.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Összefoglalva: nem valószínű, hogy a magyar gazdaság folyamatai a válság éveiben olyan irányba haladtak, amelyek a középtávú növekedés szempontjából üdvösek lennének. Ettől persze még reménykedhetünk, hiszen a válság során elszenvedett károk egy idő után maguktól is enyhülhetnek, hosszabb távon egyéb tényezők sokkal fontosabbak. De vajon azok jobb perspektívát mutatnak-e?
Ez a cikk folytatódik
1 2 3
RSM Blog

A válóperes ügyvéd válaszol - a válás

A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre, illetve a vál

KonyhaKontrolling

A javadat akarják?

A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit. Nem meglepő módon azt találták, hogy a kapott tanács nem az ügyfelek é

Kiszámoló

A sávos vagy többkulcsos adózásról

Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő nem érti, hogyan működik a többkulcsos, sávos adózás. \"Felháborító, hog

MNB Intézet

A kerékpározás árnyoldala

Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok használata, terjesztése kevéssé szabályozott, illetve az iparág sem mozdul

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Amikor a buszvezető is tátott szájjal néz - Élesben teszteltük a jövő közlekedését Budapesten