Nem volt inkluzív jóléti fordulat Magyarországon

2025. július 16. 10:00 | Hüttl Antónia, Oblath Gábor

Nem volt inkluzív jóléti fordulat Magyarországon

Írásunkban áttekintjük a hazai jövedelmi és fogyasztási folyamatokat, és ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy igazolható-e a Századvég vezető elemzőjének azon állítása, miszerint Magyarországon az elmúlt években inkluzív jövedelmi fordulat következett be. A nemzetközi összehasonlítások és a hazai adatok egyaránt azt mutatják, hogy ilyen fordulat nem történt.

Kettészakadt Magyarország, csak egy szűk réteg tudott igazán gazdagodni

2025. július 14. 10:00 | Süle-Szigeti Bulcsú

Kettészakadt Magyarország, csak egy szűk réteg tudott igazán gazdagodni

Tíz év alatt jelentősen nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona, így ezen a téren sikerült közelebb kerülni az Európai Unió átlagához. A felzárkózás főként a gyors ütemben gyarapodó vagyonelemeknek köszönhető, de a magyarok adósságai sem bővültek a gazdasági növekedés által indokolt sebességgel. A számok mögé nézve azonban kiderül, hogy az országban végbement vagyonnövekedés nagyrészt egy szűkebb réteg zsebében csapódott le: a vizsgált időszakban tovább nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek, ezzel hazánk az egyik legegyenlőtlenebb uniós országnak tekinthető.

Itt a friss adat: a magyar fogyasztás a legkisebb az EU-ban

2025. június 18. 16:14 | Portfolio

Itt a friss adat: a magyar fogyasztás a legkisebb az EU-ban

A magyar gazdaság fejlettségi szintje az európai uniós átlag 77 százaléka volt 2024-ben – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból az országok vásárlóerő paritáson számolt GDP-jéről. Ezzel párhuzamosan a magyar végső lakossági fogyasztás az uniós átlag 72 százalékára zárkózott 2024-ben, amely 2 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai uniós rangsorban elfoglalt helyünk mindkét mutatóban változatlan: míg a GDP tekintetében hazánk öt államot előz meg, addig a fogyasztás mértéke ismételten a legalacsonyabb volt, de most már egyedül, mert Bulgária előrébb lépett.

Bod Péter Ákos: a kanyarban leelőznek minket

2025. június 11. 06:05 | Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos: a kanyarban leelőznek minket

Jelenlegi makrogazdasági adataink, hitelminősítői besorolásunk, versenyképességi helyzetünk többféle megítélést tesz lehetővé, az utóbbi években azonban láthatóan ütemet vesztettünk, különösen a dinamikusabb, új tagországokhoz képest. A külső sokkok adhatnának némi felmentést, ám ha rátekintünk a nagy fordulatok, megrázkódtatások alatti teljesítményünkre, aggasztó és különös mintát látunk: a versenytársakénál nagyobb mértékű a csökkenés az út kanyarodása idején.

Nagyon alacsonyak a bérek Magyarországon, pedig lenne kiút a gödörből

2025. május 15. 10:00 | Babos András

Nagyon alacsonyak a bérek Magyarországon, pedig lenne kiút a gödörből

Magyarországon a megtermelt jövedelemből jóval kisebb arányban részesednek a dolgozók, mint a fejlett országokban – állapítja meg Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense legújabb tanulmányában (pdf). A jövedelem egyensúlytalan felosztása rámutat a visegrádi régió gazdaságmodelljének korlátaira, melyek az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységből és az elmaradt fejlesztésekből származnak. A kiutat a tudástőke és a termelékenység fejlesztése jelentheti, mely utat nyithat a reálbérek felzárkózásának és a gazdaság szerkezeti átalakulásának.

Gyengén muzsikál a magyar gazdaság, de miért?

2025. február 21. 17:21 | Tar Gábor

Gyengén muzsikál a magyar gazdaság, de miért?

Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.

Feltámadt a forint, azt is látjuk, miért

2025. február 14. 16:55 | Szász Péter

Feltámadt a forint, azt is látjuk, miért

Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első részben a forint árfolyammozgását és az ezt kiváltó tényezőket elemeztük. Vendégünk Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt. A második blokkban arról beszéltünk, hogy újabb bővítés előtt áll az Európai Unió, és olyan országok csatlakozhatnak a közösséghez, amelyek felzárkóztatásra szorulnak. Ez Magyarországra is hatással lehet, mivel csökkenhetnek az uniós forrásokat. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A harmadik részben a ma megjelent építőipari adatokat elemeztük Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével.

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

2024. december 23. 11:26 | Szabó Dániel

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.

Helyreállt a világ rendje: íme, 2024 növekedési bajnokai

2024. december 21. 06:00 | Portfolio

Helyreállt a világ rendje: íme, 2024 növekedési bajnokai

A Portfolio minden decemberben áttekinti, hogy mely országok voltak az adott év növekedési bajnokai és nagy vesztesei.  A leggyorsabban növekvők között rendszerint azokat a szegény országokat láthattuk, amelyeknek sikerült jól megszervezni a felzárkózás alapvető feltételeit. A Covid alaposan öszekuszálta ezt a mintát, de a világgazdaság normalizálódásának talán az egyik legbiztosabb jele, hogy 2024-re szinte teljesen helyreállt a járvány előtti rend.

A 370-es euró/forint árfolyam is reális lenne - Mit várnak 2025-től a gazdaság és az ingatlanpiac szakértői?

2024. november 28. 18:21 | Portfolio

A 370-es euró/forint árfolyam is reális lenne - Mit várnak 2025-től a gazdaság és az ingatlanpiac szakértői?

A magyar gazdaság és ingatlanpiac jelenlegi helyzetét számos kihívás jellemzi, miközben a jövőbeli kilátások is bizonytalanok. A forintárfolyam gyengülése, a gazdasági növekedés lassulása és az uniós felzárkózás megtorpanása mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az ingatlanpiac alakulását. Hogy mik a jövőbeli kilátások, arról a Portfolio Property Awards 2024 konferencia szakértői osztották meg véleményüket.

Növekedési vágyak, 1 milliós átlagbér és a közgazdaságtudomány rögvalósága

2024. október 25. 06:10 | Dedák István

Növekedési vágyak, 1 milliós átlagbér és a közgazdaságtudomány rögvalósága

A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.

Teljessé vált az EU fejlettségi rangsora - magyar szempontból is vannak érdekességek

2024. október 21. 08:50 | Portfolio

Teljessé vált az EU fejlettségi rangsora - magyar szempontból is vannak érdekességek

A horvát GDP-adatok megérkezésével immár teljessé vált a 2023-as év európai uniós fejlettségi rangsora. A vártnak megfelelően a horvát egy főre jutó GDP már csak minimálisan marad el a magyartól. Viszonylagos jó hír, hogy a revíziók során a lakosság fogyasztási rangsorában elmozdultunk az utolsó helyről, visszaelőzve a bolgárokat.

Az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie

2024. október 17. 14:09 | Tar Gábor

Az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie

A kelet-közép-európai régióban az elmúlt 20 évében lezajlott felzárkózási folyamat az EU átlagához egyértelműen sikertörténetnek tekinthető - hangzott el a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencia panelbeszélgetésén, ahol a román, illetve a magyar jegybank egy-egy szakértője vitatta meg a térségbeli országok fejlődési lehetőségeit. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve Kuti Zsolt, a  Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza is úgy vélte: az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a felzárkózási folyamat elősegítésében.

Brüsszel körmére ég az EU lappangó válsága, lépéseket sürgetnek

2024. október 09. 17:06 | Szabó Dániel

Brüsszel körmére ég az EU lappangó válsága, lépéseket sürgetnek

Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.

Részletes keresés