Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első részben a forint árfolyammozgását és az ezt kiváltó tényezőket elemeztük. Vendégünk Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt. A második blokkban arról beszéltünk, hogy újabb bővítés előtt áll az Európai Unió, és olyan országok csatlakozhatnak a közösséghez, amelyek felzárkóztatásra szorulnak. Ez Magyarországra is hatással lehet, mivel csökkenhetnek az uniós forrásokat. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A harmadik részben a ma megjelent építőipari adatokat elemeztük Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
A Portfolio minden decemberben áttekinti, hogy mely országok voltak az adott év növekedési bajnokai és nagy vesztesei. A leggyorsabban növekvők között rendszerint azokat a szegény országokat láthattuk, amelyeknek sikerült jól megszervezni a felzárkózás alapvető feltételeit. A Covid alaposan öszekuszálta ezt a mintát, de a világgazdaság normalizálódásának talán az egyik legbiztosabb jele, hogy 2024-re szinte teljesen helyreállt a járvány előtti rend.
A magyar gazdaság és ingatlanpiac jelenlegi helyzetét számos kihívás jellemzi, miközben a jövőbeli kilátások is bizonytalanok. A forintárfolyam gyengülése, a gazdasági növekedés lassulása és az uniós felzárkózás megtorpanása mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az ingatlanpiac alakulását. Hogy mik a jövőbeli kilátások, arról a Portfolio Property Awards 2024 konferencia szakértői osztották meg véleményüket.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
A horvát GDP-adatok megérkezésével immár teljessé vált a 2023-as év európai uniós fejlettségi rangsora. A vártnak megfelelően a horvát egy főre jutó GDP már csak minimálisan marad el a magyartól. Viszonylagos jó hír, hogy a revíziók során a lakosság fogyasztási rangsorában elmozdultunk az utolsó helyről, visszaelőzve a bolgárokat.
Magyarország fejlődése a régión belül relatíve lelassult, miközben maga az EU egésze is leszakadóban van – ebben teljes egyetértés volt az elemzők között a Budapest Ecomic Forum panelbeszélgetésén.
A kelet-közép-európai régióban az elmúlt 20 évében lezajlott felzárkózási folyamat az EU átlagához egyértelműen sikertörténetnek tekinthető - hangzott el a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencia panelbeszélgetésén, ahol a román, illetve a magyar jegybank egy-egy szakértője vitatta meg a térségbeli országok fejlődési lehetőségeit. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza is úgy vélte: az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a felzárkózási folyamat elősegítésében.
Eredményes külföldi példák alapján kezdték el vizsgálni annak a lehetőségét Magyarországon, hogy miként lehetne társadalombiztosítási támogatással különböző mozgásformákat is előírni a betegeknek - mondta el pénteken Hévízen a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára, Révész Máriusz.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
„2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében” – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Az iparűzésiadó-bevételeket egy külön alapba irányítják, ahonnan pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére az egyes térségek.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
Alacsonyabb szintre került a román lakossági fogyasztás az Eurostat felülvizsgálatai során, ezzel négy pozícióval hátrébb került az európai uniós fogyasztási rangsorban. A magyar életszínvonal-mutató is kisebb lett, de így is majdnem visszaelőztük Bulgáriát.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
Nagy pofon elől sikerült kitérni.
Az elnök szerint "külföldi hatalmak" állnak a tüntetések mögött.
Külföldről vennék meg a krediteket.
Nagy gondot okoz a sószennyezés
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
