• Megjelenítés
Kiszámolták, mennyibe kerülne Magyarországnak a Huxit

2026. február 23. 14:14 | Babos András

Kiszámolták, mennyibe kerülne Magyarországnak a Huxit

A 2004-es uniós bővítés óta eltelt két évtized mérlege vegyes képet mutatott a közép-kelet-európai felzárkózásról: miközben a belső piac és az integrációs beágyazottság érdemi növekedési többletet adott a régiónak, 2008 után látványosan lassult a konvergencia, Magyarország pedig több mutatóban is jelentősen leszakadt a régiós társaitól – hangzott el az MTA európai integráció felzárkózási hatásairól szóló konferenciáján. Az előadók az innovációs és intézményi korlátokat, a demográfiai visszaesést, valamint az EU–magyar konfliktusok költségeit is a tartós felzárkózás fő kockázatai közé sorolták.

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

2026. február 16. 06:00 | Babos András

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

A rendszerváltástól az új Japánig: így robbant be egy régiós ország a világelitbe

2026. január 13. 15:00 | Babos András

A rendszerváltástól az új Japánig: így robbant be egy régiós ország a világelitbe

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint 2025-ben több fontos mérföldkövet is elért a lengyel gazdaság, amelyek közül kiemelkedik Svájc megelőzése a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában, illetve Japán lehagyása egy főre jutó GDP tekintetében. A közép- és kelet-európai ország sikerei a rendszerváltás időszakára nyúlnak vissza, az akkor felépített alapok (makrogazdasági stabilitás, privatizáció, innovatív kis- és középvállalkozások létrejötte, kiterjedt tőkepiacok), valamint az Európai Unió közös piacához és forrásaihoz való hozzáférés tartós gazdasági felzárkózást tett lehetővé. Bár a lengyel gazdaság növekedését több kockázat - például a költségvetési és demográfiai helyzet, valamint a mesterséges intelligencia elterjedése miatt kialakuló munkaerőpiaci feszültségek - is fenyegeti, az egységes politikai támogatás és a stabil alapok miatt az ország képes lehet tartani a 3-4 százalék körüli éves növekedést - áll az IMF aktuális értékelésében.

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

2025. november 01. 13:00 | Víg István János

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7% volt, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt – 3-4%-os növekedéssel – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A szerény magyar teljesítmény választás elé állítja a döntéshozókat: ha a régiós sáv élére szeretne az ország visszakerülni, akkor a gazdaság aktuális egyensúlyi, adósságfinanszírozási, beruházási, rövidtávú növekedési természetű problémáit kell megoldani, ellenben ha szintet akar lépni, akkor a makroökonómiai problémák mellett a gazdaság közép- és hosszútávú problémáira kell összpontosítani, amely jóval inkább mikro-, mintsem makroökonómiai természetű. A jelenlegi magyar vállalati szerkezet kedvező keresleti feltételek mellett sem képes 2-4%-nál magasabb átlagos növekedést elérni. Ezzel szemben legalább 8-10 évig tartó 4-6%-os növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság szintet tudjon lépni, és egyáltalán dinamikus növekedési és felzárkózási stratégiáról beszélhessünk.

Zárul a jövedelmi és a vagyoni olló – a középosztály gyarapodott a legjobban

2025. október 24. 07:00 | Hegedűs Tamás

Zárul a jövedelmi és a vagyoni olló – a középosztály gyarapodott a legjobban

Erős felütéssel a címében olvashattuk a minap a Portfolio elemzését, mely szerint „Teljesen kettészakadt Magyarország: a gazdagok egyre gazdagabbak, de a többség csak lassan jut egyről a kettőre”. Az állítást a szerző az Európai Központi Bank által vezetett kutatás eredményeiből felépített adatbázis, a Distributional Wealth Accounts adataira alapozta. Csakhogy érdemes figyelembe venni ennek a kutatásnak a korlátait, amellett, hogy ugyanebből az adatbázisból kiolvasható más információk egészen más irányú következtetésre vezetnek.

Szép csendben érkezik a kormány új lakhatási programja, fillérekért költözhetnek be a rászorulók

2025. szeptember 30. 09:04 | Portfolio

Szép csendben érkezik a kormány új lakhatási programja, fillérekért költözhetnek be a rászorulók

Társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendeletet a kormány az új szociális programjáról, amelynek célja, hogy jobb lakhatási lehetőséget teremtsen a leghátrányosabb helyzetű településeken élőknek. Ehhez civil szervezet segítségét is igénybe veszi, amely üresen álló lakásokat vagy házakat ajánlhat fel, ezeket pedig rászorulóknak adják bérbe kedvezményes feltételekkel, miközben szociális munkával is támogatják őket.

Már csak egyetlen EU-tagállam van Magyarország mögött a szegénységi rangsorban

2025. szeptember 29. 16:00 | Babos András

Már csak egyetlen EU-tagállam van Magyarország mögött a szegénységi rangsorban

2024-ben sem közeledett érdemben Magyarország jóléti szintje az Európai Unió átlagához - derül ki az Eurostat legfrissebb, lakossági jövedelemre vonatkozó adatközléséből. Bár nominális értelemben véve hazánkban jelentős mértékben nőtt a háztartások bevétele a tavalyi évben, a tartósan magas infláció és a jelentős forintgyengülés miatt vásárlóerőben ez csak alig jelentett emelkedést. Az európai uniós rangsorban a magyar lakosság jövedelmének vásárlóereje tavaly csak Szlovákiáét előzte meg, a kontinens átlagától való lemaradás pedig továbbra is nagymértékű.

Senkinek sem tetszik az EU új költségvetése, de épp ezért lehet jó

2025. szeptember 05. 16:23 | Portfolio

Senkinek sem tetszik az EU új költségvetése, de épp ezért lehet jó

Lényegesen megváltozhat az Európai Unió költségvetésének szerkezete, a mostani tervezet szerint kisebb súlyt kapnak a kohéziós és agrártámogatások, míg nagy súllyal megjelent a versenyképességi célkitűzés – mutattak rá a veszprémi Közgazdász-vándorgyűlésen megszólaló szakértők. Kicsi az európai uniós költségvetési mozgástér, lévén a tagállamok a nehéz költségvetési helyzetük miatt ódzkodnak a nagyobb közös pénzügyi szerepvállalástól, miközben a következő ciklusban már adósságot is kell törleszteni.

Navracsics Tibor: rengeteg a fehér folt Magyarországon, ahol nincs gazdasági gravitációs erő

2025. szeptember 05. 14:49 | Szabó Dániel

Navracsics Tibor: rengeteg a fehér folt Magyarországon, ahol nincs gazdasági gravitációs erő

Az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában alapvető változások jöhetnek a forráselosztásban, amelyekre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint a jelenlegi kohéziós politika Közép-Európában működik a legeredményesebben, míg Dél-Európa egyes térségeiben inkább leszakadás figyelhető meg. Magyarországon Budapest gazdasági növekedése kiemelkedő, a főváros egy főre jutó GDP-je 2004 és 2023 között 129-ről 168 százalékra emelkedett, ám ez nem terjedt át az ország többi részére. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az új uniós pénzügyi keretben a kohéziós forrásokat könnyen más célokra, például határvédelemre csoportosíthatják át. Október 21-én Budapesten találkozót tartanak a közép- és kelet-európai országok kohéziós minisztereivel, hogy közösen lépjenek fel a felzárkóztatandó térségek érdekében.

A magyar út: lemaradás vagy felzárkózás

2025. július 17. 10:00 | Hamecz István

A magyar út: lemaradás vagy felzárkózás

Minden év tavaszán, amikor megjelenik az Eurostat vásárlóerő-paritásos egy főre jutó GDP statisztikája, megindul a vita, hogy milyen okok állnak hazánk évek óta tartó lecsúszása mögött a rangsorban. Az alábbi írásban egy új keretben értelmezem a fejlettségi mutatók alakulását, illetve magyar felzárkózást régiós viszonylatban. A megközelítés a gazdaságpolitikai teljesítmény értékelésére is lehetőséget teremt.

Nem volt inkluzív jóléti fordulat Magyarországon

2025. július 16. 10:00 | Hüttl Antónia, Oblath Gábor

Nem volt inkluzív jóléti fordulat Magyarországon

Írásunkban áttekintjük a hazai jövedelmi és fogyasztási folyamatokat, és ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy igazolható-e a Századvég vezető elemzőjének azon állítása, miszerint Magyarországon az elmúlt években inkluzív jövedelmi fordulat következett be. A nemzetközi összehasonlítások és a hazai adatok egyaránt azt mutatják, hogy ilyen fordulat nem történt.

Kettészakadt Magyarország, csak egy szűk réteg tudott igazán gazdagodni

2025. július 14. 10:00 | Süle-Szigeti Bulcsú

Kettészakadt Magyarország, csak egy szűk réteg tudott igazán gazdagodni

Tíz év alatt jelentősen nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona, így ezen a téren sikerült közelebb kerülni az Európai Unió átlagához. A felzárkózás főként a gyors ütemben gyarapodó vagyonelemeknek köszönhető, de a magyarok adósságai sem bővültek a gazdasági növekedés által indokolt sebességgel. A számok mögé nézve azonban kiderül, hogy az országban végbement vagyonnövekedés nagyrészt egy szűkebb réteg zsebében csapódott le: a vizsgált időszakban tovább nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek, ezzel hazánk az egyik legegyenlőtlenebb uniós országnak tekinthető.

Itt a friss adat: a magyar fogyasztás a legkisebb az EU-ban

2025. június 18. 16:14 | Portfolio

Itt a friss adat: a magyar fogyasztás a legkisebb az EU-ban

A magyar gazdaság fejlettségi szintje az európai uniós átlag 77 százaléka volt 2024-ben – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból az országok vásárlóerő paritáson számolt GDP-jéről. Ezzel párhuzamosan a magyar végső lakossági fogyasztás az uniós átlag 72 százalékára zárkózott 2024-ben, amely 2 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai uniós rangsorban elfoglalt helyünk mindkét mutatóban változatlan: míg a GDP tekintetében hazánk öt államot előz meg, addig a fogyasztás mértéke ismételten a legalacsonyabb volt, de most már egyedül, mert Bulgária előrébb lépett.

Bod Péter Ákos: a kanyarban leelőznek minket

2025. június 11. 06:05 | Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos: a kanyarban leelőznek minket

Jelenlegi makrogazdasági adataink, hitelminősítői besorolásunk, versenyképességi helyzetünk többféle megítélést tesz lehetővé, az utóbbi években azonban láthatóan ütemet vesztettünk, különösen a dinamikusabb, új tagországokhoz képest. A külső sokkok adhatnának némi felmentést, ám ha rátekintünk a nagy fordulatok, megrázkódtatások alatti teljesítményünkre, aggasztó és különös mintát látunk: a versenytársakénál nagyobb mértékű a csökkenés az út kanyarodása idején.

Nagyon alacsonyak a bérek Magyarországon, pedig lenne kiút a gödörből

2025. május 15. 10:00 | Babos András

Nagyon alacsonyak a bérek Magyarországon, pedig lenne kiút a gödörből

Magyarországon a megtermelt jövedelemből jóval kisebb arányban részesednek a dolgozók, mint a fejlett országokban – állapítja meg Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense legújabb tanulmányában (pdf). A jövedelem egyensúlytalan felosztása rámutat a visegrádi régió gazdaságmodelljének korlátaira, melyek az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységből és az elmaradt fejlesztésekből származnak. A kiutat a tudástőke és a termelékenység fejlesztése jelentheti, mely utat nyithat a reálbérek felzárkózásának és a gazdaság szerkezeti átalakulásának.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility