Gazdaság

Alkony és pirkadat

Fazekas Károly
Angus Maddison egy főre jutó GDP becslései alapján Magyarország a második világháború óta leszakadóban van a nyugat-európai gazdaságoktól. Bár a Maddison-projekt frissített idősorai csak 2010-ig tartanak, a jelek szerint az elmúlt négy év során sem sikerült fordulatot elérnünk a fejlett világhoz való felzárkózásban. Különösen aggasztó a kép, ha figyelembe vesszük, hogy ma már az európai gazdaságoknál virulensebb ázsiai gazdaságokkal is lépést kellene tartanunk. A legújabb nemzetközi vizsgálatok globális pozícióink romlását mutatják: a versenyképesség visszaesését, az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának nehézségeit, a vállalatok üzleti környezetének romlását, az oktatás minőségének hanyatlását, a népesség jelentős részének leszakadását, a gyermekszegénység terjedését. Mindez olyan időszakban történik, amikor korábban reménytelen helyzetben lévő országok, egész régiók kerülnek ki a szegénység és nyomor csapdájából.
Ne tagadjuk, jó okunk van a rémületre. Inkább áldozatoknak, mintsem az események formálóinak érezzük magunkat. A félelemnek és a bizonytalanságnak azonban van egy évezredek óta bevált ellenszere. Mesélni kell! Az ember ugyanis narratívákban fogja fel a világot. Szükségünk van történetekre, melyek értelmet adnak a körülöttünk zajló kaotikus eseményeknek. Korábbi események belénk vésődött mintázatai alapján dönthetünk bizalomról vagy kárhoztatásról. Történeteink kötik össze tetteinket azok következményeivel.

Vegyük példaként az ipari forradalom fejleményeit! Az a vonat, amelyre most - egyre kevesebb eséllyel - fel szeretnénk kapaszkodni, 1700 körül indult el előbb Hollandiából, majd Angliából, és néhány emberöltő alatt átformálta Észak- és Nyugat-Európát, Észak-Amerikát, és mára szinte az egész világot. Az évezredek óta stagnáló termelékenység a 19. század közepe óta emberöltőnként megkétszereződik a fejlett országokban. Az ipari forradalom nem csupán a termelés, a technológia, hanem az életminőség és a tömegkultúra forradalma is volt. A mai fogalmaink szerint rendkívül nehéznek ítélt élet- és munkakörülmények ellenére jelentősen csökkent a gyermekhalálozás, és nőtt a várható élettartam. A változás egészséges ivóvizet, zárt csatornákat és emésztőrendszereket, a járványok és betegségek visszaszorulását, a tanulási lehetőségek folyamatos bővülését is jelentette. A növekvő bérek lehetővé tették, hogy egészségesebben táplálkozzunk, kevésbé zsúfolt és jobban fűtött lakásokban éljünk, igényesebben öltözködjünk és színvonalasabb orvosi ellátásban részesüljünk. Az élet minőségét befolyásoló változások jelentős része nem is a termelésben, hanem a háztartásokban ment végbe. Az új technológiák és innovációk átformálták a mindennapokban felhasznált tárgyakat, a főzést, a mosást, a gyermekek, az öregek és a betegek ellátását, a szabadidő felhasználását.

"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon olvashatók.

Mértékadó közgazdászok az elmúlt évtizedekben hol a természeti erőforrásokat, hol a lakosság iskolázottságát, hol a gazdaságpolitika minőségét tekintették meghatározó tényezőnek az elmaradottság és a szegénység elleni küzdelemben. Tőlük eltérően én azoknak a kutatóknak az érvelését fogadom el, akik szerint az új ismeretek révén megszületett új termékeknek, formáknak és alkalmazásoknak az emberi történelemben példa nélküli áradását elsősorban nem a felhasznált munka mennyiségének vagy intenzitásának megnövekedése, nem is a bérmunkások fokozott sanyargatása vagy a gyarmatok kirablása, nem a befektetett tőke bősége, és még csak nem is a tudományos forradalom során megszülető briliáns opusok sora indította el. Az ipari forradalmat a társadalomban néhány emberöltő alatt kialakuló, az innovációk megszületését segítő - Deirdre McCloskey szavaival: "a polgári méltóságot és szabadságot megteremtő" - közmegegyezés tette lehetővé. A tudományos forradalom során létrehozott elméleti tudás kétségtelenül ennek a változásnak az egyik előfeltétele volt. A kaput mégsem az elméleti tudomány fejlődése, hanem a mindennapi életet befolyásoló értékek gyökeres és nagyon gyors átrendeződése nyitotta ki az új világ előtt. Néhány évtized alatt az érintett országokban gyökeresen megváltozott a közvélekedés a kereskedésről, az ipari munkáról, a pénzről, a haszonról, az üzletelésről. Az üzletember, a kalmár, akit korábban közmegvetés övezett s a korrupció szimbóluma volt, a 19. század végére, Angliában és Skóciában a tisztesség és megbízhatóság jelképe lett.

Mivel magyarázható az emberek gondolkodásának ilyen gyors átalakulása? A tradíciók és az értékek folytonossága ellenére a társadalomra jellemző gondolkodásmód és a közbeszéd sokkal képlékenyebb és befolyásolhatóbb, mint az anyagi világ vagy az iskola által közvetített tudás. Az érzelmekben, hangulatokban, a megbecsülésben és a kiközösítésben bekövetkező változások sokkal gyorsabban mehetnek végbe, mint a tudás és a tőke akkumulációja. Néhány év, sokszor néhány hónap elég arra, hogy megváltozzon a társadalom attitűdje. A folyamat sokkal inkább a divat hullámának terjedéséhez hasonlítható. Sokszor a szó szoros értelmében össze is kötődött vele. Az első ipari forradalom például nem csupán a gőzgépet, a viszonylag olcsó és sokféle módon felhasználható energia forrásának feltalálását és széles körű alkalmazását jelentette. A fejlődést nem csupán új bányák, új kikötők, csatornák és vasútvonalak jelezték. Megváltozott az emberek ruházkodása, a lakások belseje, gyökeresen átalakult a népesség jelentős részének fogyasztási kultúrája. Az ipari forradalom egyik bölcsője, a birminghami Soho gyártelep a 18. század második felében nem csupán Watt-féle gőzgépekkel látta el a világot, hanem egyik központja lett a számában is gyorsan gyarapodó középosztály lakásait praktikus és esztétikai célokból elárasztó, fémből, fából, kerámiából és bőrből készült kütyük (Birmingham Toys) gyártásának.

Az innovációk elterjedtek a zenében, az irodalomban, az újságírásban, az építészetben és az iparművészetben, a hétköznapokban és az ünnepekben. Áradásuk lényege nem a küzdelem, nem a szakadatlan harc, hanem a társadalom egészében feléledő kíváncsiság, felfedezőkedv, tenni akarás, késztetés a kísérletezésre, a bütykölésre, a dolgok megjavítására és átalakítására. A változás igazán fontos jellemzője nem a szén és nem a vas termelésének növekedése, hanem az, hogy felértékelődött az innovációra való képesség méltósága, társadalmi elismertsége, csökkent a címekkel és rangokkal járó előjogokkal és a járadékvadászattal szembeni tolerancia.

A dolgoknak ilyetén természete ad magyarázatot arra, miként lehet néhány év alatt döntő változásokat elérni egy-egy ország innovációs képességében, növekedési potenciáljában. Az emberek közötti interakciókra nagyon is jellemző a hatások és a következmények visszacsatolódása és nemlinearitása, a kibontakozást sokszor pánik vagy eufória terjedése kíséri. Ma már közel sem ismeretlen terep ez a közgazdász kutatók számára. Az evolúciós és hálózati gazdaságtan eredményei számtalan példával igazolják, a társadalom gazdagsága elsősorban attól függ, hogy a kompetenciák egymásra épülő alkalmazása milyen sűrű szövedékké alakul. Az egymáshoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek változatossága önmaga is erős motorja a gazdaság növekedésének.

Azt gondolnánk, hogy az átértékelődés nyomán felhalmozódó szellemi és morális tőke már természeténél fogva is maradandó vagyona a társadalomnak. Sajnos, ez nem így van. Az átértékelődés során létrejövő társadalmi közmegegyezést folyamatosan meg kell újítani, és tudatosan kell azon dolgozni, hogy a kibontakozó pozitív folyamatok meg ne rekedjenek, vissza ne forduljanak. Nem csupán a család és az iskola, hanem a mindennapi érintkezésben használt, a médiában elhangzó szavak, szimbólumok és gesztusok is komoly szerepet játszhatnak mind az építésben, mind a rombolásban.

Angliában 1834-ben a Westminster-apátságban emlékművet emeltek James Wattnak. A szobor felállítását széles körű adománygyűjtés előzte meg, amely maga is hozzájárult az új technológiába vetett bizalom megerősödéséhez. A bizalmat pedig, mint az angol pázsitot, művelni kell, akár évszázadokon keresztül. A Bank of England 2011-ben hozta forgalomba az új ötvenfontos bankjegyet. Ezen két személy látható. Az egyik James Watt, a gőzgép tökéletesítője, a másik Matthew Boulton, Watt üzlettársa, aki vállalkozói tudásával, kapcsolatrendszerével, vállalatszervezési tudásával elérte, hogy a gőzgép néhány év alatt az angol textilipar meghatározó energiaforrása lett. Mervyn King a Bank of England kormányzója sajtóközleményében így indokolta a két személy együttes szerepeltetését: "Boulton és Watt gőzgépei és egyéb innovációi meghatározó tényezői a nemzet ipari forradalmának. A feltaláló és a vállalkozó együttműködése éppen azt a kereskedelmi sikert teremtette meg, amelyre a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében országunknak szüksége van a következő években."

A rossz hír az, hogy nem csupán a felvilágosodásnak, az innovációs hálózatok megerősödésének lehetnek jellegzetes időszakai. A társadalomban mindig vannak, akik "fogékonyak" az innovációs energiákat kioltó megoldásokra. Ideje van a pirkadatnak, de ideje lehet a sötétedésnek is. Amikor a polgári méltóság és a szabadság elveszti értékét a közmegegyezésben, amikor elveszítjük a hitünket abban, hogy saját sorsunk irányítói vagyunk, hogy nekünk magunknak kell kikísérleteznünk, megvalósítanunk és eladnunk ötleteinket. Nem másoknak, hanem nekünk áll szabadságunkban vállalkozni és véghezvinni álmainkat. Nem csupán a pénzügyi rendszerek, a bankközi kapcsolatok hálója lehet sérülékeny. Minél sűrűbb körülöttünk a kapcsolatok, az eszmék és a hitek hálózata, annál sérülékenyebb a helyi és országos társadalmi terek finom ökológiai rendszere. A gyűlölet, a kétségbeesés és a reménytelenség gyorsan megfertőzheti az emberi kapcsolatokat.

A jó hír az, hogy a társadalmak, akárcsak más ökológiai rendszerek, többnyire képesek elkerülni az összeomlást. Az emberi társadalom az általunk ismert világ legbonyolultabb és legsikeresebb adaptív rendszere. A szűkebb és tágabb közösségek, hasonlóan más komplex rendszerekhez, képesek az alkalmazkodásra és az újrakezdésre. Az elsötétedés után újra és újra ideje lehet a felvilágosodásnak, a kooperációnak, a megbízhatóságnak, a korrupció zsigeri elutasításának, a polgári méltóságnak és szabadságnak. Mindazonáltal, elmerengve a múlt eseményein, nem árt meghallgatni Sören Kierkegaard figyelmeztetését: "Életünket csak visszatekintve tudjuk megérteni, de élni csak előrefelé lehet!"

NÉVJEGY Fazekas Károly (1951) közgazdász. 1975-ben végezte el a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. Egyetemi évei alatt tagja volt a Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László szakkollégiumának. Kandidátusi fokozatát 1989-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1975-ben lépett be az MTA Közgazdaságtudományi Intézetébe. 2005 és 2012 között az intézet igazgatója, 2012 óta az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója. 2007 és 2009 között elnöke az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztalnak. 2006 óta elnöke az MTA Munkatudományi Bizottságának, tagja a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének, egyetemi magántanár a Budapesti Corvinus Egyetemen.

GettyImages-1095488022
GettyImages-800536520
GettyImages-1173741712
Frankfurti tőzsde
shutterstock_1457337218
BÉT
Alteo klub
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Varga Péter Pál Budai Egészségközpont