Indulatos vélemény a romló statisztikákról
- A hivatal hosszú évek gyakorlatával szakított, amikor egyszerűen elzárta a nyilvánosság elől a statisztikai adatokhoz értő hivatali szakértőket. Helyette a kommunikációs osztályhoz lehet címezni a kérdéseket - nálunk eddig a válaszolási arány kettőből nulla.
- Nagyjából tíz éve próbálják a felhasználók átnyomni az üzenetet, hogy egyáltalán nem jó, hogy a KSH kiadványformákban gondolkodik. A felhasználót a külkereskedelmi mérleg, az infláció, a konjunktúra, a demográfia érdekli, nem pedig a "gyorstájékoztató", a "tükör", az "e-polc", a könyvtár alsó polca stb. Ehhez képest az idéntől még a klasszikus KSH jelentéseket is sikerült ketté kapni. A gyorstájékoztatóknak és a statisztikai tükröknek pedig még a publikációs naptára is különvált, hogy akit egy bizonyos gazdasági, társadalmi folyamat izgat, az is biztosan négyféle csatornát legyen kénytelen szemmel tartani, hátha valahol mond erről valami újat a KSH.
- Értekezhetnénk még arról, hogy vajon mi a macerásabb: a Stadat online rendszeréből visszamenőleg törölni a 2-3 évnél régebbi adatokat, vagy otthagyni, hadd örüljenek a felhasználók a hosszú idősoroknak. (Találja ki a kedves olvasó, melyik történik.) Vagy hogy a felhasználói igényekhez való igazodás jegyében minden évben a legérdekesebb adattábla tűnik el valamelyik gyorstájékoztatóból, hogy lassabban, nehézkesebben lehessen eljuttatni az információt az olvasóhoz.
- Sorolhatnánk még a bajainkat. Legyen elég annyi, hogy már nagy hazai intézményi felhasználók is szívesebben fordulnak az Eurostathoz, amikor magyar adatokért kutatnak, mert ott kényelmesebben, megbízhatóbban férnek hozzá. Talán ez bizonyítványnak elég is.
Na de tényleg fejezzük be a szomorkodó panaszkodást, mert inkább a legutóbbi tanulságos esetet szerettem volna megosztani, ami azért még a KSH egyre szerényebb track recordja mellett is külön említést érdemel.
A KSH tavaly megújította a kiskereskedelmi statisztikáját. Azóta a lakossági fogyasztási folyamatokról (elvileg) eligazító adatokat havonta kétszer közli, először előzetes, majd később részletes formában. A félhivatalos magyarázat szerint azért, mert a korábbi gyakorlatban az Eurostatról előbb lehetett hozzájutni számokhoz, mint a KSH-tól, ami azért elég furcsa, tekintve, hogy az Eurostatnak is a KSH szállítja a számokat. Vagyis akár még örülhettünk is volna, de aztán megtapasztalhattuk az eredményt.
Az első hónapokban azt láthattuk, hogy az előzetes számok olyannyira eltérnek a részletes adatközlés fő számától, hogy gyakorlatilag nem lehet vele mit kezdeni. (Magyarázatot, ami az ilyen jelenségek esetén a számok értelmezését segítené, természetesen sosem ad a KSH.)
Aztán egyszer csak a statisztika "megjavult". Szinte egyik hónapról a másikra az előzetes és a részletes adatok közötti különbség teljesen eltűnt. Ennek laikus felhasználó örülne, de valójában a dolog elbizonytalanító. Ha ugyanis nem rendelünk hozzá magyarázatot, akkor fogalmunk sincs arról, hogy mi történt az adatminőséggel. Javult az előzetes számok előállításának a módszertana, vagy épp ellenkezőleg, a részletes számoknál sincs annyival jobb adat, hogy pontosítani legyen érdemes? Jó, legyünk optimisták, reméljük, hogy az előzőről van szó, és végre az előzetes adattal is lehet valamit kezdeni. Na de a hülye (elnézést) felhasználónak erről tényleg tapasztalati úton kell értesülni? "Nézd már, a harmadik egymást követő hónapban nem írták felül az előzetes adatközlés számait, lehet, hogy változott az adatelőállítás módszertana?" Amikor erről tanultam, akkor még úgy állt a dolog, hogy a statisztikai hivatalok hitelességéhez szorosan hozzátartozik, hogy az adatminőségről - és különösen annak változásáról - tájékoztatja az érdeklődőket. Mert az időszerűség és a pontosság feszítésében nyilván nem lehet a tökéletességet elérni (és elvárni sem), de hogy csak a fejünket vakargassuk egy-egy adat láttán, hogy ezt most mennyire vegyük komolyan, az szintén nem megoldás.
További finomság, hogy áprilisban egy kiugró fogyasztási értéket rosszul azonosított be a hivatal, ami miatt a kiskereskedelmi forgalom szezonálisan igazított idősora teljesen szétesett, gyakorlatilag utána az sem volt világos, hogy a lakossági vásárlási kedv nő vagy csökken. Nem akarjuk ezzel részletesebben az olvasót terhelni, itt és itt részletesen írtunk a dologról. Még a Magyar Nemzeti Bank is próbált utánajárni a dolognak, a KSH ennek ellenére sem gondolta, hogy érdemes lenne megszólalnia. (Igaz, nem túrtam fel ezért a honlap módszertani archívumát, lehet hogy valahol, valamikor el lett suttogva a magyarázat.)
Remélem, voltak páran, akik idáig átrágták magukat, mert most jön az igazi bicskanyitogató ügy, ami igazából megindította bennem a panaszáradatot. A héten megjelent legfrissebb kiskereskedelmi jelentésében a KSH visszamenőleg jelentősen felfelé mozdította el az éves növekedési számokat. Ebben önmagában nem lenne semmi meglepő, az újonnan beérkező adatok hatására végrehajtott revíziók az adatpontosságot növelik, és jó, hogy van ilyen. Ám az az ok, ami miatt a KSH ezúttal revíziót hajtott végre, nem csak nálam dobta le a láncot. Tessék figyelni: a dohánytermékek fogyasztását tavaly év közepéig becsléssel vették számba, utána viszont elkezdtek a hivatalos trafikos forgalmi adatokkal kalkulálni. Ennek során - ahogy a számokból világosan látszik - kiderült, hogy az utóbbi módszertan szisztematikusan és jelentősen (10 milliárd forintos a nagyságrend) nagyobb számokat ad.
Mi ilyenkor a logikus megoldás? Hát az biztos nem, amit a KSH csinált. A hivatal ugyanis fogta magát, és az éves növekedési számait úgy állította elő, hogy viszonyítási alapul még a tavalyi becsült (tehát az eltérő módszertan miatt lényegesen kisebb) forgalom szolgált. Így persze könnyű "növekedni". (Voltak, akik megpróbálták valahogy kiszűrni a valóságot, amiből nagyjából az adódott, hogy a tényleges növekedés 6% helyett inkább 2-3% lehet.) És innentől még csak találgathatjuk, hogy vajon ezen fals mutató hatására feljebb húzza-e a hivatal például a tavalyi GDP-számot, vagy épp ez idei első negyedéveset. Tartózkodnék az olyan indulatos jelzőktől, amiket személyes beszélgetéseken a hozzám hasonló felhasználók emlegettek, de az biztos, hogy ez finoman szólva sincs rendben.
Nyilvánvalóan más eredményre vezető módszertanok számait így összevetni csak igen nyomós okokra hivatkozva lehet, de ilyen magyarázatot a KSH nem adott. Józan ésszel azt gondolnám, hogy azért, mert nem is igen van. A tanulságot mindenki vonja le maga, köszönöm a türelmet.
Mélyen a front mögött változtatták nappallá az éjszakát az ukrán drónok
Újabb kényes célpontot találtak el a filléres fegyverek.
Az EP szerint Ursula von der Leyen új terve gyakorlatilag megtapossa az uniós alapelveket
Éles bírálatok és nyílt elégedetlenség fogadta az unió új költségvetését.
Mi az a Tomahawk és miért retteg tőle egész Oroszország?
Nagy vihart kavart egy kiszivárgott ötlet.
Hatalmas szerződéscsomaggal próbálják levenni Trumpot a lábáról a bahreiniek
Boeing repülőket és amerikai szervereket vásárolnak.
Növekedéssel zárták az első félévet a magyar alapok, sok pénz ment abszolút hozamú befektetésekbe
Közzétette júniusi statisztikáit a BAMOSZ.
Vasököllel venne revansot Trumpon az Európai Unió bővülő országhada
Egyre többen borítanák az asztalt a vámháború miatt a legfájdalmasabb gazdasági csapással.
Lázár János bejelentette: helytállási pénzt kapnak azok, akik a vihar elhárításán dolgoztak
"Most már csak a hétköznapokban kell ugyanígy helytállni."
Szíria az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását kéri az izraeli légicsapások miatt
Megvitatnák a következményeket.
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé
SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben
A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kis
Végre kimondták: nem kell tovább fenntartani a projekteket
Miközben sok pályázó már túl van a projektje fenntartásán, a Hatóság csak most tisztázta a legfontosabb kérdést.
Miért nem emelkedik mindig az infláció, ha vámot emelnek?
Súlyos inflációt jósoltak az elemzők, amikor Donald Trump áprilisban bedurrantotta a vámháborút, és jogosan: a vámok növelik az importált termékek árát, ami végső soron a... The post Mié
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón


Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Vége a pénzesőnek? Fájni fog a kiszivárgott EU-s agrárreform
Teljesen más világ jöhet, ha megvalósulnak a brüsszeli tervek.
Pokoli hónapok után vérszegény időket várnak az elemzők
Érkeznek a második negyedév amerikai vállalati beszámolói.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?