Miből jön ez a sok beruházás?

Tavaly éves átlagban 12%-kal bővültek a beruházások Magyarországon, ami az egyik legnagyobb tempó a rendszerváltozás óta. A dinamizmus fő oka, hogy az uniós támogatások csúcsra futottak - hangzik az egyszerű magyarázat, amit látszólag szépen magyaráz az uniós forrásbeáramlás.

A fizetési mérleg statisztika ugyanis világosan mutatja, hogy az EU-transzferek beáramlása folyamatosan bővül, tavaly a nettó transzfer értéke meghaladta az 1800 milliárd forintot. Az alábbi ábrán jól látszanak a mögöttünk hagyott hétéves uniós ciklus cikkcakkjai. 2007-2008-ban az új rendszerre való áttérés alacsonyan tartotta a támogatásokat. (Érdekes hipotézis, hogy az ekkor kitörő pénzügyi válságot azért vészelték-e át a legjobban a lengyelek, mert a labdarúgó Európa-bajnokság miatt nekik voltak finanszírozható projektjeik.) 2010-11-ben a kormányváltás utáni intézményi átalakítás akasztotta meg a beáramlások megindult élénkülését, utána viszont szakadatlan emelkedést figyelhetünk meg. A források jó része beruházási teljesítményt támogathatott, így valóban megalapozottnak látszik kijelenteni, hogy az elmúlt két év beruházás-élénkülése szoros összefüggésben állhatott az uniós támogatások felfutásával.

Van azonban a sztoriban egy olyan elem, ami nem hagyott minket nyugodni. Nevezetesen, hogy a fizetési mérlegben lévő adatok azt az aktust ragadják meg, amikor az unió utólag kifizeti azt a beruházást, ami már régen megvalósult a magyar költségvetés rutinszerű előfinanszírozásával. Vagyis a fenti mutató meglehetősen nagy csúszással követi le az uniós finanszírozású projektek megvalósulását.

Többek között ezért kértük el a Miniszterelnökségtől az EU-támogatások költségvetési előfinanszírozásának alakulását. Sajnos csak éves bontásban kaptuk meg, de így is tanulságos kép tárult a szemünk elé. A 2013-as megugrás után ugyanis 2014-ben már alig nőtt tovább a beáramló forrás, vagyis a beruházási dinamika további megugrását látszólag nemigen magyarázza. Pedig eközben tényleg minden arra utal, hogy az uniós támogatások növekedésre gyakorolt hatása jelentős. Az építőipart a nagy értékű állami beruházások húzták, a beruházásokon belül jól hasítottak a közvetlenül költségvetési körön belüli fejlesztések is - és lehetne még sorolni a rengeteg adatot, megfigyelést, ami ezt támasztja alá. Tévedtünk volna?

Nem tévedtünk. Egyszerűen arról van szó, hogy a beruházások esetében nem jó viszonyítási bázist nézünk. A KSH napokban megjelent beruházási statisztikája közli az alábbi ábrát, ami nagyon tanulságos. Eszerint ugyanis 2014 folyamán alig volt növekedés a beruházási teljesítményben. A rendkívül gyors felfutás valójában 2013 második felében történt, majd ezen a historikusan magas szinten stagnált a beruházás. Bár az ilyen szezonálisan igazított fix bázisú idősorokban mindig van egy jó adag bizonytalanság (a beruházások esetében különösen), annyit azért óvatosan megállapíthatunk, hogy az éves átlagos beruházási dinamika jórészt az úgynevezett "áthúzódó hatás" miatt emelkedett 7%-ról 12%-ra.

Az áthúzódó hatásról A GDP naptári évek közt mért változásai nem csak a tárgyévben bekövetkező változásoktól függnek, hanem a változó megelőző, bázisévi alakulásától is. Ezt az alábbi képlettel illusztrálhatjuk: ahol Y a t naptári év (i) negyedévének szezonálisan igazított GDP szintjét jelenti. A GDP éves indexe két tagra bontható fel. Az első tag, az ún. áthúzódó hatás azt mutatja, hogy a bázisév utolsó negyedéve mennyivel volt magasabb (alacsonyabb) a bázisév átlagánál. A második tag pedig azt jelzi, hogy a bázisév utolsó negyedévéhez képest a tárgyévben átlagosan mennyit emelkedett (csökkent) a GDP szintje.

Ha összetoltjuk a két mutatót egy ábrára, akkor az alábbi kép tárul elénk:

Látható, hogy 2010-12-ben (az európai adósságválság közepén) az EU-támogatások emelkedése még csak fékezni tudta a beruházások apadását, majd 2013-ban mindkét területen élesen felfelé fordul a tendencia, hogy aztán 2014-ben egy magasabb szinten újra ellaposodjon. (Ha az EU-támogatások előfinanszírozásáról is lenne negyedéves bontású adatunk, talán jobban megfigyelhetnénk az együttmozgás szorosságát.)

A fenti gondolatmenet végén látszólag ugyanoda lyukadtunk ki, ahonnan elindultunk. A beruházások élénküléséért jelentős részben az EU-támogatások felpörgése felel. Eközben azonban azt is megállapítottuk, hogy az utóbbi negyedévekben a beruházások már nem bővültek tovább érdemben, az éves változást kifejező szép indexeket inkább a mélyben lévő bázisoknak köszönhetjük. Ez azt is jelenti, hogy az idén már kisebb áthúzódó hatásokra számíthatunk, így az éves átlagos beruházás-növekedés érdemben el fog maradni a tavalyitól.

• Címkék:
• beruházás,
• makrogazdaság