A közjegyzők évi egymillió ügytől mentik meg a bíróságokat

25 évvel ezelőtt, 1992. januárjában állították vissza Magyarországon a latin típusú közjegyzőséget: azóta a közjegyzők nem állami alkalmazottként, de az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként, független és pártatlan hatóságként végzik tevékenységüket. A közjegyzői irodák behálózzák ma már az országot - nagyjából 20 kilométerenként található egy közjegyzői iroda - az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása egyszerűen hozzáférhetővé teszi az egyezségi eljárást mindenki számára. A közjegyzők előtti nemperes eljárások háromnegyede 3 hónapon belül, több mint 90%-a pedig fél éven belül befejeződik - hangzott el pénteken a 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon, amelynek házigazdája a Magyar Országos Közjegyző Kamara (MOKK).

Egyre nagyobb szükségünk van a közjegyzőkre

Az elmúlt 25 évben folyamatosan bővült a közjegyzők hatásköre, éves ügyszámuk 330 ezerről mára 1,7 millióra nőtt, a hatáskörükbe tartozó eljárások száma pedig a kezdeti 6-ról 22-re emelkedett. A klasszikus közjegyzői tevékenységek - hagyatéki eljárás, okirat-szerkesztési eljárás - mellé több, korábban a bíróságok hatáskörébe tartozó eljárás - fizetési meghagyásos eljárás, előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése - került részben vagy egészében közjegyzői hatáskörbe, tovább erősítve a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenységét.

A Budapesti Közjegyzői Kamara (BKK) elnöke, Parti Tamás köszöntőbeszédében elmondta, az elmúlt negyed évszázad a nagy múltú európai közjegyzőség történetében is mozgalmas volt.

A növekvő komplexitás évszázadát éljük, amelyben egyre nehezebb döntések előtt állunk, és egyre több ellentmondással találkozunk a jog terültén is. A közjegyzőségnek központi szerepe van a polgárok biztonságos alkalmazkodásának segítésében, és a fent említett ellentmondások feloldásában

- mondta a közjegyző.

A tehermentesítés az egyik fő cél

Tóth Ádám, a MOKK elnöke elmondta, hogy amikor az országban szabadság van, akkor a közjegyzőség intézménye rendben működik, míg a szabadság csorbulása, ellehetetleníti a közjegyzők működését. Ez történt a Magyarországon a második világháború után, de a magyar demokrácia újraéledésével, 1992-ben a közjegyzőség is újjászületett hazánkban.

A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a közjegyzőség célja az igazságszolgáltatás működésének segítése, a bíróságok terheinek könnyítése.

Azzal, hogy a bíróságok szerepkörét több esetben a közjegyzők vették át, az érintett eljárások egyszerűbbek, gyorsabbak és hatékonyabbak lettek. A közjegyzők mára évente közel egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat

- tette hozzá.

Tovább bővül a közjegyzők hatásköre

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a magyar közjegyzőség hagyománya valójában évszázadokra nyúlik vissza, és bár voltak jobb és rosszabb korszakai, az a fontos, hogy ma van okunk ünnepelni. Szerinte a legfőbb teendő most felkészülni a jövő kihívásaira, ami egyrészt azt jelenti, hogy jól megszokott tevékenységek, feladatok válnak feleslegessé, másrészt pedig azt, hogy a közjegyzői feladatok köre tovább bővül.

Az elmúlt évtizedekben egyre több feladata lett a közjegyzőknek, például a fizetési meghagyásos eljárások, amelyek ellátása jelentősen tehermentesítette a bírságokat, miközben egyre nagyobb részét tette ki a közjegyzői forgalomnak. A jövőben egyre több családjogi kérdés kerül közjegyzői hatáskörbe, jövőre pedig újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre.

2018-tól polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthetünk egyezséget. Az új hatáskörrel tovább erősödik a közjegyzők permegelőző szerepe.

• Címkék:
• igazságszolgáltatás,
• mokk,
• makrogazdaság,
• jog