Csak most jön az igazi mennyország a magyar dolgozóknak

Tavaly év végén 4 millió 450 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérése szerint, ami új történelmi csúcsot jelentett, de érzékelhető, hogy már lelassult a foglalkoztatás növekedési üteme a korábbi évekhez képest. A foglalkoztatottak száma 1%-kal sem haladta meg a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakéban mért szintet, miközben 2015-2016-ban még 3% körüli éves dinamikát láthattunk. A foglalkoztatás növekedési ütemének lassulása azonban nem a gazdasági növekedés vagy a kilátások esetéeges romlásával magyarázható, hanem azzal, hogy a munkaerőpiacon egyre komolyabb korlátokat láthatunk, ugyanis nagyon visszaesett a folglalkoztatásba bevonható munkaerő-tartalék. Megjegyzendő, hogy az elsődleges munkaerőpiac ennél gyorsabban bővül.

• A foglalkoztatottság idén tovább növekedhet és a munkanélküliség is csökkenhet, miután
• a GDP-növekedés a tavalyihoz hasonló, 4%-hoz közeli lehet,
• ami a vállalatok munkaerő-keresletének erőteljes növekedésével párosul.

Idén nyár végén megközelítheti, kis szerencsével el is érheti a 4 millió 500 ezret a foglalkoztatottak száma, ami új rekord lehet. A munkaerő-kereslet szempontjából ennél erőteljesebb növekedés is lehetne, viszont mostanra 200 ezer fő alá csökkent a munkanélküliek száma, a közfoglalkoztatottaké pedig 180 ezer fő.

A munkanélküliség dinamikus mérséklődésére már aligha számíthatunk, hiszen a területi problémák mellett foglalkoztathatósági gondok is vannak (akik most munka nélkül vannak, azok már nehezen foglalkoztathatóak), a közmunkások azonban már "közelebb kerültek a munka világágához", miközben a vállalatok jelentősen csökkentik a felvételi kritériumokat, így a munkaerőhiányos környezetben nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el, mint a munkanélküliek.

A közfoglalkoztatottaktól és a külföldön dolgozóktól megtisztítva 4 millió 160 ezer munkavállaló volt Magyarországon a tavalyi negyedik negyedévben, ami 2%-os növekedés egy év alatt. Ez gyorsabb, mint a teljes foglalkoztatotti létszám növekedése, miután kissé csökken a külföldön dolgozók száma és mérséklődik a közfoglalkoztatottaké.

Összességében azt látjuk, hogy az elsődleges munkaerőpiac továbbra is erős, és arra számítunk, hogy a közmunkások száma tovább fog csökkenni, amit részben az is okoz, hogy a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közötti különbség növekszik. Várakozásunk szerint idén megérinthetjük a 4 millió 250 ezer fő körüli foglalkoztatotti létszámot az elsődleges munkaerőpiacon (közmunkásokról és külföldön dolgozóktól megtisztítva).

Szezonális hatások miatt természetesen lehetnek olyan hónapok, amikor a jelenleginél alacsonyabb foglalkoztatotti számokat látunk majd, és kissé megugorhat a munkanélküliség is (ami a tavalyi negyedik negyedévben 3,8% volt), de lehetnek olyan hónapok, amikor 3%-hoz lehet közelebb a munkanélküliségi ráta, mintsem a 4-hez.

De az idei év nagy jelentősége vélhetően nem ez lesz, hanem az, hogy a közmunkások és a munkanélküliek együttes aránya a mostani 8%-os szintről 6-7% közé süllyedhet, ami sokkal relevánsabb mutató, ha tisztán akarunk látni abban a tekintetben, hogy vajon hol tartunk a teljes foglalkoztatás kérdésében.

A "foglalkoztatási rekord és a csökkenő munkanélküliség" forgatókönyvét reálisan csak az írhatja felül valamelyest, ha a kormány valóban belekezdene a közszféra átalakításába - a közfoglalkoztatottak nélküli költségvetési szférában ugyanis valóban látszik tartalék, akik a versenyszférában is foglalkoztathatók -, amely átmenetileg ugyan növelhetné a munkanélküliségi rátát, ugyanakkor mérsékelhetné a munkaerőhiányt. A jelenlegi magas GDP-növekedés és a fokozódó munkaerőhiány közepette kisebb áldozatokkal lehetne megvalósítani ezt, mintsem a konjunktúra lanyhuló időszakában, amikor egyébként is csökken a munkaerő iránti kereslet.



(Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi / Oláh Tibor. Dolgozók az 1250 tonnás présgépnél. Az Autótechnika Ipari Zrt-ben külföldi márkákhoz készítenek több mint 300 féle alkatrészt.)

• Címkék:
• munkaerőhiány,
• munkaügy,
• munkanélküliség,
• makrogazdaság,
• foglalkoztatottság,
• hornyák józsef