Döntött a kormány: új kriptoszabályok jönnek Magyarországon

A péntek este közzétett jogszabály lényege, hogy a hazai rendszerbe teljes körűen átültesse az EU új, kriptoeszközökre és globális minimumadóra vonatkozó információcsere-irányelveit a magyar jogba.

A törvény célja, hogy a NAV kiterjeszthesse az automatikus adatszolgáltatást mind az uniós tagállamokkal, mind harmadik országokkal, különösen a digitális platformokról származó jövedelmek és a kriptoeszköz-ügyletek területén.

A változások nyomán az adóhatóság a korábbinál jóval szélesebb körben gyűjthet, cserélhet és elemezhet adatokat, beleértve a kriptoszolgáltatók által közölt forgalmi, azonosítási és tranzakciós információkat, valamint a globális minimumadóhoz kapcsolódó országonkénti jelentéseket.

A törvény egyik legnagyobb újdonsága, hogy teljesen új adatszolgáltatási, átvilágítási és információcsere-kötelezettséget vezet be a kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A szolgáltatóknak 15 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz, adatot kell szolgáltatniuk a felhasználóik illetőségéről, pénzmozgásairól és minden jelentendő kriptoeszköz-ügyletről, majd az adatokat a NAV kilenc hónapon belül köteles automatikus módon továbbítani a megfelelő országok adóhatóságainak.

A kriptoszolgáltatók mulasztás esetén akár 2 millió forintos bírságot kaphatnak, és ha ismételten elmulasztják a jelentéstételt vagy átvilágítást, a NAV törölheti őket a nyilvántartásból.

A törvény a kriptoiparra nézve Európában egységes, rendkívül részletes adatszolgáltatási minimumot vezet be, amelyhez Magyarország most igazodik.

Jelentős módosítások történnek a pénzügyi számlák és egyéb jövedelemtípusok automatikus információcseréjében is. A NAV-nak 2026-tól évente tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem, tiszteletdíjak, nyugdíjak, ingatlanhasznosításból származó bevételek, jogdíjak vagy nem letéti osztalékok közül pontosan mely kategóriákról oszt meg adatokat más tagállamokkal.

Új részletszabályok vonatkoznak a számlatulajdonosokról beszerzendő információkra is: a pénzügyi intézményeknek a korábbinál több adatot kell gyűjteniük az ellenőrzést gyakorló személyek feladatköreiről, a számlák típusáról, illetve arról, hogy rendelkezésre álltak-e megfelelő ügyfél-nyilatkozatok.

A NAV ezeket egységes elektronikus formátumban továbbítja az EU-tagállamoknak vagy más, elismert megállapodással rendelkező országoknak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images