Már látni, milyen lehet a magyar egészségügy új finanszírozása

A magyar egészségügy egyik legaktuálisabb kérdése és a szakmai szereplőket érthető módon a leginkább foglalkoztató ügy, hogy miként alakul át a hazai rendszer finanszírozása. Több tényező ugyanis ebbe az irányba mutat, sokak szerint csak az a kérdés, hogy mikor születik meg erről a döntés. A tényezők, amelyek az új széljárásra utalnak:

• A cafeteria rendszerének átalakítása alapjaiban forgatja fel a vállalatok által (a munkavállalók számára biztosított) nyújtott egészségbiztosítások rendszerét. A kormánypártok ebben legutóbb egyértelmű üzenetet küldtek a biztosítóknak.
• A jegybank szakértői versenyképességi javaslatcsomagjukban továbbra is az egészségbiztosítás és egészségpénztár kiegészítő jellegének fontossága mellett érvelnek.
• Néhány héttel ezelőtt Kiss Zsolt, a NEAK főigazgató-helyettese tért ki egy előadásában a kiegészítő biztosítások rendszerére. Ezzel a szellem kikerült a palackból.

Kiss Zsolt most a Figyelőnek beszélt erről. A hetilap azt írja, hogy "gondolkodás természetesen jelenlegi is folyik a kiegészítő biztosításokról mint a társadalombiztosítási rendszer egyik új lehetséges eleméről, hiszen a finanszírozás stabilitását az állami egészségügyi rendszerünkben hosszú távon meg kell tartani".

Együtt kell gondolkodniuk a szereplőknek, mégpedig azért, hogy a bevezetéssel ne alakulhasson ki olyan struktúra, amely kétpólusúvá teheti az egészségbiztosítási rendszert, vagyis amelyik megosztja az embereket a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben

- fejtette ki a szakember a lapnak.

A szakember a megoldást a jelenleg egészségbiztosítási szisztéma megtartása mellett létrejövő, a plusz-szolgáltatásokhoz való hozzáférést elősegítő kiegészítő biztosításokban látja.

Szélesebb spektrumú hozzáférést biztosíthat például a normál társadalombiztosítási rendszerben még nem teljeskörűen elérhető technológiákhoz, az ápoláshoz vagy bizonyos kényelmi szolgáltatásokhoz. Kiss Zsolt azonban nem szeretné túlgondolni a kérdéskört.

Aláhúzta azt is, hogy a NEAK-nak kulcsszerepet kell betöltenie a rendelkezésre álló források elosztásában. Az alapkezelő azért sem megkerülhető, mert az állami egészségügyi rendszerben maga az állam az, amely szabályozóként kizárólagosságot élvez az ágazat teljes vertikumában - érvel a cikkben. Ezzel arra utalhatott, hogy az állami biztosító szervezné meg a kiegészítő biztosítás rendszerét is.

Az új rendszer úgy működne, mint egy vasúti jegy:

Ez a jegy minden embernek a rendelkezésére áll mondjuk egy közepes komfortfokozatú kocsiban. Kiegészítőt bárki válthat az első osztályra is, ha úgy akarja. A vonat minden utast elvisz a célállomásra, bármelyik kocsiban is utazik, ám az első osztályon lévőket sem viszi oda, ahová nem vezet sínpálya, a vasúti jegy pedig nem váltható repülőjegyre.

A főigazgató-helyettes megerősítette, hogy nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy a kiegészítő biztosítás rendszerének a keretében háttérbe szoruljon a normál biztosítottak ellátása.



A szakember arról is beszélt, hogy nem vonja kétségbe a privát szolgáltatások rendszerbeli helyét és szerepét, hiszen a NEAK is szektorsemleges, a lényeg mindig a betegellátás biztonsága. A minőség megtartás érdekében, az egységes szabályozási elvek érvényesítésével meg kell húzni bizonyos határvonalat a privát gondozással kapcsolatban. Az egységes biztosítási keretrendszer tehát a működés és a kontroll szempontjából is kiemelt jelentőségű - érvel a cikk Kiss Zsolt alapján.

Felvetődik az a kérdés is, hogy a NEAK hogyan ellenőrizhetné a magánszolgáltatókat. Erre várhatóan az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér teljessé válása adhat választ. Lehetővé teheti egy intelligens kontrollrendszer bevezetését. "A NEAK emellett felkészült arra is, hogy a szolgáltatási térben, meghatározott időintervallumok szerint visszacsatolást nyújtson majd a betegeknek az ellátásról" - írja a Figyelő.

• Címkék:
• egészséggazdaság,
• egészségügy,
• állami egészségügy,
• makrogazdaság,
• portfolio private health forum,
• egészségbiztosítás,
• neak