Las Palmas de Gran Canaria, Canary Islands, Spain
Gazdaság

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.

Magyarországon 2021 második negyedévében a kibocsátás szintje elérte a koronavírus megjelenése előtti utolsó negyedévben (2019 Q4) tapasztalt egy negyedévnyi GDP-szintet, azaz azt mondhatjuk, hogy egy negyedévet vizsgálva megtörtént a helyreállás. Magyarország mellett a KKE-régión belül Lengyelországban, Romániában, Észtországban, Litvániában és Lettországban is megtörtént a helyreállás, míg a nyugati országok közül csupán Írország és Dánia érte el vagy haladta meg a 2019 negyedik negyedéves kibocsátás mértékét. Emellett Finnország és Svédország is rendkívül közel került a potenciális kibocsátási szintjéhez, így a régió mellett a skandináv országok gazdasági teljesítménye is kimagasló volt az EU-ban 2021 második negyedévében. Hazánk kiemelkedő teljesítményében a magas átoltottság miatti gyors nyitás mellett kulcsszerepet játszott a magas beruházási ráta, a legfrissebb második negyedéves adatok alapján Észtországot követően a második legmagasabb GDP arányos beruházási rátánk volt.

A két országcsoport kiemelkedő gazdasági teljesítménye nem csak a legutóbbi negyedévben, hanem 2021 egészében is fent fog maradni. Az Európai Bizottság friss GDP előrejelzése szerint Magyarország GDP-je várhatóan meg fogja haladni a válság előtti 2019-es évi szintet, várhatóan annak 101 százalékát fogja kitenni. Magyarország mellett a KKE-régióból Lengyelországban, Romániában, Litvániában, Lettországban, Észtországban és Bulgáriában fogja előreláthatólag meghaladni a válság előtti szintet a GDP, míg a nyugati országok közül csupán Írországban, Luxemburgban, Svédországban és Dániában fog ez várhatóan megvalósulni. Ebből fakadóan nem csak a negyedéves, de az éves adatok is alátámasztják, hogy

a KKE-régió gazdasága sokkal gyorsabban helyreállt, mint a nyugat- és dél-európai államok többsége.

A becslések alapján a mediterrán országok a potenciális kibocsátási szintjüktől 5 százalékkal fognak eltérni az idei gazdaság teljesítményük alapján, amivel az EU sereghajtóinak tekinthetjük őket. Az uniós helyreállítási alap (RRF) 30 százalékát a tagországok között a válság előtti gazdasági teljesítményük elérése szerint allokálják, azaz az RRF legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a mediterrán országok lesznek. Továbbá az RRF-en belüli hitelfelvételt is elsősorban a sérülékeny mediterrán országok fogják várhatóan kihasználni.

A járvány okozta társadalmi és gazdasági károk enyhítésére az országok többsége komoly támogatásokat nyújtott fiskális és monetáris forrásokból egyaránt. Látható volt, hogy kivétel nélkül, de különböző mértékben emelkedtek a GDP-arányos bruttó államadósságok, legnagyobb mértékben a mediterrán, legkevésbé pedig az északi országokban. A fiskális impulzusnál nagyobb mértékben növekedtek a jegybankmérlegek a legtöbb uniós országban, aminek hátterében többek között vállalati kötvényvásárlások, refinanszírozáson keresztüli likviditásnövelés, és nem utolsó sorban az állampapír-vásárlások húzódtak meg. Ahogy a legnagyobb fiskális impulzus tekintetében, úgy a monetáris politikai impulzus esetében is élen jártak a mediterrán országok az elmúlt másfél évben. A jegybankok általi állampapír-vásárlásokkal korrigált értékeket figyelembe véve is változatlanul fellelhető a Kelet-Nyugat és az Észak-Dél különbség a stimulusok mértékét tekintve. A rangsor középmezőnyét szemlélve megállapítható, hogy a helyreálláshoz a kelet-közép-európai országoknak elegendő volt egy közepes-alacsony fiskális-monetáris stimulus.

mediterran1
Forrás: Eurostat, EKB, jegybankok honlapjai, saját számítás Megjegyzés: A fiskális impulzus a GDP arányos államadósság változásából, a monetáris impulzus a GDP arányos jegybankmérlegek változásából fakad. A teljes impulzust érdemes korrigálni a jegybanki állampapír-vásárlásokból fakadó stimulussal.

Ebből fakadóan kijelenthető, hogy Magyarország és a KKE régió sem a válság alatt, sem pedig a kilábalás során nem adósodott el túlzottan. 2020-ban az államadósság Magyarországon (80,4 százalék) és a régió többi országában (Lengyelország 57,5 százalék, Csehország 38,1 százalék, Szlovákia 60,6 százalék) egyaránt az EU-s átlagos (90 százalék) szint alatt maradt. 2021-ben várhatóan továbbra is az EU-s középmezőnyben maradhat a KKE régió államadóssága. Az amúgy is túlzottan eladósodott mediterrán országok tovább növelték a GDP-arányos államadósságukat az EU-s átlaghoz képest, amiben a kiugró költségvetési hiány mellett a markánsan visszaeső GDP is szerepet játszott. Komoly kockázatot jelenthet ezen országok számára, hogy adósságválságba kerülnek, főképp akkor, ha a fejlett országok jegybankjai elkezdik a szigorítást.

A jelentős ösztönzőcsomagok egyik elsődleges célja volt a munkaerőpiac megvédése egy korábban ismeretlen válságban. A gyors gazdasági helyreállás a magas foglalkoztatottság és alacsony munkanélküliség fenntartása mellett tudott megvalósulni a KKE régióban. Magyarországot (3,4 százalék) és a régiós országokat a válságot megelőzően is alacsony, 4 százalék alatti munkanélküliség jellemezte, ami csak nagyon kismértékben emelkedett a válság alatt. Hazánkban, mint más KKE országokban idén év végén 4 százalék körül lehet a ráta. A foglalkoztatottak 4,7 millió fős számát tekintve pedig Magyarországon a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien. Ezzel szemben, a mediterrán országokat már a válság előtt is 10 százalékos és a fölötti munkanélküliség jellemezte (Spanyolország 15 százalék felett), de a fejlettebb északi országokban is nagyobb mértékben növekedett a munkanélküliség, mint a KKE régióban.

 Az Európai Uniós országok munkaerőpiacaira divergencia volt jellemző már a válság előtt is, és a kilábalás során továbbra is eltérőek az egyes országcsoportok munkaerőpiaci mutatói. De miért is fontos a munkaerőpiac feszessége a kilábalás során, és mi a következménye?

Egy empirikus közgazdasági összefüggés a módosított Phillips-görbe, ami az alacsony munkanélküliség szintjét az infláció növekedésével köti össze. Egy másik legalább ennyire fontos közgazdasági tétel, Okun törvénye, ami a kibocsátás és a munkanélküliség között fennálló ellentétes irányú kapcsolatot igazolja. E kettő következményeként a munkanélküliség csökkenése és a gazdaság együttes növekedése törvényszerűen az infláció megugrásával jár együtt. Figyelembe véve az egyes országok 2021-es várható munkanélküliségi rátáját, a 2020-as ledolgozott munkaórák számának és az átlagbérek változását, és ezek alapján feszes, közepes és laza jelzőkkel látjuk el azoknak a munkaerőpiacait, úgy a módosított Phillips-görbe összefüggését is igazolhatjuk. Az EU-s országok éves GDP helyreállása feszes munkaerőpiac fenntartása mellett és a várható inflációs szintjük között a fenti kapcsolathármast azonosíthatjuk. A feszes munkaerőpiac, vagyis az alacsony munkanélküliség megtartása és a válságból való kilábalás együttes fennállása tehát természetes módon jár együtt az infláció növekedésével. Ennek egyik magyarázata, hogy a vállalatok nem a munkaerő leépítésével, hanem a fogyasztói árak megemelésével hozzák helyre profitabilitásukat. Az elmúlt időszakban a KKE régióban – különösen Magyarországon és Lengyelországban – a jegybanki cél feletti inflációt többek között ez is magyarázza. Ezzel szemben a mediterrán térségben Spanyolország kivételével továbbra is jegybanki cél alatti infláció van, vagyis a gyors kilábaláshoz köthető „szükséges rossz” a déli államokat nem veszélyezteti.

mediterran2a
Forrás: Eurostat, saját számítás Megjegyzés: Az EU-s országokat munkanélküliség (2021E), ledolgozott munkaórák számának (2020) és az átlagbérek (2020) változása szerint sorba rendeztük. Ezek átlagának alapján azokat az országokat, akik 10 alatti pontszámot értek el "feszes munkaerőpiaccal" jellemezhető országok csoportjába soroltuk, 10 és 20 közötti pontszámúakat "közepes munkaerőpiaccal", végül a 20 feletti pontszámúakat "laza munkaerőpiac" jelzővel illettük.

Természetesen az infláció természete összetett, alapvetően négy forrást azonosíthatunk. A globális és lokális tényezők egyaránt lehetnek átmenetiek és tartósak. A globális-tartós és globális-átmeneti elemek egy ország jegybankjának ráhatásán kívül esik, ilyenek az energia-, alapanyag- és nyersanyagárak, az ellátási láncok lassulása, vagy például a konténer- és a chiphiány. Egy ország cselekvőképességének szempontjából fontosabb inflációs források a lokális-átmeneti és lokális-tartós elemek. Előbbi, tehát az átmeneti elemek súlya a gazdaság újraindulásával felerősödött, ugyanis a munkaerőpiaci súrlódások, a hirtelen megugró kereslet, és az elmaradt jövedelmek pótlására bekövetkező áremelések mind egyszerre jelentkeznek. A lokális tartós elemek (permanens munkaerőhiány, túlköltekező költségvetés vagy a másodkörös hatások és inflációs várakozások növekedése) kényszeríthetnek ki leginkább jegybanki reakciót.

Számba véve egy gazdasági válságból való helyreállás leglényegesebb indikátorait, – mint a GDP visszatérés, fiskális és monetáris impulzus GDP-arányos változását, államadósságot és költségvetési hiányt, GDP-arányos jegybankmérleg arányát, beruházási és munkanélküliségi rátát, átlagbérváltozást, ledolgozott munkaórák számának a változását, valamint az inflációs céltól való eltérést – az Európai Unióban a Kelet-Nyugat és Észak-Dél tengely egyértelműen azonosítható. Az indikátorokból alkotott helyezések tekintetében a KKE-országok és a skandináv államok az EU éllovasai a koronavírus-járvány kilábalásában, miközben a mediterrán országok a sereghajtók. A déli államok jelentős adósságállománnyal és magas munkanélküliségi rátával küzdhetnek meg az elkövetkező időszakban is a járvány előtti kibocsátási szint eléréséért, amit tovább nehezít a turizmus fenntartható helyreállásának a bizonytalansága is.

3. ábra: Az EU 27 tagállamának gazdasági teljesítménye a COVID válságot követően

mediterran3
Forrás: Saját számítás Megjegyzés: Az EU-s országokat a GDP visszatérés, fiskális és monetáris impulzus GDP arányos változása, államadósság és költségvetési hiány, GDP arányos jegybankmérleg aránya, munkanélküliségi ráta, beruházási ráta, átlagbérváltozás, ledolgozott munkaórák számának a változása, inflációs céltól való eltérés szerint rangsoroltuk. Ezek átlagából képzett sorrend alapján határoztuk meg az újraindítás hatékonyságának tekintetében az élmezőnyt (zöld), középmezőnyt és a sereghajtókat (piros).

A szerzők a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodájának munkatársai.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

fodrász koronavírus
FrankfurtiTőzsde

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
fodrász koronavírus