
Magyarországon 2021 második negyedévében a kibocsátás szintje elérte a koronavírus megjelenése előtti utolsó negyedévben (2019 Q4) tapasztalt egy negyedévnyi GDP-szintet, azaz azt mondhatjuk, hogy egy negyedévet vizsgálva megtörtént a helyreállás. Magyarország mellett a KKE-régión belül Lengyelországban, Romániában, Észtországban, Litvániában és Lettországban is megtörtént a helyreállás, míg a nyugati országok közül csupán Írország és Dánia érte el vagy haladta meg a 2019 negyedik negyedéves kibocsátás mértékét. Emellett Finnország és Svédország is rendkívül közel került a potenciális kibocsátási szintjéhez, így a régió mellett a skandináv országok gazdasági teljesítménye is kimagasló volt az EU-ban 2021 második negyedévében. Hazánk kiemelkedő teljesítményében a magas átoltottság miatti gyors nyitás mellett kulcsszerepet játszott a magas beruházási ráta, a legfrissebb második negyedéves adatok alapján Észtországot követően a második legmagasabb GDP arányos beruházási rátánk volt.
A két országcsoport kiemelkedő gazdasági teljesítménye nem csak a legutóbbi negyedévben, hanem 2021 egészében is fent fog maradni. Az Európai Bizottság friss GDP előrejelzése szerint Magyarország GDP-je várhatóan meg fogja haladni a válság előtti 2019-es évi szintet, várhatóan annak 101 százalékát fogja kitenni. Magyarország mellett a KKE-régióból Lengyelországban, Romániában, Litvániában, Lettországban, Észtországban és Bulgáriában fogja előreláthatólag meghaladni a válság előtti szintet a GDP, míg a nyugati országok közül csupán Írországban, Luxemburgban, Svédországban és Dániában fog ez várhatóan megvalósulni. Ebből fakadóan nem csak a negyedéves, de az éves adatok is alátámasztják, hogy
a KKE-régió gazdasága sokkal gyorsabban helyreállt, mint a nyugat- és dél-európai államok többsége.
A becslések alapján a mediterrán országok a potenciális kibocsátási szintjüktől 5 százalékkal fognak eltérni az idei gazdaság teljesítményük alapján, amivel az EU sereghajtóinak tekinthetjük őket. Az uniós helyreállítási alap (RRF) 30 százalékát a tagországok között a válság előtti gazdasági teljesítményük elérése szerint allokálják, azaz az RRF legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a mediterrán országok lesznek. Továbbá az RRF-en belüli hitelfelvételt is elsősorban a sérülékeny mediterrán országok fogják várhatóan kihasználni.
A járvány okozta társadalmi és gazdasági károk enyhítésére az országok többsége komoly támogatásokat nyújtott fiskális és monetáris forrásokból egyaránt. Látható volt, hogy kivétel nélkül, de különböző mértékben emelkedtek a GDP-arányos bruttó államadósságok, legnagyobb mértékben a mediterrán, legkevésbé pedig az északi országokban. A fiskális impulzusnál nagyobb mértékben növekedtek a jegybankmérlegek a legtöbb uniós országban, aminek hátterében többek között vállalati kötvényvásárlások, refinanszírozáson keresztüli likviditásnövelés, és nem utolsó sorban az állampapír-vásárlások húzódtak meg. Ahogy a legnagyobb fiskális impulzus tekintetében, úgy a monetáris politikai impulzus esetében is élen jártak a mediterrán országok az elmúlt másfél évben. A jegybankok általi állampapír-vásárlásokkal korrigált értékeket figyelembe véve is változatlanul fellelhető a Kelet-Nyugat és az Észak-Dél különbség a stimulusok mértékét tekintve. A rangsor középmezőnyét szemlélve megállapítható, hogy a helyreálláshoz a kelet-közép-európai országoknak elegendő volt egy közepes-alacsony fiskális-monetáris stimulus.

Ebből fakadóan kijelenthető, hogy Magyarország és a KKE régió sem a válság alatt, sem pedig a kilábalás során nem adósodott el túlzottan. 2020-ban az államadósság Magyarországon (80,4 százalék) és a régió többi országában (Lengyelország 57,5 százalék, Csehország 38,1 százalék, Szlovákia 60,6 százalék) egyaránt az EU-s átlagos (90 százalék) szint alatt maradt. 2021-ben várhatóan továbbra is az EU-s középmezőnyben maradhat a KKE régió államadóssága. Az amúgy is túlzottan eladósodott mediterrán országok tovább növelték a GDP-arányos államadósságukat az EU-s átlaghoz képest, amiben a kiugró költségvetési hiány mellett a markánsan visszaeső GDP is szerepet játszott. Komoly kockázatot jelenthet ezen országok számára, hogy adósságválságba kerülnek, főképp akkor, ha a fejlett országok jegybankjai elkezdik a szigorítást.
A jelentős ösztönzőcsomagok egyik elsődleges célja volt a munkaerőpiac megvédése egy korábban ismeretlen válságban. A gyors gazdasági helyreállás a magas foglalkoztatottság és alacsony munkanélküliség fenntartása mellett tudott megvalósulni a KKE régióban. Magyarországot (3,4 százalék) és a régiós országokat a válságot megelőzően is alacsony, 4 százalék alatti munkanélküliség jellemezte, ami csak nagyon kismértékben emelkedett a válság alatt. Hazánkban, mint más KKE országokban idén év végén 4 százalék körül lehet a ráta. A foglalkoztatottak 4,7 millió fős számát tekintve pedig Magyarországon a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien. Ezzel szemben, a mediterrán országokat már a válság előtt is 10 százalékos és a fölötti munkanélküliség jellemezte (Spanyolország 15 százalék felett), de a fejlettebb északi országokban is nagyobb mértékben növekedett a munkanélküliség, mint a KKE régióban.
Az Európai Uniós országok munkaerőpiacaira divergencia volt jellemző már a válság előtt is, és a kilábalás során továbbra is eltérőek az egyes országcsoportok munkaerőpiaci mutatói. De miért is fontos a munkaerőpiac feszessége a kilábalás során, és mi a következménye?
Egy empirikus közgazdasági összefüggés a módosított Phillips-görbe, ami az alacsony munkanélküliség szintjét az infláció növekedésével köti össze. Egy másik legalább ennyire fontos közgazdasági tétel, Okun törvénye, ami a kibocsátás és a munkanélküliség között fennálló ellentétes irányú kapcsolatot igazolja. E kettő következményeként a munkanélküliség csökkenése és a gazdaság együttes növekedése törvényszerűen az infláció megugrásával jár együtt. Figyelembe véve az egyes országok 2021-es várható munkanélküliségi rátáját, a 2020-as ledolgozott munkaórák számának és az átlagbérek változását, és ezek alapján feszes, közepes és laza jelzőkkel látjuk el azoknak a munkaerőpiacait, úgy a módosított Phillips-görbe összefüggését is igazolhatjuk. Az EU-s országok éves GDP helyreállása feszes munkaerőpiac fenntartása mellett és a várható inflációs szintjük között a fenti kapcsolathármast azonosíthatjuk. A feszes munkaerőpiac, vagyis az alacsony munkanélküliség megtartása és a válságból való kilábalás együttes fennállása tehát természetes módon jár együtt az infláció növekedésével. Ennek egyik magyarázata, hogy a vállalatok nem a munkaerő leépítésével, hanem a fogyasztói árak megemelésével hozzák helyre profitabilitásukat. Az elmúlt időszakban a KKE régióban – különösen Magyarországon és Lengyelországban – a jegybanki cél feletti inflációt többek között ez is magyarázza. Ezzel szemben a mediterrán térségben Spanyolország kivételével továbbra is jegybanki cél alatti infláció van, vagyis a gyors kilábaláshoz köthető „szükséges rossz” a déli államokat nem veszélyezteti.

Természetesen az infláció természete összetett, alapvetően négy forrást azonosíthatunk. A globális és lokális tényezők egyaránt lehetnek átmenetiek és tartósak. A globális-tartós és globális-átmeneti elemek egy ország jegybankjának ráhatásán kívül esik, ilyenek az energia-, alapanyag- és nyersanyagárak, az ellátási láncok lassulása, vagy például a konténer- és a chiphiány. Egy ország cselekvőképességének szempontjából fontosabb inflációs források a lokális-átmeneti és lokális-tartós elemek. Előbbi, tehát az átmeneti elemek súlya a gazdaság újraindulásával felerősödött, ugyanis a munkaerőpiaci súrlódások, a hirtelen megugró kereslet, és az elmaradt jövedelmek pótlására bekövetkező áremelések mind egyszerre jelentkeznek. A lokális tartós elemek (permanens munkaerőhiány, túlköltekező költségvetés vagy a másodkörös hatások és inflációs várakozások növekedése) kényszeríthetnek ki leginkább jegybanki reakciót.
Számba véve egy gazdasági válságból való helyreállás leglényegesebb indikátorait, – mint a GDP visszatérés, fiskális és monetáris impulzus GDP-arányos változását, államadósságot és költségvetési hiányt, GDP-arányos jegybankmérleg arányát, beruházási és munkanélküliségi rátát, átlagbérváltozást, ledolgozott munkaórák számának a változását, valamint az inflációs céltól való eltérést – az Európai Unióban a Kelet-Nyugat és Észak-Dél tengely egyértelműen azonosítható. Az indikátorokból alkotott helyezések tekintetében a KKE-országok és a skandináv államok az EU éllovasai a koronavírus-járvány kilábalásában, miközben a mediterrán országok a sereghajtók. A déli államok jelentős adósságállománnyal és magas munkanélküliségi rátával küzdhetnek meg az elkövetkező időszakban is a járvány előtti kibocsátási szint eléréséért, amit tovább nehezít a turizmus fenntartható helyreállásának a bizonytalansága is.
3. ábra: Az EU 27 tagállamának gazdasági teljesítménye a COVID válságot követően

A szerzők a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodájának munkatársai.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
Francia győzelem Portugáliában: lecsapott az óriásbank a milliárdos bizniszre
Jön a hányattatott sorsú bank tranzakciója.
Szorulnak ki az orosz csapatok Szumiból, nagy változást jelentett be a haderőben Putyin – Híreink az ukrajnai háborúról pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Lezuhant egy Londonba tartó repülőgép 242 emberrel a fedélzetén, friss hírek érkeztek
Felszállás közben történt a baleset.
Baljós előjelek: több kényszerleszállás volt Boeing 787-es gépekkel az Air India katasztrófája előtt
Volt, amit a most is gyanús fékszárnyak okoztak.
Videó: bődületes hibát követett el Oroszország, Ukrajna nem is volt rest kihasználni
Lecsaptak az ukrán drónerők.
Átalakul a világrend – de hova tegyem a pénzem?
Kína, Európa és Amerika versenye a tőkepiacokon is döntési helyzet elé állít minket.
Biodiverzitás-barát vállalkozások: nemcsak felelősség, üzleti lehetőség
A biodiverzitás megőrzése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági érdek is. A vállalatok számára ma már nem elég a környezeti hatásukat mi
Indulnak a revízió háborúi
700 ezer kontra 7 milliárd. Az egyik nagyságrendekkel kisebb szám, mint a másik. A számok elvont világából a reális világba tolva a dolgot: hétmilliárd eurónak...
The post Indulnak a revízió
Azok a drága előfizetések!
Az előfizetések kérdése a pénzügyi tudatosságban mindig zavart, talán soha nem tudtam eléggé kapcsolódni hozzá, mert nekem nincs sok, legalábbis mindig így éreztem. Pedig az előfizetések,
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik
Még a jó cégeket is adják, de találni vonzó lehetőségeket Törökországban
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban van a reálkamat, így a helyi...
The post Még a jó cégeket is adják
Újra komoly hozamlehetőségek vannak a zöld részvényekben
Az energiaátmenet korunk megkérdőjelezhetetlen megatrendje, amibe sokáig áramlott a pénz, de a lufi kipukkadt: 2021 óta jelentős eséseket láttunk az ágazatban. Mostanra viszont az értékeltség
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.


- Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Tőzsdei fordulat zajlik a szemünk előtt – Mit érdemes most venni?
Eljött a kicsik ideje.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.