Luxus lenne nem élni a pályázatokkal, de van pár buktató

A legtöbb agrárgazdasági vállalkozásnál életbevágó fontosságú, hogy a támogatásokon felül milyen feltételekkel juthatnak további forrásokhoz a mindennapos gazdálkodási tevékenységeikhez, illetve hosszabb távra szóló fejlesztéseikhez.

Kérdéses, hogy a gazdálkodók milyen banki finanszírozási megoldások között válogathatnak, és hogyan változnak az agrárhitelezés banki követelményei.

A Portfolio Agrárszektor 2021. konferencia kerekasztal-beszélgetésén kiderült, hogy gyakorlati szempontból melyek voltak a támogatási pályázatok és a hozzájuk társuló banki finanszírozási konstrukciók tapasztalatai, illetve a projektmegvalósításban milyen könnyítések várhatók a jövőben. De hol lehetnek a legnagyobb buktatók, és hogyan kerülhetjük el ezeket?

Milyen kihívásokat okozhat a vidékfejlesztési pályázatdömping?

Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy az új pályázatok új lehetőségek adnak, amikkel a vállalkozásoknak élniük kell, ha versenyben szeretnének maradni – ehhez azonban egy idő után kevés lesz a hitel, a hitelhez ugyanis önerőre is szükség van. A szakember elmondása szerint akár 50%-ra is.

Kovács Zoltán MBA, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint nem elég az, ha van egy pályázó, akinek van egy ötlete. Azt a legtöbbször át kell alakítani és módosítani, valamint, ami a legfontosabb, hogy meg kell tervezni. Komoly kihívásokat adhat az, hogy mintegy 8 ezer milliárd forintot kell menedzselni, így a projektmenedzserek kiemelt szerephez jutnak majd, hiszen nekik az egész értékteremtési láncot – az ötlettől a projekt szabályos megvalósításáig – végig kell követniük. Arra pedig nem volt példa, hogy 3 hónap alatt szülessenek döntések. Ha azonban valaki nem tudja igazolni az önerőt, az nem tud lépni. Kihangsúlyozta, hogy az építőipari árakat is nagyon fontos lenne lekövetni.

A bank az a hely, ahol örülnek, ha egy ügyfél a Vidékfejlesztési Program (VP) miatt keresi meg őket. Ami pedig külön öröm, hogy a VP-programok közel fele fejlesztési pénz lesz, illetve, hogy a VP-n belül mintegy 30 százalék lesz „zöld” kifizetés

- mondta Laurinyecz Anita az UniCredit Bank Hungary Zrt. Agrárfinanszírozás, Európai Uniós Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás terület vezetője.

Hozzátette, hogy ebből is látszik, hogy már a fejlesztési projektekben is előtérbe kerültek a zöld és fenntarthatósági szempontok.

Mi a helyzet az önerővel?

Laurinyecz Anita felhívta a figyelmet arra is, hogy az önerő biztosításának már nem szabadna nagy gondot okoznia, hiszen a piac sokkal rugalmasabb.

Már csak 5-10% önerőt várnak el a bankok.

Amit viszont érdemes megfontolni, az a finanszírozás költsége, mivel a VP-projektek csak korlátozottan kombinálhatóak a KAVOSZ Agrár Széchenyi Beruházási hitellel. Az infláció és a kamatok emelkedő trendben vannak, ezért akár piaci kamaton, de most javasolt megoldani a finanszírozást. Nem érdemes kivárni, már a pályázat beadását követően el lehet kezdeni a tárgyalást a bankkal. 

Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese elmondta, hogy a kockázatok folyamatosan emelkedtek, de a kezességi díjak nem fognak emelkedni az Alapítványnál, hiszen a támogatás a dolguk és a céljuk is egyben. Emellett sokszor a likvidálás is a cél.

Alacsonyabb díjak mellett nagyobb, extra tartalommal tudjuk segíteni a pályázókat

- fogalmazott.

Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy valóban hatalmas lehetőségeket nyújtanak a mezőgazdasági vállalkozók számára a pályázatok.

Kijelenthetem, hogy a korábbi bírálati folyamatot le tudtuk csökkenteni, valamint megtettünk mindent, hogy a rendszereket stabilizáljuk

- mondta Viski József.

A fenti kijelentés pedig azt takarja, hogy már 4-5, a kisebb projekteknél 3-4 hónap az elbírálási idő. A tavalyi állattenyésztési és kertészeti pályázatok esetén 20 milliárd forint kifizetést tudtunk teljesíteni, az átlagos ügyintézési idő pedig 50 nap volt. Karácsony előtt pedig még 100 milliárdnyi döntés fog megszületni.

Bűdi Károly, az Agro-Tár Kft. termelésirányítója is hangsúlyozta:

az elmúlt 10-15 évnek elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy a mezőgazdaságban dolgozók „megérjenek” arra, hogy pályázzanak.

A sok felhívás miatt mindig felkészültnek kell lenni. A legnagyobb gond a szakember szerint azzal van, hogy egyes pályázatoknál, például a terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag előállító üzemek fejlesztésére kiírt pályázat esetében nagyon nehéz végigvinni a folyamatokat, hiszen egyszerre szakad minden a gazdák nyakába. Kovács Zoltán éppen ezért megerősítette, hogy a megfelelő szakértők elengedhetetlenek minden pályázat esetében, ugyanis egy gazdának nem kell értenie mindenhez, ez egy külön szakterület. Ha tehát sikereket szeretnének elérni a termelők, ahhoz bizony kell a szakember segítsége. Ami még szintén elengedhetetlen, az a hit, mivel, ha valaki nem hisz az elbírálás sikerében vagy nem is remél győzelmet, annak nem is érdemes semmilyen pályázatot sem benyújtani.

A cikk megjelenését az MFB Invest Zrt. támogatta.

Fotó: Stiller Ákos