A költségvetést és a gazdálkodók jelentős részét is érinti az új hulladékgazdálkodási díj
Gazdaság

A költségvetést és a gazdálkodók jelentős részét is érinti az új hulladékgazdálkodási díj

A 2023 júliusában induló kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere érinti a költségvetés bevételi oldalát is, ugyanis az éveken keresztül a költségvetésnek bevételi forrást jelentő környezetvédelmi termékdíj akár nullára is redukálódhat az új rendszerben. Bár még sok a tisztázatlan kérdés, az EPR rendszer júliusi indulása egyre közeleg, újabb adminisztratív terhet róva ezzel a díjfizetéssel érintett jelentős számú társaságra.

Az új EPR díj átalakítja a környezetvédelmi termékdíj (KVDT) rendszerét is

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) részletszabályait tartalmazó rendelet már egyértelműen meghatározza azokat a termékáramokat – a rendszerrel érintett termékcsoportok – melyek után kiterjesztett gyártói felelősségi díjat azaz EPR díjat kell fizetni.

Annak érdekében, hogy elkerüljék az azonos termékcsoportokra vonatkozó kettős fizetési kötelezettséget, – azonos termék után KVTD-t és EPR-t is fizetni kellene - az EPR szabályozással tulajdonképpen azonos időben módosult a termékdíj szabályozás, mely szerint mindkét díjjal érintett termék után fizetendő termékdíjból az EPR- díjat le kell vonni, és amennyiben marad termékdíj akkor csak azt kell teljesíteni.   

Az EPR termékáramok szinte teljes egészében lefedik a környezetvédelmi termékdíj fizetéssel érintett termékköröket, és amennyiben az EPR díj magasabb lesz, mint a jelenlegi termékdíj tételek akkor kijelenthető, hogy tulajdonképpen termékdíjból a korábbi évekkel ellentétben semmilyen állami bevétel nem fog származni.

EPR díj – a költségvetést is érinti

A rendelkezésre álló adatok szerint a 2023-ra 60.000 millió forint várható bevételt terveztek, amely a többi adóbevételhez képest nem jelentős összeg, de ezzel a bevétellel megítélésem szerint már nem számolhat a költségvetés.

Ugyanakkor ez az összeg a hulladékgazdálkodás új rendszerében fog jelentkezni a rendszer üzemeltetését végző koncesszornál, konkréten a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt-nél rövidített nevén a MOHU.

Érdemes megtanulni ennek a gazdálkodónak a nevét, ugyanis a hulladékgazdálkodás terén, mint koncessziós feladatokat ellátó gazdálkodó jelentős szerephez jut. A hulladékgazdálkodás operatív feladatainak koordinálása mellett, az EPR díj címzettje is ez a gazdálkodó, aki a befolyó bevételt a működési feladatainak finanszírozására fogja fordítani.

Fentiek alapján tehát egy korábban a költségvetésbe fizetett díj került át a hulladékgazdálkodási feladatokat koncesszorként ellátó gazdálkodóhoz.

A termékdíj és az EPR a fentiekben jelzett termékazonosság ellenére párhuzamosan fog kötelezettségként jelentkezik a gazdálkodók esetében.

Dupla munka és dupla díj a társaságoknál!

A szabályokat vizsgálva kijelenthető, hogy aki ma érintett termékdíj fizetéssel az biztosan érintett lesz EPR dj fizetéssel is, a fentiekben már említett matematikai művelet elvégzése után. Nyilvánvalóan a felmerülő két díj közül, egyiket kell csak fizetni, de mindkét szabályozással együtt járó nyilvántartási, bevallási, és fizetési kötelezettség terheli a gazdálkodókat, még akkor is, ha a szabályok szerint csak EPR díjat kell fizetnie a gazdálkodónak.

Ha valakinek az az érzése, hogy ugyanarra a termékáramra dupla nyilvántartási, bevallási kötelezettsége van akkor nem téved, azon gazdálkodó esetében, akik eddig termékdíjat fizettek, és a jövőben EPR díjat fognak fizetni, nem szűnik meg a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettség.

Véleményem szerint, bár az EPR díjak mértéke még nem ismert, de a díj képzésére vonatkozó elveket alapul véve erősen feltételezhető, hogy az EPR díj meg fogja haladni a korábban arra a termékre fizetett termékdíjat, melyből adódóan a termékdíj bevallásunkban csak annyit kell majd jelezni, hogy azért nem fizetünk a termék után termékdíjat mert EPR-t kell fizetni.

NAV helyett hulladékgazdálkodási hatóság és MOHU

Szintén érdekesség, de kiemelten fontos az EPR vonatkozásában, hogy addig amíg a termékdíjat a NAV koordinálta, az EPR-hez a NAV-nak szinte semmi köze.

Az EPR kötelezettségek teljesítésének és a rendszer hatósági feladatainak a címzettje a hulladékgazdálkodási hatóság. A hatóság felé kell teljesíteni a nyilvántartásba vételi kötelezettséget, valamint a bevallást is ide kell küldeni, negyedévente. Az EPR díj fizetése azonban nem a hatóság részére, hanem a koncesszor részére a MOHU részére kell teljesíteni.

Addig amig a NAV jelentős rutinnal rendelkezett több százezer adóalany kötelezettségének kezelésében, addig kérdés, hogy miként fog megbirkózni ezzel a feladattal a hulladékgazdálkodási hatóság, aki álláspontom szerint ilyen tömeges nyilvántartásba vétellel, bevallással még nem találkozott, ami várható a rendszerben.

Mindenesetre a jogszabály szerint az EPR-díjjal kapcsolatos hatósági feladatok a hulladékgazdálkodási hatóságra tartoznak, azaz amennyiben valakinek jogvitája van a fizetendő díjjal vagy a teljesítendő kötelezettséggel kapcsolatosan, akkor a hulladékhatósághoz kell fordulnia, ahogy általános értelmezési kérdésekkel is. Szintén a hulladékgazdálkodási hatóság jogköre és kötelezettsége a rendszer hatóság ellenőrzése és a szankciók alkalmazása.

Sok kérdés, kevés idő és rengeteg feladat – ez vár a társaságokra

Az EPR jövőbeni alkalmazásával kapcsolatosan több kérdés is felmerülhet, ugyanakkor a gazdálkodónak nincs sok idejük elidőzni ezeken a kérdéseken, mert a jogszabály biztosította, a rendszer indulását feltételező határidők nagyon szűkösek.

Vegyük sorra, milyen feladatok várnak az EPR-díjjal érinett vállalatokra!

A gazdálkodóknak első körben azt kell meghatározniuk az EPR vonatkozásában, hogy milyen szinten érintettek a kötelezettséggel.

  1. Kötelező regisztráció. A  társaságoknak regisztrálniuk kell a MOHU felé április végéig.  A már jelenleg is zajló regisztrációs folyamattal kapcsolatban a MOHU oldalán részletes információk találhatóak.
  2. Nyilvántartásba vétel és nyilvántartási rendszer kialakítása. A MOHU regisztrációt követően EPR-rel érintett gazdálkodóknak a nyilvántartásba vételüket kell kérni a hulladékgazdálkodási hatóságnál május 31-ig, amire azonban jelenleg még nincs lehetőség. A sikeres regisztrációt követően minden EPR-rel érintett gazdálkodónak ki kell alakítania a nyilvántartását, és készen kell állnia arra, hogy július 01-től élesben is követhető legyen az EPR-rel érintett termékük mozgása.
  3. EPR díj rendszeres fizetése. Várhatóan az első bevallásra a harmadik negyedév végén kerül sor, ahogy az első EPR díjak fizetésére is.

Jelentősen bővül az érintett termékek és társaságok köre – sokan még nem is tudnak róla!

Az érintett területtel foglalkozó tanácsadóként a gyakorlati tapasztalatom az, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nincs tisztában az EPR rendszerrel, és az abból adódó kötelezettségekkel.

Kiváltképpen igaz ez a megállapítás azokra a gazdálkodókra, akik eddig nem voltak a termékdíj alanyai, és az EPR új termékáramaival – textiltermékek, bútorok- érintettek. Számukra egy teljesen új kötelezettségről van szó, amely nem csak adminisztratív terheket, hanem fizetési kötelezettséget is eredményez. A textil termékek az EPR szabályozási rendszerében rendkívül széles kategóriaként kerültek meghatározásra, és a termékek gyártóin kívül, minden olyan gazdálkodó érintett, aki ilyen termékeket külföldről behoz értékesítési szándékkal, vagy saját célra felhasznál.

Jó példa az új EPR díj körül csoportosuló kérdésekre többek között a csomagolóanyagok példája.

A termékdíj fizetésben érintett legszélesebb termékáram a csomagolóanyag volt. Ez a termékáram az EPR vonatkozásában is érintett azonban nem mindegy, hogy egy gazdálkodó csomagolóeszközt gyárt, vagy csomagolást állít elő.

A csomagoló eszköz gyártója eddig termékdíjat fizetett, amikor az eszközt értékesítette azoknak, akik abba belecsomagolták termékeiket.

Az EPR azonban azt kötelezi fizetésre, aki a csomagolást létrehozza, azaz azt a gazdálkodót, aki a megvásárolt csomagolóeszköz felhasználásával a termékét becsomagolja és értékesíti. Eddig ezek a gazdálkodók nem voltak érintettek a termékdíjjal, számukra az EPR egy új kötelezettség, amivel szerintem sokan nincsenek tisztában.

A fenti szabály alól ráadásul kivételek is vannak, ezért a csomagolások termékdíj és EPR kötelezettségének beazonosításában kiemelten indokolt tanácsadó igénybevétele, a későbbi félreértések elkerülése érdekében.

Véleményem szerint az EPR jelentősen nagyobb változásokat hoz a gazdálkodók életében, mint ahogy azt sokan ma gondolják, ugyanakkor a felkészülésre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre- összegzi a szakértő.

Falcsik István ügyvéd,

RSM Hungary Hulladékgazdálkodási és fenntarthatósági tanácsadás üzletágának vezetője

Címlapkép forrása: Dhiraj Singh/Bloomberg via Getty Images

KonyhaKontrolling

Megéri még a nyelvvizsga?

Sokaknak nagy célja, hogy nyelvvizsgát szerezzen, ezzel bizonyítsa tudását, illetve remélhetőleg jobb esélyekkel induljon a munkaerőpiacon. Ebben a bejegyzésben a nyelvtanulás és a nyelvvizsga

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
forint