Az új EPR díj átalakítja a környezetvédelmi termékdíj (KVDT) rendszerét is
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) részletszabályait tartalmazó rendelet már egyértelműen meghatározza azokat a termékáramokat – a rendszerrel érintett termékcsoportok – melyek után kiterjesztett gyártói felelősségi díjat azaz EPR díjat kell fizetni.
Annak érdekében, hogy elkerüljék az azonos termékcsoportokra vonatkozó kettős fizetési kötelezettséget, – azonos termék után KVTD-t és EPR-t is fizetni kellene - az EPR szabályozással tulajdonképpen azonos időben módosult a termékdíj szabályozás, mely szerint mindkét díjjal érintett termék után fizetendő termékdíjból az EPR- díjat le kell vonni, és amennyiben marad termékdíj akkor csak azt kell teljesíteni.
Az EPR termékáramok szinte teljes egészében lefedik a környezetvédelmi termékdíj fizetéssel érintett termékköröket, és amennyiben az EPR díj magasabb lesz, mint a jelenlegi termékdíj tételek akkor kijelenthető, hogy tulajdonképpen termékdíjból a korábbi évekkel ellentétben semmilyen állami bevétel nem fog származni.
EPR díj – a költségvetést is érinti
A rendelkezésre álló adatok szerint a 2023-ra 60.000 millió forint várható bevételt terveztek, amely a többi adóbevételhez képest nem jelentős összeg, de ezzel a bevétellel megítélésem szerint már nem számolhat a költségvetés.
Ugyanakkor ez az összeg a hulladékgazdálkodás új rendszerében fog jelentkezni a rendszer üzemeltetését végző koncesszornál, konkréten a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt-nél rövidített nevén a MOHU.
Érdemes megtanulni ennek a gazdálkodónak a nevét, ugyanis a hulladékgazdálkodás terén, mint koncessziós feladatokat ellátó gazdálkodó jelentős szerephez jut. A hulladékgazdálkodás operatív feladatainak koordinálása mellett, az EPR díj címzettje is ez a gazdálkodó, aki a befolyó bevételt a működési feladatainak finanszírozására fogja fordítani.
Fentiek alapján tehát egy korábban a költségvetésbe fizetett díj került át a hulladékgazdálkodási feladatokat koncesszorként ellátó gazdálkodóhoz.
A termékdíj és az EPR a fentiekben jelzett termékazonosság ellenére párhuzamosan fog kötelezettségként jelentkezik a gazdálkodók esetében.
Dupla munka és dupla díj a társaságoknál!
A szabályokat vizsgálva kijelenthető, hogy aki ma érintett termékdíj fizetéssel az biztosan érintett lesz EPR dj fizetéssel is, a fentiekben már említett matematikai művelet elvégzése után. Nyilvánvalóan a felmerülő két díj közül, egyiket kell csak fizetni, de mindkét szabályozással együtt járó nyilvántartási, bevallási, és fizetési kötelezettség terheli a gazdálkodókat, még akkor is, ha a szabályok szerint csak EPR díjat kell fizetnie a gazdálkodónak.
Ha valakinek az az érzése, hogy ugyanarra a termékáramra dupla nyilvántartási, bevallási kötelezettsége van akkor nem téved, azon gazdálkodó esetében, akik eddig termékdíjat fizettek, és a jövőben EPR díjat fognak fizetni, nem szűnik meg a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettség.
Véleményem szerint, bár az EPR díjak mértéke még nem ismert, de a díj képzésére vonatkozó elveket alapul véve erősen feltételezhető, hogy az EPR díj meg fogja haladni a korábban arra a termékre fizetett termékdíjat, melyből adódóan a termékdíj bevallásunkban csak annyit kell majd jelezni, hogy azért nem fizetünk a termék után termékdíjat mert EPR-t kell fizetni.
NAV helyett hulladékgazdálkodási hatóság és MOHU
Szintén érdekesség, de kiemelten fontos az EPR vonatkozásában, hogy addig amíg a termékdíjat a NAV koordinálta, az EPR-hez a NAV-nak szinte semmi köze.
Az EPR kötelezettségek teljesítésének és a rendszer hatósági feladatainak a címzettje a hulladékgazdálkodási hatóság. A hatóság felé kell teljesíteni a nyilvántartásba vételi kötelezettséget, valamint a bevallást is ide kell küldeni, negyedévente. Az EPR díj fizetése azonban nem a hatóság részére, hanem a koncesszor részére a MOHU részére kell teljesíteni.
Addig amig a NAV jelentős rutinnal rendelkezett több százezer adóalany kötelezettségének kezelésében, addig kérdés, hogy miként fog megbirkózni ezzel a feladattal a hulladékgazdálkodási hatóság, aki álláspontom szerint ilyen tömeges nyilvántartásba vétellel, bevallással még nem találkozott, ami várható a rendszerben.
Mindenesetre a jogszabály szerint az EPR-díjjal kapcsolatos hatósági feladatok a hulladékgazdálkodási hatóságra tartoznak, azaz amennyiben valakinek jogvitája van a fizetendő díjjal vagy a teljesítendő kötelezettséggel kapcsolatosan, akkor a hulladékhatósághoz kell fordulnia, ahogy általános értelmezési kérdésekkel is. Szintén a hulladékgazdálkodási hatóság jogköre és kötelezettsége a rendszer hatóság ellenőrzése és a szankciók alkalmazása.
Sok kérdés, kevés idő és rengeteg feladat – ez vár a társaságokra
Az EPR jövőbeni alkalmazásával kapcsolatosan több kérdés is felmerülhet, ugyanakkor a gazdálkodónak nincs sok idejük elidőzni ezeken a kérdéseken, mert a jogszabály biztosította, a rendszer indulását feltételező határidők nagyon szűkösek.
Vegyük sorra, milyen feladatok várnak az EPR-díjjal érinett vállalatokra!
A gazdálkodóknak első körben azt kell meghatározniuk az EPR vonatkozásában, hogy milyen szinten érintettek a kötelezettséggel.
- Kötelező regisztráció. A társaságoknak regisztrálniuk kell a MOHU felé április végéig. A már jelenleg is zajló regisztrációs folyamattal kapcsolatban a MOHU oldalán részletes információk találhatóak.
- Nyilvántartásba vétel és nyilvántartási rendszer kialakítása. A MOHU regisztrációt követően EPR-rel érintett gazdálkodóknak a nyilvántartásba vételüket kell kérni a hulladékgazdálkodási hatóságnál május 31-ig, amire azonban jelenleg még nincs lehetőség. A sikeres regisztrációt követően minden EPR-rel érintett gazdálkodónak ki kell alakítania a nyilvántartását, és készen kell állnia arra, hogy július 01-től élesben is követhető legyen az EPR-rel érintett termékük mozgása.
- EPR díj rendszeres fizetése. Várhatóan az első bevallásra a harmadik negyedév végén kerül sor, ahogy az első EPR díjak fizetésére is.
Jelentősen bővül az érintett termékek és társaságok köre – sokan még nem is tudnak róla!
Az érintett területtel foglalkozó tanácsadóként a gyakorlati tapasztalatom az, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nincs tisztában az EPR rendszerrel, és az abból adódó kötelezettségekkel.
Kiváltképpen igaz ez a megállapítás azokra a gazdálkodókra, akik eddig nem voltak a termékdíj alanyai, és az EPR új termékáramaival – textiltermékek, bútorok- érintettek. Számukra egy teljesen új kötelezettségről van szó, amely nem csak adminisztratív terheket, hanem fizetési kötelezettséget is eredményez. A textil termékek az EPR szabályozási rendszerében rendkívül széles kategóriaként kerültek meghatározásra, és a termékek gyártóin kívül, minden olyan gazdálkodó érintett, aki ilyen termékeket külföldről behoz értékesítési szándékkal, vagy saját célra felhasznál.
Jó példa az új EPR díj körül csoportosuló kérdésekre többek között a csomagolóanyagok példája.
A termékdíj fizetésben érintett legszélesebb termékáram a csomagolóanyag volt. Ez a termékáram az EPR vonatkozásában is érintett azonban nem mindegy, hogy egy gazdálkodó csomagolóeszközt gyárt, vagy csomagolást állít elő.
A csomagoló eszköz gyártója eddig termékdíjat fizetett, amikor az eszközt értékesítette azoknak, akik abba belecsomagolták termékeiket.
Az EPR azonban azt kötelezi fizetésre, aki a csomagolást létrehozza, azaz azt a gazdálkodót, aki a megvásárolt csomagolóeszköz felhasználásával a termékét becsomagolja és értékesíti. Eddig ezek a gazdálkodók nem voltak érintettek a termékdíjjal, számukra az EPR egy új kötelezettség, amivel szerintem sokan nincsenek tisztában.
A fenti szabály alól ráadásul kivételek is vannak, ezért a csomagolások termékdíj és EPR kötelezettségének beazonosításában kiemelten indokolt tanácsadó igénybevétele, a későbbi félreértések elkerülése érdekében.
Véleményem szerint az EPR jelentősen nagyobb változásokat hoz a gazdálkodók életében, mint ahogy azt sokan ma gondolják, ugyanakkor a felkészülésre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre- összegzi a szakértő.
Falcsik István ügyvéd,
RSM Hungary Hulladékgazdálkodási és fenntarthatósági tanácsadás üzletágának vezetője
Címlapkép forrása: Dhiraj Singh/Bloomberg via Getty Images
